Rész

 1   2|          amint legörbülõ ajkaiba lassan apró darabkás húsokat tett
 2   4| fektessék. Ezek a nemtõk szépen, lassan, és észrevétlen kézenfogták
 3   8|           nem zavartatva magát a lassan oszló közönségtõl -, kezét
 4  10|         Nagyon nehezen és nagyon lassan mendegéltek elõre, mert
 5  10|       Férj és feleség szótlanul, lassan mentek elõre a homokos úton.
 6  15|        magában ilyenkor -, „mily lassan és mily elhagyatott utcákon
 7  15|         elõre fiákerozni!~Ah, de lassan, észrevétlen õ lett a paripa,
 8  18|      levelek másolásán kezdte és lassan ért odáig, hogy nevének
 9  20|      szétverni a felesége fejét. Lassan, kéjjel, gyönyörködve könyörgéseiben
10  20|       nyugodt, sõt rezolut lett, lassan, zengzetesen, értelmesen
11  22|       Sándor háromszor-négyszer, lassan, föl s alá járt. A helynek
12  22|    Engedd meg, hogy megkávézzam!~Lassan és igen figyelmesen másfél
13  22|    felesége volt!~A kormányelnök lassan föltápászkodott székébõl,
14  23|         mint az árnyék, sötéten, lassan. Egyszerre tél lett. A violaréteken
15  25|       Sándor kissé kopott módon, lassan, de naponként érvelt:~-
16  25|          És összekerültek ismét, lassan, lassan; megint csak a nyomorúság
17  25|     összekerültek ismét, lassan, lassan; megint csak a nyomorúság