Rész

 1   4|           Miért? - kérdé Sándor, és szíve vére megfagyott.~- Mert
 2   4|        könnyezni szeretett volna, a szíve bent bizonyára sírt is.
 3   4|    beszélõkedve, ha vére felizgult, szíve megnyílott, és csak erre
 4   4|           Robinékhoz pihenõre tért, szíve izgatottan vert, és a gyönyörûség
 5   6|             gonosz ember volt, de a szíve lágy, tele meleg, sõt tüzes
 6  12|        egészen más irányt adott egy szíve mélyén fogva tartott, most
 7  12|         gazember nem volt mégsem. A szíve összeszorult. A nagykendõs
 8  13|                  Búcsú~Robin Sándor szíve mindenféle, de nagyobbára
 9  13|         Szemei tele voltak könnyel, szíve túláradt az érzéstõl:~-
10  17| gyönyörködött a hangja édességében, szíve ellágyulásában, Sándorral
11  21|             kicsinyt süllyedt, de a szíve tiszta, meg kell mentenem!
12  23|         templom körül, és azoknak a szíve telt meg öntudatlan, vidám
13  23|     gyomrában. Mert a gyomor a test szíve, amelynek elõérzetei vannak.