Rész

 1   1|          nadrágot, de a forró nyári nap dacára fekete cilindert és ehhez
 2   1|               viselt, és augusztus hava dacára egy télies felöltõ volt
 3   3|                  Azonban, kiváló állása dacára, az apa nem egyszer jelent
 4   4|               fölriadt. De csúfolódásuk dacára könnyelmû lényük megdöbbent,
 5   4|           elbeszélni, és aki német neve dacára magyar volt; no nem egészen
 6   6|                hozzá, nyolcvanéves kora dacára még a fogaival nevetett.
 7   8|          szintén jelen volt, és a siker dacára nem vette komolyan az idegen
 8  10| szobaasszonyokkal való nagy ismeretsége dacára, nem akadt ilyen házias
 9  11|                hanem egyenesen a szezon dacára öltözködtek. Az õszi kabát
10  12|              amely kellemetlen helyzete dacára - a feje volt lefelé - oly
11  15|              puha kezû, de hófehérségük dacára kõkemény karú nõket, akik
12  23|           festõnek mégiscsak láza volt, dacára minden patológiai romantikának,
13  24|          elhatározta, hogy hazamegy, és dacára a ragyogó tavaszi délutánnak -