Rész

 1   3|  gondolja magában Robin Sándor. Mosolyogva, boldogan és remegve, hangosan
 2   3| elmúlásban, a nagy távolságban, mosolyogva, de elérzékenyedve, utólag
 3   5|           Ön is fog! - suttogta mosolyogva Sándor, akit hirtelen valami
 4   8|         ilyeneket beszél!~Hanna mosolyogva biztatta:~- Na, ne haragudjék!
 5  11|      loptad? - kérdé barátjától mosolyogva, tréfásan, de bensejében
 6  12|       egy mester-leány!~Piroska mosolyogva bólintott a fejével, és
 7  14|         értett meg.~A képviselõ mosolyogva üdvözölte vezérét, de az
 8  17|         ismételte az államférfi mosolyogva, és megsimogatta az ifjú
 9  18|            vágta vissza halkan, mosolyogva az asszony, és egy új vendégpár
10  20|   messze húzódva az asszonytól, mosolyogva kérdé:~- Az írásokért jöttél,
11  22|         énhozzám! - tette hozzá mosolyogva, majd megpihent, ajkához
12  23|       pofáját a konduktor!~Majd mosolyogva, békítve, hozzátette:~-