Rész

1  10|         csak homályosan emlékszik rájuk, öt helyen is lesz egy másik
2  10|         jövetelüket, vidám arccal rájuk köszöntött, és bár nem láthatta
3  12|         azt tudja, hogy egyre vár rájuk az ablaknál.~- Legalább
4  14|         törvényt kellene csinálni rájuk!~- Szamár! - köszönte meg
5  18| belemerülnek az örök fényességbe, rájuk leselkedik az örök sötétség...~
6  23|        útszéli legyezõpálma borít rájuk. Mert nem kell hinni, hogy
7  25|            aki csudálkozva nézett rájuk, és akitõl - amikor meglátták -
8  25|    mégiscsak megállott, mégiscsak rájuk ismert - az ostoba szív;