Rész
1 2| nyomorúságosnak tüntette föl a maga lelkiállapotát - tõle távol,
2 2| orrára tette a mutatóujját:~- Maga, lelkem, hazudott, érzem
3 2| hazudott, érzem az orrán; puha. Maga mind csalogatott ide bennünket,
4 3| olyan gyönyörû. Az ünnepség, maga a szertartás, az egy óráig
5 4| lelkében. A boltajtóban maga Halász fogadta. Ott álldogált
6 4| meg voltam önnel elégedve. Maga tegye le a vizsgáit. Itt
7 4| több idõt töltött el, mint maga a családfõ.~Robin Sándor
8 4| de az egyik kirántotta a maga sovány csuklóját.~A festõ
9 5| oly mértékben, hogy késõbb maga is megbánta.~- Tegyük kezünket
10 5| egyszerre nem lehet. Akarja maga, hogy egy közönséges kukta
11 6| Külsõre olyan lehet, mint maga! - szólt a leány érdesen,
12 6| zárnak be bennünket, ha maga is úgy akarja: a maga felesége
13 6| ha maga is úgy akarja: a maga felesége leszek!~
14 7| általánosságban, aztán külön, a maga uzsorását. Oly pompásan
15 7| aki családjának gyûjt, maga éhezik, de unokájának a
16 8| fiatalembernek nem való.) Akar maga nálunk ebédelni: Fõztek
17 8| hozzánk? Adatok ügyeket a maga hasznára, nem kell szólni
18 8| különösen nagyapámmal. Ha maga az én vallásomon volna,
19 8| közepén össze-vissza csókolni. Maga nem? Engem még nem csókolt
20 8| csókolt meg soha senki. Maga az elsõ. És nem fog más
21 8| Hanna kezét:~- Mit csinált maga velem? A fejem szédül, nem
22 8| a karomból kiszakítják. Maga nem fél?~- Én nem - szólt
23 9| elképzelte elõre. Nem engedte maga mellõl elvenni, és igen-igen
24 9| Elõször is fekvésénél, a saját maga természeténél fogva, aztán
25 9| volna el, de úgy, hogy õ maga egy csöppet se volt meghatva.~-
26 9| csudálkozva nézett szét maga körül, és nem tudta megérteni,
27 9| mondá Hannának, halkan.~- Maga hazudott nekem! - válaszolta
28 9| az ajtót is nyitva hagyta maga után...~Senkinek se jutott
29 10| a gyermekre adatott, és maga az úr igen szerény házikabátjában
30 10| néhány keserû szóban.~- Maga nem született apának! -
31 10| apának! - mondá Piroska.~- És maga nem anyának! - válaszolta
32 11| magukat azzal; hogy elkésett maga a király is, aki szintén
33 11| Megvétetett”. Az állam maga is csak utóbb érkezett,
34 11| nagyobbakat kétszer is, amíg maga a festõ kérte:~- Hagyjuk
35 11| magáé, mert magát festettem, maga vesztegette meg, maga bûvölte
36 11| festettem, maga vesztegette meg, maga bûvölte el az embereket?
37 12| megláttam, és amikor...~- Maga megesketett! - szólt az
38 12| beszédhez való ereje megjött.~- Maga esketett! - mondá az asszony
39 12| és úgy beszélt tovább: - Maga õt szerette, õt akarta;
40 12| ismétlé kemény hangon, de a maga hangjától megrémülve. Körülnézett,
41 13| egy kevés biztatásra akár maga ellen fordította mindjárt.
42 13| az csak én lehetek. Ez a maga otthona, itt minden a magáé.
43 13| Piroska, ismételte, belesúgta maga elé a semmiségbe.~- Méltatlan,
44 13| ezek miatt valaha is?~- Nem maga, én! Sohase fogom magamnak
45 13| fiú finomul beszélt, nem a maga szavaival fejezte ki magát,
46 13| mindig szeretni fogom. És maga?~- Én is, egy kicsinyt.~-
47 13| magával. Magában nincs? Maga nem érzi?~- Talán van nekem
48 13| jobban szerette volna, ha õ maga mehet ki az éjszakába, és
49 13| legalább lesz valami dolgom. A maga fehérnemûit is rendbe kell
50 13| Fölugrott:~- Írok holnap, maga is írjon. Mint akar berendezkedni,
51 14| belvároson, a Múzeum kerten, és a maga lábán igyekezett a képviselõház
52 14| zavartan, halaványan nézett maga elé, undorodva az ügyvéd
53 14| tetszett neki, mert illett a maga hangulatához. „Csülökre,
54 14| kellékes - a mindenható, maga az egész törvényhozás, aki
55 14| Egy másik testõr, ügyvéd maga is, mindjárt törvényjavaslattá
56 14| érzés támadt benne, vajon õ maga tisztességes-e még? És lent
57 14| és hogy a skandalumot a maga pártjának céljaira fölhasználja.~-
58 14| alkalmatlankodnak neki.~Õ maga öntött konyakot - a reszketõ
59 15| tanárok nyelvén, és bár õ maga körülbelül hússzor bukott
60 15| akarta a kocsit fizetni, a maga zsebébõl, és amikor elõször
61 15| zsebébõl, és amikor elõször maga fizette, napközben, a rendes
62 15| tudni akarta az urának, de a maga gondolatait nem mondta meg
63 15| megváltozott és újra született a maga halálos nagy szerelmi betegségében,
64 15| apja, a nagyapja!”~- No, maga se így gondolkodott, amikor
65 15| benne - a felhõben persze.~- Maga megváltozott, más lett! -
66 15| gonoszság, nem is tettetés. Maga tudja, hogy én a szegényt
67 15| Magának nincs erõs keze; maga puha, nem gyûjt, maga nem
68 15| keze; maga puha, nem gyûjt, maga nem családapának született!~-
69 17| ez idõvel. Robin Sándor maga is egy izgatottságban élt,
70 17| bennünket. Szeretném, ha maga miniszter lenne, akkor engem
71 17| Megint a csalás, ez a maga marotte-ja!~- Igaz, még
72 17| ezért utáltam bele.~- És maga? Maga nem tudná! - vetette
73 17| utáltam bele.~- És maga? Maga nem tudná! - vetette közbe
74 17| neki, nem szólok magához! - Maga - különben is - jó, ha reánk
75 17| ha reánk hallgat, mert maga egy költõ, és ha akarja,
76 18| úgy osztogatott, mintha maga volna a király, de hogy
77 18| is volt trafikom? Egyszer maga is bent járt nálam, nem
78 18| gondoltam magára, jó volna, ha maga, a nagy new-foundlandi,
79 18| természetesen nagyon, nagyon boldog maga miatt.~- Fölhoztam, karriert
80 18| hanem civillista.~Az ígéret maga volt ez az állás, és a puha
81 18| fáradtan tette a szépet a maga feleségének, amíg az Sherry-Brandy-vel
82 19| teltek. De mintha a festõ maga is festve lett volna, az
83 19| vidámította Gyulát, de õ maga könnyezett; mért jött ide
84 20| az a szörnyû nyomorult õ maga.~- Megõrült, ez a szegény
85 20| erõszakkal kellett abból a maga provizióját kiszedni. Errõl
86 20| hogy nem volt többé ura a maga testének sem. Bensejét is
87 20| kivette óráját, megnézte, és maga se tudta, minek.~- Tíz óra! -
88 20| Kétségbeesetten kapaszkodott bele a maga öntudatába, hogy emlékezzék
89 20| nem tudtam ellentállni. Maga nem volt mellettem, elhanyagolt...
90 20| mellettem, elhanyagolt... Maga az oka mindennek!~Dacos
91 21| másegyebet látni, mint a maga belsejét. A házitanítót
92 21| nyugalomra lelt mégis. A maga szörnyû gyötrelmeit meglágyította
93 22| Hát hiszen néha az ember maga is ráun arra a nagy egyformaságra.
94 22| meztelenül megmutatni a maga legbensõbb bensejét. Legtöbbször
95 22| a büszkeségtõl, és bár õ maga nem tudott volna megölni
96 23| és kéznek semmi köze. De maga az a denevérpár, amely -
97 23| került, és bár szólni a maga legszentebb ügyében is alig
98 23| az urának, lefektette:~- Maga szundikáljon, én itt az
99 23| nevetett:~- De jókat mond maga! Van hó?~- Nincs, sehol
100 23| tele nincs, és most már maga is elhiszi, amit füllentett,
101 23| betegségnek is megvannak a maga apró, sõt nagy örömei, aminthogy
102 23| Hajóskapitány szeretett volna lenni, maga a kormányos, sõt a matróz
103 23| benne, hogy megszédült, és a maga nyomorúságos rabságában
104 23| asszonya állott és szólt: „Lám, maga idehozott, és most én nem
105 23| Semmi olvasás; tanulni kell! Maga le mer jönni Olaszországba,
106 23| nyelvükön egy szót!~- Tud maga!~- De ha én tévednék, lemaradnék
107 23| a képekkel. Csacsi volt maga Velázquez is, mert - meghalt!
108 23| megborzongtak, feketedtek. A tenger maga még csendes maradt; de fölötte
109 23| hízelgések elkábították, hogy maga is csak úgy élt, mintha
110 23| át néma testét Genovába. Maga a halász, aki barna bárkáján
111 24| egész világ, Robin Sándor maga is. Neki is sétálnia kellett,
112 24| is bánom. Lehet, hogy õ maga se sokat törõdött vele,
113 24| miniszterelnök, a király, talán maga a jó Isten is: az ezüst
114 25| csakhogy még kicsiny.~- Ez a maga fia! - mondá Piroska. Elhalványodott,
115 25| Hogy az anya ne ismerjen a maga gyerekére, bizony nem gyakori
116 25| parasztasszonnyal megeshetett. A maga kis szopósát temette el
117 25| tréfaesküvõnket komollyá tegyem. És maga meg a gyereknek tartozik
118 25| azt kívánja, hogy legyen maga mellett valaki, aki óvja,
119 25| csak megbódult egy idõben, maga se tudja, hogy.~És összekerültek
|