1897-bagya | bajat-bunne | bunos-elbuv | elcei-eri | erint-figye | filet-gyilk | gyong-homme | homok-kalap | kalas-kiser | kisfe-lefag | lefek-meges | meget-mondh | mondj-ossze | osszh-ragad | ragal-szakm | szaks-talal | talca-tusav | tuzon-vicce | vidam-zuzta
Rész
4011 10| fakoporsót, ezüsttel, piros kalásszal kivarrt párnácskát, kicsike
4012 10| és mint a tájon ismerõs, kalauzolta a családot. A gazdáját,
4013 9| talán ki lehetne hagyni a kalendáriumból, éppen elég egy évre a többi
4014 22| vigasztalta tovább:~- Ha Kálvin hitén volnál, megértenéd,
4015 20| haragos, nagy lángot vetett a kályhában.~Az ajtón kopogtattak. Robin
4016 25| mindenki, a legpudvásabb szívû kamarás, a legtaplósabb elméjû szobatudós
4017 1| hagyhatta el a lakot, a kamásni után nyúlt, fölcsatolta
4018 1| kávélikõrt, fehér nemez kamásniborítást, két üvegcse olcsó illatszert.
4019 1| visszavinni az intézetbe, de a kamat lefogva, két kassai szivar
4020 9| sárgafoltos ripszgarnitúrákat, a kanavászhuzatú nagy dunyhákat... Ködös,
4021 23| tüzelõfába is, amely a cifra kandallókban inkább fõ, mint parázzsal
4022 23| nyüzsgése, zaja, veszekedése és kandisága közepette kezdõdött meg
4023 6| kereskedõt.~- Nagyszerû ajándékot kap!~- Mit? - kérdé a leány
4024 9| ellenkezõleg; vidám izgatottsággal kaparászott a szép idegen nõ fehér arcán,
4025 9| nyomorúságos vagy, szinte kapaszkodik: ne még, ne még!~Márciusban
4026 6| dzsentri-jogászocskával való uzsoráskodáson kapatott rajta. A nagy ügyvédek,
4027 20| szörnyen vágyta, hogy tetten kaphassa. Már nem volt gyenge, rohant
4028 5| látszat az, hogy mindenki kapható, és mégis, engem már többször
4029 10| leszel-e, hé, az leszel, kapitány?~A szomorú pesti család
4030 17| három?~- Ha egy negyedik kapja - megbékélnek. ~- De új
4031 10| nem bánja, csak jó tejet kapjon! Apa és anya helyeslõleg
4032 14| vádlóból egyszerre szánalmas, kapkodó vádlott lett. Felállott,
4033 5| ügyvéd méltatlankodott, kapkodott fûhöz-fához:~- Az egész
4034 22| lelkész, egy tonzúrás fejû kis káplán, aki az üdülõhelyeken a
4035 24| kell szereznem, vissza kell kapnom, a föld alól is.~A következõ
4036 21| A vallásom miatt nem kapok nyilvános intézetben állást,
4037 3| a szigetre, szent Margit kápolnájának romjaihoz. Itt kellett lefolynia
4038 16| a madárhús, õsi töltött káposzta legkitûnõbb lelhelyeit.
4039 21| felülünk az omnibuszra, pénzt kaptunk rá úgyis. Pedig úgy szeretek
4040 2| Robinra, aki kikísérte õket a kapuba, vagy helyesebben a kapu
4041 9| Körösztülmegy a sötét udvaron, a kapuhoz ért, kiment...~Robin Sándor
4042 13| föllelkesülve - kikísérte vejét a kapuig.~Piroska az ablakból nézte,
4043 10| Vállalkozó nõk jelentek meg a kapukban, meg is szólították õket,
4044 18| találva, a lábával dörömbölt a kapun. Az elsõ emeleten ébren
4045 20| nem volt gyenge, rohant a kapunak. Ott inasa várta:~- Nagyságos
4046 13| esõs estve mindegyre nõl, a kaput becsukják, a gázt eloltják;
4047 24| érdekekben szövetségeseire, kar- és tagtársaira gondolhatott.
4048 20| abból nincs senkinek semmi kára. És látta magát, mint szaladgál
4049 5| elérkezett nekünk, változatos karakterû férfiaknak. Ez az állapot,
4050 4| és vérmes huszártiszt a kardja markolatára szorítatta a
4051 11| kenyeret!~Az öregasszony nagy karéjt szelt, sót is adott hozzá.
4052 12| egész télre való zöldséggel, karfiollal, amely remekbe termett,
4053 4| olvasóm, szépen megkérlek, a kárhoztatás kövét ne dobjad az emberekre,
4054 15| viselt, télben pedig rövid karimájú, zöld nemezkalapot, elviseltet,
4055 3| hiányos öltözete és teljesen karimátlan szalmakalapja miatt.~Ah,
4056 19| sírt és engem hívott; a karjaiba zárt, de oly hevesen, oly
4057 10| megértette, mi történt, a Liza karjaiból vevé a gyermeket, megnézte,
4058 2| családjához, amely az õ erõs karjaira bízta jövendõ sorsát, életét.
4059 2| benneteket. Van nékem erõs karom, dolgozni fogok. A pálya
4060 8| félelem fog el, hogy innen a karomból kiszakítják. Maga nem fél?~-
4061 18| tette. Egyszer el is esett, káromkodva vonszolta tovább megütött
4062 6| Ezüstedényekkel, óriási, karos gyertyatartókkal, egyházi
4063 6| a válasz egy óriási bõr karosszék felõl. Arra fordultak, és
4064 19| fehér szobába, ahol egy karosszékben álmodozott egy fehér lélek,
4065 22| közel lépett a nagy, vedlett karosszékhez, amelybe a kis zsarnok egészen
4066 14| semmi anyagi segítséget vagy kárpótlást. Erre csaknem közlékeny
4067 11| utóbb érkezett, de legalább kárpótolhatta magát azzal, hogy egy nagyobb
4068 18| maga miatt.~- Fölhoztam, karriert kezdett hetven évvel, kikotortuk
4069 23| Úgy érzem; igaz-e?~- A Karsztban vagyunk, de hogy megérzi!
4070 9| kimondani - rokonszenvesebb kart nem ismerek, mint az adóvégrehajtókét.
4071 24| tagtársaira gondolhatott. A kártyában, a vívóteremben, a vendéglõkben
4072 15| iskolát! - Robinnak volt kártyatehetsége, havannát azonban nem szítt
4073 8| fiatalembert.~Kedvenc fia kártyaviccére jóízût nevetett a fölmentett
4074 16| csoport mellett elhaladt. Kártyázni hívták, a felesége hogylétérõl
4075 15| hófehérségük dacára kõkemény karú nõket, akik sohasem bocsátják
4076 14| Aztán bement a hírlapírók karzatára, rálépett egynek a lábára,
4077 24| sas vagyok, egyedül állok kasírozott sziklán...~Egy kissé kinevette
4078 6| früstökölt. A szilvóriumot a kasszából vette elõ, és némi habozás
4079 23| meglátta a sovány csõsznek kaszája élét, mint egy rideg, mûvészietlen,
4080 4| be szabadott menniök a kaszárnyákba, törzstisztek - olykor -
4081 19| csomóban szép színe van”. Az a kasztni, nézze, mind tele van vele.
4082 5| anyanyelvû fiatalemberek két kasztot alkottak, ellenséges szemekkel
4083 4| háztartást, melyet most katasztrófa ért, fenn akarja tartani
4084 20| vállalkozóért, esetleg valamely katona- vagy kereskedelmi ügyben.~
4085 3| születési bizonyítványokat, katonai és polgári engedélyeket
4086 22| ez, elkésett hadvezéreké, katonáké szóval.~A fõkatona annyira
4087 4| az asztalra nem rakták, katonáknak ki nem nevezték, nem szólították
4088 3| semmiképpen nem volt még rendben a katonasággal. Nem volt a szükséges okiratok,
4089 4| levélben megintse a hanyag katonatiszteket, a könnyelmû önkénteseket,
4090 20| alföldi paraszt levele fia katonaügyében, akit õ szegény zsellérnek
4091 14| politikai életben. Akinek sok kauciója van, persze az fogadhat
4092 10| Liza.~- Nem bánom, de jó kávé legyék!~A havi fizetésben
4093 21| ideiglenesen felügyelõnõ egy kávécsarnokban... A csáb és a kényszer
4094 5| hígított borok inaugurálása, a kávéházak hirtelen megerõsödése, és
4095 22| lelt, és ezzel bement egy kávéházba, ismerõs helyre. A pincérek
4096 22| másfél darab cukrot tett be a kávéjába, amely a findzsába már be
4097 22| tisztán akarta élvezni kávéjának cukros alját, virzsíniájának
4098 22| a hatalmas férfiú. Aztán kávéját szürcsölve egy kis dithirambust
4099 1| legszükségesebbeket: egy üveg kávélikõrt, fehér nemez kamásniborítást,
4100 22| findzsába már be volt töltve; kávésibrik és másik findzsa nem volt
4101 9| letiporni, és leszakítani keblérõl a gyermeket. Ez volt az
4102 24| mulatságos, kalandos ezüst kecskebot.~- De jó volna, ha megvolna;
4103 1| Forgatta, pörgette, az ezüst kecskefejet többször figyelmesen megnézte.~
4104 1| mereven, ellenségesen nézett a kecskefejre, amelyhez az õ feje hasonlított,
4105 9| Ostoba állat - mondá az ezüst kecskére vonatkozólag -, vigyori;
4106 3| sanda szemmel nézett rá, a kecskés botra féltékeny lett, nem
4107 24| hogy utoljára hol vált el a kecskétõl. Detektívek és hordárok
4108 22| cselekszik - az általános akarat, kedv és szimpátia ellenére. Soha,
4109 10| kedvezõbb helyzetbe jutott. Nagy kedve lõn ezért, és igen megelégedetten
4110 14| Ugyan elbánt velük, éppen jó kedvében találták. Leszidta, csaknem
4111 22| mondasz te, hogy vagy velük, kedveled õket?~- Nemigen! - mondá
4112 22| de ami igaz, igaz, és én kedvelem õket, viszonzom azon ragaszkodást,
4113 14| elsompolygott.~„Az erdõk kedvelõje, ez az!” állapította meg
4114 9| megharagudott, akit különben kedvelt.~- Ostoba állat - mondá
4115 8| idegen vallású fiatalembert.~Kedvenc fia kártyaviccére jóízût
4116 10| játszott a homokban. Oly kedvesek, oly erõsek voltak, talán
4117 17| föl és ringatná könnyen, kedvesen. Testileg érezték ezt a
4118 23| egy karcsú hajón egyedül kedvesét vinni, mindjobban délnek.
4119 9| is egész otthonosnak, sõt kedvesnek tûnt föl, és bár szívébõl
4120 9| jegyezte meg Sándor csöndesen, kedvetlenül.~- Miért nem? - kérdezte
4121 10| következtében a kis Sándor sokkal kedvezõbb helyzetbe jutott. Nagy kedve
4122 14| jogállamot... De a viszonyok kedvezõek a bûnnek, mint a sok esõ
4123 22| letegyem állásaimat, amelyeket kegyedbõl bírok. Addig is, amíg lesz
4124 3| hogy õ küldi, és ezért - kegyeletbõl - sokáig nem nyúltak hozzá,
4125 14| felszökött helyérõl, és - kegyelmesen bánt vele, még védelmezte
4126 9| kis Sándor azonban mindeme kegyes jótevõkkel szemben dacosan,
4127 9| férfiú valamennyi, és nem kegyetlenséggel, hanem lélektannal dolgozik
4128 10| födetlen mellû asszonyság és kegyetlenül megverte a szabályos orrúakat.
4129 10| hitbuzgó nép, mely búcsúra, kegyhelyekre jár, mért nem jár erre,
4130 8| elhárította, és a nemtõ kehes hangja elfúlt a friss, fiatal
4131 4| alig dolgozhatott, pedig mi kéj olajjal dolgozni, és tizenhatféle
4132 23| modorban dolgozó, fájdalmakban kéjelgõ írók betegségi történetei.
4133 23| is mászkálnak fáradtan, kéjesen, mint a hektikások.... Egy
4134 20| felesége fejét. Lassan, kéjjel, gyönyörködve könyörgéseiben
4135 4| amióta szokatlan, édes kéjt szerzett neki, amint ama
4136 23| gyertyák, mint egyébkor, kékes fényükben - ha jól megnézik -
4137 22| szabadabb:~- Te meg miféle „kékmacskában” voltál az éjjel? - kérdé
4138 18| Igen magyaros - részben keleties - vacsora volt Robin Sándornál.
4139 9| igényper ebben a hónapban keletkezik, a szatócsok nyögnek, mert
4140 19| pénzem, mint a köles; kell-e? Nálatok mindig elkel!~-
4141 14| szavaz neki.~A kis, sovány kellékes - a mindenható, maga az
4142 10| elbánt a tolakodó és nem kellemetes arcú némberekkel:~- Van
4143 17| lenni, és véletlenül - mily kellemetlenség - csak egy várost öntött
4144 22| õk hozzám vannak. Nekünk kellenek, mint egy falat hús, erõs,
4145 5| Nem mosolygott többé, még kelletlen, de komoly arccal hallgatta
4146 24| szemei elõtt. És addig-addig kellette magát, amíg Robin Sándor
4147 23| szél pedig, aki most rajta kelt, úgy jött, mint az árnyék,
4148 18| eredetérõl a legregényesebb hírek keltek szárnyra. Némelyek szerint
4149 3| örömet, sõt lelkesedést keltett, sokat beszéltek róla. Piroska
4150 12| történhetett vele, ami rendkívül keménnyé tette, de gazember nem volt
4151 23| vannak igen testesek, öregek, kemények, ama fajtából, melyet Szent
4152 21| jár, nem tudta megszokni a keményet, és ehhez képest nem is
4153 3| az erõs Jágicsnak, aki a keményített inget gyûlölte - mivel nem
4154 22| Mózes a ti szíveteknek keménységeért engedte volt meg néktek,
4155 24| Igaz, a kecske, az más!~A keményszívû törvényhozó felsóhajtott:~-
4156 22| eminens -: felelek!~Az öreg kémlelõdve tekintett föl Robin Sándorra,
4157 14| beszélt, voltaképpen megveti, kémnek, sõt agent provocateur-nek
4158 15| öregek pénzt nem adnak - kenyéren és párizsin is! - jegyezte
4159 22| kürtõs kalácsot süt, és ti kényeskedtek, mint egy elegáns - fehérnép.
4160 21| kávécsarnokban... A csáb és a kényszer iszonyú, õ kétségkívül kicsinyt
4161 22| senkit sem kell, ha csak nem kényszerítenek reá!~Valaki most hirtelen
4162 21| Robin Sándor arcát egy kényszerített mosolygás torzította el,
4163 3| nyúltak hozzá, amíg egyszer a kényszerítõ szükség rászorítatta õket;
4164 25| egy sokkal sürgõsebb és kényszerítõbb. A férfi lakása nem volt
4165 4| kedvezõ széllel indult cég így kénytelen vala beevezni a krida révpartjába,
4166 22| reformált valláshoz csatlakozni kényteleníttetel: sok mindent meg fogsz érteni,
4167 9| csitították. Az ökölnyi kényúr kevéssel tizenkét óra elõtt
4168 24| igazi életbõl semmi, sem kép, sem tárgy, még csak egy
4169 20| mindig jóságos - öregember képe elõtt megdermedve állott
4170 14| belenézett a Robin Sándor képébe - amelyrõl arckép nem jelent
4171 11| piktúrához. Majd a következõ képeim; ezek - rosszak, de meg
4172 19| egyikének hagyom megfestetlen képeimet. Hó, ezek már nem szabadok,
4173 4| Tökéletesek nem voltak ezek a képek, de érdekesek, tiszták,
4174 23| Gyuluska - mondá -, hát a képeket nem nézzük meg soha?~- Nem,
4175 23| soha?~- Nem, soha; le a képekkel. Csacsi volt maga Velázquez
4176 2| lefösteni. Ez lesz az én legjobb képem. Londonba küldöm. Fiúk,
4177 11| festõ dicsõségével, két képének szenvedélyes dicséretével.
4178 9| is gondolhatott mosolygó képére. Elfeledte, de nem végképpen.~
4179 23| kitartással, mint amire képesek azok, akiknek a teste is
4180 10| és finom megkülönböztetõ képességét, amelynél fogva, a legelõrõl
4181 22| is akarom. Õk az akadályt képezik; ha náluk nélkül lehetne
4182 9| mindenbe belenyugodott. Kis képmásának születése végképp lenyûgözte.
4183 4| nagyszerû terveit, óriási képtárgyait. Izzó bárányfelhõbe, teljes
4184 19| skicceit is mind megvették, képünk sincs, csak egy. Emiatt
4185 14| szemmel most látta elõször a képviselõházat, a voltaképpeni törvényhozást,
4186 14| egy-egy szót.~- Az ügyvéd képviselõk csinálják!...~- Sok az ügyvéd! -
4187 14| viszketeg arra kényszerítette a képviselõket, hogy a maguk zárt testületét
4188 17| különösen az ellenzéki ügyvéd képviselõkkel. Szeretett volna egy párbajt,
4189 14| addig, oldalt a padon, ahol képviselõkre, sõt államtitkárokra és
4190 14| elé, undorodva az ügyvéd képviselõtõl, de önmagától is. Homályos
4191 13| szerény alakja mellett - képzeletében - megjelent amaz asszonyos
4192 9| értették, hogy mit mond, mit kér, mit parancsol. Igen sûrûn
4193 20| te fiad. Én vagyok itt és kérdelek, felelj.~Egykedvû némaság,
4194 5| havi harminc pengõjével.~Kérdem: mennyivel volt rosszabb,
4195 14| miniszter.~- És, ha szabad kérdenem, miféle tárcát választottál? -
4196 22| miféle bolondság az?~Ebben a kérdésben már enyelgés és lenézés
4197 12| Piroska nem hagyta sûrû kérdéseit válasz nélkül.~Jött az öregasszony
4198 14| látszik, a közgazdasági kérdések a legfontosabbak, és én
4199 7| megfelelt; igaz, könnyû kérdéseket adott föl magának. És igen
4200 1| Majd többször elment a kérdéses épület elõtt, fölnézett
4201 18| beteges!~- Piroskára nem kérdez?~- Tudom, hogy jól vannak.
4202 9| utolsó kérdésre Hanna - kérdezetlenül - megfelelt:~- Robin úr
4203 22| esküszöm az élõ istenre!~- Ki kérdezett, ki vonta kétségbe? - szólt
4204 8| megparancsolja, hogy ne kérdezõsködjék utána. Majd eljön, várja.~
4205 18| tõzsdei papirosok árfolyamáról kérdezõsködtek tõle, és kínozták, hogy
4206 22| kik kísértvén õtet, ezt kérdik vala tõle: Szabad-é embernek
4207 14| félrefordította fejét. A képviselõ kérdõ tekintetet vetett rá, és
4208 25| kissé ijedten nézte õket.~Kérdõleg tekintettek egymásra, aztán
4209 14| Egy sovány, éhenholt kis kéregetõ, a miniszterelnök.~Másfél
4210 9| szertartásosan.~- Semmit, inkább kérek. A nagyapa küldött, és kéri,
4211 14| egy kávéházban, ahol külön kerekasztalnál legazemberezzük egy távollevõ
4212 23| bûvszókat mondanának. A vasút kerekei hol lágy dajkamesét danolásztak,
4213 15| elhagyott barátjával? A kerekek egyhangú zajában jól ismert
4214 21| Ó, be hercig, nevelõ úr, kérem, vegye meg!~Kézen kellett
4215 14| képviselõnek rögtön egy kérése volt az újságíróhoz:~- Kérlek,
4216 5| józan tanulmányozó belépsz, keresed és nem ismered föl a szegény
4217 14| ebédlõben. Megbízásokkal és kérésekkel várták: az egyik állami
4218 19| vesztegetni téged, pénzeket keresel... És a feleséged és az
4219 4| magyarázatát ma sem tudom, nem is keresem, mert sejtem, hogy senki
4220 21| levelében tisztel és nagyságol; kérésemre nehányszor áldást is mondatott
4221 10| legszívesebben lesz tanú is.~Liza kérésére mellõzték a találékony aggastyánt -
4222 4| mindig rettegett, hogy a kereset egyszerre csak megakad,
4223 3| Amikor rendkívül csekély havi keresete elfogyott: akkor kezdõdtek
4224 8| Hazugság, hogy a szerelem keresi a magának való, könnyû föladatokat:
4225 20| esetleg valamely katona- vagy kereskedelmi ügyben.~Leginkább a szánalomra,
4226 12| szerencséjérõl, sok gazdag kereskedõk huncutságáról. Piroska nem
4227 23| Vasúton csókolózni, mint a kereskedõnék, hogy bedugja bizalmaskodó
4228 6| egészséges fiatalembert, de nem kereskedõt.~- Nagyszerû ajándékot kap!~-
4229 7| megint sûrûbben vizitelt, és keresményét mindenféle ajándék alakjában
4230 21| feltûnés támadna abból, ha õ keresné fel a boltját. A legény
4231 10| találtak.~A jobb vidéket keresõ gyermek és a hozzátartozó
4232 14| Menj az antikváriushoz, keress ki egy szépet, régit, amelyhez
4233 14| Sándornak is eszébe jutott, hogy keresse, és hogy végezzen végre.
4234 6| amikor az öreg azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy keressen
4235 25| és zavarosan adta elõ a kérést, azért nem jöttek el. Bementek
4236 23| orvost keresni. A címkönyvbõl keresték ki dottore Zuchettót, tisztán
4237 20| Ezért akartál, ezért kerestél, kiváltottál és megvettél.
4238 9| hogy tudtul adja neki a keresztény hitre való áttérését. Már
4239 8| melynél nem rajzosabb és nem keresztényibb Bellini vagy Botticelli
4240 3| mert voltaképpen minden kereszténynek joga, sõt kötelessége szeretõ
4241 17| víz- és földszabályozás keretében - a harmadik, bár oly jó
4242 4| Kirí bár az elbeszélés keretébõl - amely csaknem kizárólag
4243 22| szétrombolni a magacsinálta kereteit, levetkezni az eredendõ
4244 14| büfébe, és kevésvártatva oda kérette be magához a jelentkezõ
4245 19| egyik tanúm lennél, azért kérettelek. Holnap reggel esküszünk,
4246 14| hasonszõrû férfiak - mint kergés birkák - szorosan összeállottak,
4247 10| parasztember mindjárt kinyitotta a kérges tenyerét, és megszólította
4248 3| szerencsétlenségek miatt, el akarta kergettetni. Leszavazták, sõt egy hatost
4249 23| mit csinálna? Még enni sem kérhet, még azt se tudja mondani,
4250 21| forintot bár, feltûnés nélkül kérhetne. Ha az inasával találkozhatnék,
4251 23| pálmagarádok között, a muskátli kerítések alján, át a narancsligeteken,
4252 21| inasával találkozhatnék, attól kérne. Vagy a borbélyától. De
4253 17| most mindjárt valami nagyot kérnek Robin Sándor számára. Csakhamar
4254 19| faráccsal körülvett szép kert volt, olyan, mint amilyent
4255 14| át a belvároson, a Múzeum kerten, és a maga lábán igyekezett
4256 19| gyerekek kapnak a nagyok kertjének végibe. Fehér viola nyílott
4257 5| hólyagképû fiatalember oktatta a kerubinarcú, de erõmûvész termetû Sándort.
4258 12| szárnyas vállaikat. Az írnok kerubok pedig rózsaszín-púpos felhõ
4259 14| Az apja révén ismerte a kerületet. Atyjának ott le voltak
4260 24| és szólt:~- Bolondság, de kerüljön akármennyibe, a kecskét
4261 25| buktatni, ha ilyesmire alkalom kerülne. Erõs szónok, szigorú férfiú
4262 4| hagytál ott egy darabot. Robin kerülõ utakon ment hazafelé. De
4263 25| szót sem, tekintetük is kerülte egymást, szállt a szálló
4264 24| De lassan-lassan, szóba kerültek - maguk is:~- Megvagyok,
4265 23| fej, ki fenyûfa-vidékrõl kerültél, csakhogy visszajöttél.
4266 21| mondá Hirsy savanyúan, kerülve a régi tegezést. - A vallásom
4267 20| rendben volt: kõszállítók kérvényei, az õ vállalkozóinak a levelei,
4268 17| érkezett. Egy vízi vállalkozó kérvényét hozta, egy földijéét, akit
4269 22| ügyelni az asszonyra; persze, kései bölcsesség. Túlságosan szép
4270 6| furcsa, csúnya, szeplõs és kesely szemû, halvány és formátlanul
4271 23| mehetett ki a szobából, nem keseredett el, és nem lett azért komor.
4272 4| cég tréfás, de rendkívül kesernyés hangon.~- Ez esetben elmehetek?~-
4273 19| pálinkásboltot - mondá vidáman. Majd kesernyésen hozzátette: - Engedd meg,
4274 22| igazságot, és lázában meg keserûségében mindjárt túlozta is. Gyûlölséggel
4275 14| ügyvéd! - tódította nagy keserûséggel egy a testõrök közül, pohos,
4276 13| és bebújhatik az ágyába, keservesen sírni, hangosan siratni
4277 23| órájában, ha külön-külön és keskeny bársonyágyon feküdtek is:
4278 14| indult, de mégis meggondolta, késõbbre halasztotta a dolgot, és
4279 21| vesz, de elébb vásárol egy kést, jó éleset.~- Nagyságos
4280 22| jövök a sodromból, hogy kész vagyok mindég, mindenre.
4281 14| megkérdezte:~- Kassza? Van kassza? Készpénz van?~- Mert az a fõ! - tette
4282 15| nem volt bolond...~De a készpénze sem engedte mindig. A fiáker
4283 1| ízléstelen tárgyat venni pénzért, készpénzért! - fonta tovább megjegyzéseit
4284 1| összeszorította a szívét, sõt arra késztette, hogy elfojtott hangon ordítson
4285 12| nélkül. Kesztyûit - újdonatúj kesztyûi voltak - le sem vetette.
4286 12| rendesen, köszönés nélkül. Kesztyûit - újdonatúj kesztyûi voltak -
4287 3| fölpántlikázott lovak, a vajszín kesztyûs võfélyek, a kisütött bajuszú
4288 21| már lefagyott... Annyiszor készültem hozzád, egy szavadba kerül,
4289 10| Gyalogosan indultak befelé a két-egy faluba, melyet homokdomb
4290 3| összeg, és nem mertünk benne kételkedni, és nem hitte el közülünk
4291 22| lenni, mint -~Már-már egy kétértelmû anekdotába kezdett, de közben
4292 7| ha csak két szót szól, kétfelé is szólhatott volna, és
4293 5| székét, és a fülébe súgta:~- Kétféle kiváló férfitípusa van ez
4294 15| kissé merev. És e tartás - a kétfogatúban - rövid idő alatt bizonyos
4295 25| a kecske fejét!~A gyerek kétkedõleg nevetett, az apa pedig elment
4296 18| meg magunkat, ó, be furcsa kétkezûi is vagyunk a Jóistennek!~...
4297 3| még eddig fiákeren, és a kétlovas bérkocsi, a hozzátartozó
4298 3| Messze, messze valának még a kétlovastól, ott tartottak, ahol az
4299 22| Ki kérdezett, ki vonta kétségbe? - szólt az öreg szintén
4300 1| ordítá ismételve, tréfás kétségbeeséssel. Azzal letette egy tükörasztalra
4301 20| bágyasztó forróság öntötte el. Kétségbeesetten kapaszkodott bele a maga
4302 4| szenvedéseit, megkönnyezi kétségeit.~Jó szerencse, hogy az asszonyka
4303 17| dicsõség azért jó, mert kétszeres értéket ád a pénznek, és
4304 22| üdülõhelyeken a felséges úrral kettesben, egy asztalnál ebédel -
4305 22| keresztül a Dunán. Csak a kéttornyú templom sok egy kicsinyt
4306 5| a bajusza nõtt ritkán a kettõs vastagságú szája fölött.~-
4307 6| törvényû nemesítés által a kettõsére nagyították volna meg, olyan,
4308 21| Menj, menj! Még majd hírbe keveredel e gyermekek miatt! Megmondják
4309 19| Alma Tademához, aki tudja keverni a fehér festéket, vagy olyanhoz,
4310 9| csitították. Az ökölnyi kényúr kevéssel tizenkét óra elõtt fölébredt,
4311 8| Sándor kezét két kis puha kézbe fogták, és nagyon megszorították,
4312 13| öregasszony a rendkívüli kézcsók miatt föllelkesülve - kikísérte
4313 22| folytatá -, feledékeny kezdek lenni. De mit komédiáztok
4314 18| kezdték. A merész és szép kezdet fölvidámította a borús hangulatú
4315 23| vége van!~Pedig inkább csak kezdete elõtt volt egy új életnek,
4316 21| nyújtotta, bár a nevelõ kezdettõt fogva e terv ellen szónokolt.~-
4317 3| lombok meg se moccantak.~- Kezdhetjük! - szólt Hirsy reszketõ
4318 25| és földerült:~- Most ez kezdi, utána megint egy más! Ennek
4319 3| fehér kezét e lángok égetni kezdik. De az áldó kezek meg se
4320 23| vasút. Elõ a nyelvtant, kezdjük. Mondja utánam:~- Per dove
4321 15| csakhamar rájött arra, hogy egy kezdő politikusnak, ha valami
4322 3| keresete elfogyott: akkor kezdõdtek a csudák. Találkozott véletlenül
4323 22| mondá, megint új témába kezdve -, milyen szép, és különösen
4324 21| kislányt, aki szabadon maradt kezecskéjét egy kissé tolakodó - de
4325 11| váltani. Szeretem látni kezedben az ezüst kecskét, akkor
4326 23| ki magad.~- Ne vedd el a kezedet; magamban félek. A hajad
4327 22| irántam való jóságodat, és a kezeidbe letegyem állásaimat, amelyeket
4328 3| lépett, egymás kezébe tette kezeiket, és reájuk szegezve átható
4329 20| magát, kínozni azt, aki kezeinek szorításától térdre rogyott
4330 8| fogjon velem ezért kezet.~Kezeltek. Sándor magához tért, mosolygott.
4331 4| lassan, és észrevétlen kézenfogták a mi két fiatalunkat is,
4332 11| rátette a derék fiú forró kezére.~- Nekem meg az fáj, hogy
4333 22| cselekedni. Ha ki pedig nem kezes nekünk valamelyik ezek közül,
4334 22| kikísérte. És Robin Sándor kézfogásra készen, mereven tartotta
4335 14| gyógyszerészekkel és a hírlapok kéziratra váró szolgáival, és épp
4336 9| gondosan visszahelyezte a kézitáskájába. Pedig alig volt öntudatánál,
4337 23| amelyhez emberi elmének és kéznek semmi köze. De maga az a
4338 4| állását Robin Sándor egy kézszorításnak miatta. A fiúk - amikor
4339 10| mindketten vigyáztak, hogy a kezük ne érintkezzék. Mindkettõnek
4340 5| maga is megbánta.~- Tegyük kezünket a kor üterére - mondá, és
4341 11| lélegzetvétele megakadályozta a kiabálásban, annál jobban és hangosabban
4342 11| utcán, a kávéházakban nem kiabálhatom, nem lehet kiírnom és megmagyaráznom
4343 22| nem vérezted meg, és nem kiabáltad ki a színházakban... A színházak
4344 25| a szérûskert felé; hiába kiabáltak rá édesgetve, lovat és szekeret
4345 10| amikor következnének az igazi kiábrándulások; az élet, amelynek húsa,
4346 4| okos dolgokat. Bevételt és kiadást, amit költ. Jó napot, Robin,
4347 23| szörnyû testi fájdalmai, kiállaná, a szemhéja se moccanna,
4348 8| a szükséges és nemes, de kiállhatatlan signor Kötelesség igen elgyengülve
4349 4| egy idõleges és különleges kiállítás alkalmából, többféle hercegek
4350 4| amely igen szenvedélyes kiállító volt, és így került ahhoz
4351 11| valamennyi, tárcákat írtak a kiállított madonnákról, és az újdonságok
4352 20| s azzal együtt a láz is kiállott tagjaiból, pokolbeli, bágyasztó
4353 15| és miután szerencsésen kiállotta: újra oly egészséges lett,
4354 22| útja közben nagyokat morog, kiált, lázad, sõt gorombáskodik
4355 1| vették, amikor Robin vészes kiáltással felköltötte õket:~- Ezüst
4356 10| sírhasson, zokoghasson, kiálthasson.~Indultak. A két megmaradt
4357 15| férfiak duhaj indulatszavát kiáltják, sikoltó szoprán hangon,
4358 14| ugyancsak zúgott, morgott, kiáltozott a politika, oly hevesen,
4359 2| Amit eddig hol súgva, hol kiáltva beszélgettek, abban egyek
4360 22| gyülemlett, most hirtelen kiáradt zokogásba fúlt. Robin lehajtotta
4361 23| olyan szenvedés, amelynek kibékítõ pontjai ne legyenek, és
4362 14| aki sietett haza, hogy kibeszélhesse magát a feleségével. De
4363 20| azután hangosan, miután kibontakozott abból az õrületbõl, amely
4364 8| Leszakítani, leszakítani, kibontani a kontyba tûzött vörös hajat,
4365 22| hogy lehetetlen bogokat kibontson, magát a rendetlenséget
4366 22| meghallgatni, bajokból akar kibonyolódni, amelyek piszkosak, csúfak,
4367 10| csendjét, amire a házikóból kibújt egy födetlen mellû asszonyság
4368 20| kályha alig bírta, a láng kicsapott. Olyan forróság lett a halottasszobában,
4369 15| megokosodtam? Az én eszemet is kicsavarták a maguk könyvei, de én visszacsavartam.
4370 25| Sándorra. Ugyanaz az arc kicsinyben, ugyanaz a termet, csakhogy
4371 10| aludni, se enni nem bír, ha kicsinye nincsen. Olyan menyecske
4372 21| boldog házasságban nincsenek kicsinyek!~A pedagógus hízelgett,
4373 14| egész hely bár egy kissé kicsinyes, szûk és alacsony, dísztelen
4374 23| együtt -, ha halat fog, kicsinyli, eldobja, nem akar ez semmit...
4375 23| elvesztették a maguk emberi kicsinységét a természet szomorú nagyságában.
4376 8| bevall mindent, vagy - úgyis kiderül minden magától. El kell
4377 4| pozíciója, hogy okvetlenül kidobják, ha akármily címen egy napon
4378 19| ide sírni? Szerettem volna kidobni, hátat fordítottam. Amikor
4379 9| többízben érte jött, többízben kidobta.~Megint csak divatba jöttek
4380 21| volt, amint szûk mellét kidomborította, a gyomrát meg behúzta,
4381 14| sorára várt, amíg ellenfelei kidühöngik magukat, amíg a miniszterelnök
4382 9| egynapos.~- Nagysádé?~- Kié lehetne másé?~- Hasonlít
4383 8| minek? A fõnökével majd kiegyenlítem! - mondá halkan, majd hangosan
4384 15| szép és jó, mert az erõket kiegyenlíti, a hatalmat fékentartja
4385 22| rendetlenséget rendbehozza, kiegyenlítsen és elsimítson. Nehéz és
4386 11| Belgiumban. A nyomort, azt kiéheztetjük, pénz jött, és még sok pénz
4387 6| könnyezett egyszerre:~- Szép kiejtése van, mi? - kérdé kacagva.~-
4388 6| hallottam még ilyen szép francia kiejtést.~- Látta ön Sarah Bernhardtot? -
4389 13| tragikai, de éppen ezért kiengesztelõ és fölemelõ. Neki kellett
4390 14| de ebbõl a harciasságból kiérzett a félelem. Ha hirtelen megjelenik
4391 18| ház elõtt, az új dolgok kiestek a fejébõl, a régi volt.~
4392 3| de mást semmit se tudott kieszelni, mint hogy a két fiákerosnak
4393 14| mindjárt a mézeshetekben kieszelte?~- Az apja révén ismerte
4394 3| csakis azzal, a derék Jágics kieszközölt egy kis tökkáposztát, ugyancsak
4395 25| legkegyetlenebb évszakból kifakad a langy, a verõfényes tavasz...~
4396 8| alája, a fekete szirmokból: kifehérlett, feléje ragyogott, neki
4397 1| jóllaktak, a megelégedés kifejezése ült ki rendkívül barátságos,
4398 21| a fájdalomnak ily vidor kifejezését, ily boldog, vigyori arcot
4399 14| jelzett, vagy azt akarta kifejezni, hogy nem kíváncsi az elvekre.~
4400 21| vicc! Azóta ez a talentum kifejlõdött benned. Nekem és a többi
4401 14| mondjuk, az ország elõtt. Kifeküdtek a napos homokra, és mutogatták -
4402 10| És lassan-lassan indultak kifelé a vasúthoz.~Férj és feleség
4403 13| préda után járó úrfik lesik, kifestett némberek gyûlölködve követik
4404 9| Sándor is a mellét kissé kifeszítette, kezét kabátjának gombjai
4405 13| fogok pénzt, hogy a mama kifizethesse a számlákat. Talán vele
4406 7| öregasszony emelt ellene kifogásokat, mert a kocsinak nem volt
4407 10| találnak, amely ellen Sándorka kifogást nem emel.~Ebben a pillanatban
4408 14| A címered rendben van, kifolyamodtad a régit... Ha nincs, ne
4409 7| náluk, alig tudom magamat kifújni. A berendezésük valóban
4410 3| nehézségektõl eltekintve, kifutotta volna az egyházi szertartás
4411 11| asszonyság.~A festõ megsértõdött, kigombolta nehéz õszi kabátját - mivel
4412 4| is, piszoknak nézték és kigumiztatták. Még egy különös jellege
4413 14| Homályos vágya támadt ennek a kígyónak a fejét összetapodni, fekete
4414 23| szenvedésben, mert a fantáziája kigyúlt, és testének teljes bágyadtságában
4415 6| üvegszekrényekben - részben kihalt, részint tönkrement - mágnáscsaládok
4416 14| Bergen, az ügyvéd, kezdte kihámozni a télikabátjából. Szóhoz
4417 9| ezek, és miért vannak itt, kihez tartoznak? Hová? Az érzés
4418 9| nyögnek, mert mindenüket kihitelezték, és a részletre dolgozó
4419 1| szégyenli a szegénységet. Kihívóan vagy igen megalázva, szemlesütve
4420 14| mind bolond, valamennyit kihordatnám a határból.) Külön háztartásban
4421 11| hozzuk ki szegényt, én kihozom.~- Hagyjad, talán el is
4422 23| fölvette legszebb nyakravalóit, kihúzta magát, és tréfás gõggel
4423 20| levelei, hogy most mit kell kiírni, és mit kell megakadályozni...
4424 11| nem kiabálhatom, nem lehet kiírnom és megmagyaráznom a szamár
4425 10| mondá a paraszt.~- Ez kijár! - erõsítette Liza.~Anya
4426 4| meg vagytok elégedve e kijelentésemmel, amelyrõl sok szó fog esni
4427 6| szép típusából egy, aki kijelenti, hogy õ hálás az uzsorás
4428 3| Engem az isteni végzet kijelölt, hogy két lángoló szív fölé
4429 22| fiatalemberre. Egy pillanatra kijött a textusából; hamar visszatalált:~-
4430 25| értek.~- Valahányszor magam kijöttem, mindég idegen sírokat erõszakoltak
4431 22| haragos lett, mert hirtelen kijózanodott. Megfogta a homlokát:~-
4432 8| asszony vagy lány jönne, annak kikaparnám a szemét; erõs vagyok. Ha
4433 14| volna, mint amikor testileg kikapatták, már nagy fiú korában. Belátta -
4434 23| egyéb - még a kõfalakat is kikárpitozta, és mindazon utcákat, ahol
4435 4| szenvedni kezdett. Éjjel kikelt ágyából, lefeküdt a puszta
4436 22| csonka Jókai-kötetek közül kikereste a bibliát, felütötte Máté
4437 24| ember fiatalkorában kit, kiket szeret. Az marad változatlan,
4438 6| volt, és amikor Sándort kikísérték, az ajtóban Hanna csöndesen
4439 18| is.~Ó, hogy unta ezeket, kiknek felesége - õ helyette -
4440 23| át a narancsligeteken, kikocsiztak a határba.~Hát ezernyi-ezer
4441 2| Szívesen, egyet azonban kikötök: a nõk teljes egyenjogosítását
4442 21| minden komfortáblis lóval kikötöttek. Nem mehetett el mellettük
4443 23| templomaival, és az óriási kikötõvel, amelyben minden órában
4444 18| karriert kezdett hetven évvel, kikotortuk a régi ügyvédi oklevelét,
4445 19| át, rendezgetjük, engem kiküld szövetekért és virágokért,
4446 25| egyházfi is segített nekik. Kiküldtek a dadájához is, de az ura
4447 24| rendjelnél fogva; megszerezte, kiküzdte, rászolgált: nem tudom,
4448 3| rövid is lett egy kicsit, és kilátszott, hiába mozgott, mentegetõdzött,
4449 4| hanem egyet fölhúztak, kilencet pedig elárusítottak. Bonyolult
4450 18| minisztérium. Kineveztetett, be- és kilöketett, egyfajta állást úgy osztogatott,
4451 9| többi tizenegy. Bízvást kimaradhat az, amelyben a kisebb fakereskedõk
4452 10| mehetett, és ha a faluba érnek, kimehet majd a temetõbe, jól kisírhatja
4453 25| nem fakult el soha, csak kimélyült és elbúvott.~- Köszönöm
4454 8| az örökkévalóságnak mily kimeríthetetlen boldogsága! Sándor megszorította
4455 22| cinikus-e, elég ártatlan-e? A kimért és zárkózott, sõt a legtöbbször
4456 11| Fáradt vagyok, egészen kimerült. Két napja alig ettem valamit.
4457 8| ajka.)~Nézte, nézte. És kimondhatatlan kedves lett elõtte a Robin
4458 2| családi boldogság érzése mint kimondhatatlanul édes forróság ömlött el
4459 4| hagy egész váratlanul, kimondom. Elõször is a legjobb nõi
4460 4| szabására, zsinórjaira kimondták a „lehetetlen”‑t, ami náluk
4461 17| reklám kedvéért, hanem, hogy kimutassa szeretetét azok iránt, akik
4462 22| hebegte Robin, és leült a neki kimutatott helyre, az ablak mellé.~-
4463 18| ellenségek békét kötöttek és kínálgatták egymásnak a népszerû és
4464 8| feléje ragyogott, neki kínálkozott a tubarózsa. Fekete rongyokból
4465 22| de érzõ szívéhez. Itallal kínálta:~- Ez megnyugtat. Igyekezzél -
4466 25| megbecsüld, ez a legnagyobb kincs a világon. Ha majd felnõsz,
4467 19| különben megenné, mondja, és kinevet. Olykor a szájamból étetem,
4468 15| szükség, még az hiányzanék, kinevetnének a családban, hogy ilyen
4469 24| kasírozott sziklán...~Egy kissé kinevette magát, hogy ilyen bolond
4470 21| egy szavadba kerül, és kineveznek. Azt hittem, hogy haragszol
4471 17| lehetett kormánybiztost kinevezni, csak egyet. És mind a három
4472 18| tekintetben az egész minisztérium. Kineveztetett, be- és kilöketett, egyfajta
4473 16| immár egy baktert se lehet kineveztetni, még a régi hóhért is õk
4474 23| kinyitom az ablakot és kinézek!~Azonban nem tette meg,
4475 11| mély gondokkal eltelve, kinéztek az ablakon, a lelkük messzi,
4476 20| gyönyörködve könyörgéseiben és kínjaiban, kivallatva elõbb, mert
4477 19| hogy meg ne erõltessed! Ne kínlódj rajta, hogy megjavítsad,
4478 21| aztán ha bajuszod végképp kinõ, tanfelügyelõnek! - mondá
4479 8| beszélgetés Sándort vajmi kínosan érinti. Egészen elkomolyodik,
4480 3| megbérmálkozott. Szegényke bizony kinõtt belõle, nagyon be kellett
4481 24| mosolygott:~- Bolond dolog, de kínoz, hogy nincs, és nem lehet
4482 18| kérdezõsködtek tõle, és kínozták, hogy mondja meg: miféle
4483 8| fogják még. Becézik majd és kínozzák, belemarkolnak szívébe,
4484 5| erõmûvész termetû Sándort. Kinyílt elõtte oly mértékben, hogy
4485 9| nem lehetne egy ablakot kinyitni?~- Nem! - felelte Piroska
4486 23| elbolondítani; ha így bánik velem, kinyitom az ablakot és kinézek!~Azonban
4487 4| bádogtubusokból egy palettára kinyomni! Aggályait és szomjú vágyakozását
4488 4| Mámoros volt, bolond volt, kinyújtotta kezét a fõherceg keze felé.
4489 8| egész életét azzal. Mily kínzó örökkévalóság. Együtt tölteni
4490 23| jegyezte meg Gyula, és kipirosodott.~Az orvos folytatta a vizsgálatot.
4491 21| nyúljanak.~A lányka minden kirakat elõtt megállt, és minden
4492 4| cégnek, mint egy Balkán-állam királya és törzskara, de ezek meg
4493 3| szólott:~- Szent Margit királyleány temploma ez!~Mindnyájan
4494 6| volna meg, olyan, mint ama királyleányoké, akik az egyiptomi szfinkszek
4495 10| házasságban élõ kormányférfiak, a királynak titokban tanácsokat adó,
4496 19| azt hiszi magáról, hogy királyné. Komornával, inassal jött,
4497 5| szertartásos, mint a legjobb angol királyok. Fejedelmi kézmozdulattal
4498 4| fiatalunkat is, de az egyik kirántotta a maga sovány csuklóját.~
4499 18| legfõbb igazgatója, az, kire szerelmesen néztek nagy
4500 23| bujkál a nappal elõl. De kirebben, ha jõ az este, és gyilkos
4501 22| forspontot kell a számára kirendelni!~A politikus nevetett, hang
4502 4| a tényt az anyagi tönk? Kirí bár az elbeszélés keretébõl -
4503 13| bántson, menjen el a zsidó kisasszonyához!~- Oda megyek, ahová akarok! -
4504 8| zekéket a tavaszra ígérkezõ kisbaba számára. Robin Sándor zavarral
4505 14| egyebet, mint pénzösszegeket, kisebb-nagyobb számokat, állam és bankjegyeket,
4506 12| Sóhajtozott a másik lány után, és kisebbítette ezt, aki nem tud a férfíakkal
4507 13| mindenféle, de nagyobbára kisebbrendû nagylelkûségekre volt berendezve.
4508 9| Szólította a cselédet:~- Liza, kísérje haza a kisasszonyt!~- Köszönöm.
4509 4| újra megjelenik, és addig kísérjük figyelemmel az eseményeket,
4510 13| csókokat váltották. Az ajkán kiserkedt a vér is, talán meg is látszik
4511 10| merülve: a kisgyermek és kísérõinek ösztöne fölemelkedék és
4512 18| akiket kopasz hozzátartozóik kísértek, félre nem ismerhetõ féltékenységgel,
4513 14| zöld függönyig, a bejáróig kísértette magát, és ott kegyesen elbocsátotta
4514 22| menének a farizeusok, kik kísértvén õtet, ezt kérdik vala tõle:
|