1897-bagya | bajat-bunne | bunos-elbuv | elcei-eri | erint-figye | filet-gyilk | gyong-homme | homok-kalap | kalas-kiser | kisfe-lefag | lefek-meges | meget-mondh | mondj-ossze | osszh-ragad | ragal-szakm | szaks-talal | talca-tusav | tuzon-vicce | vidam-zuzta
Rész
8569 16| eddegélnek, látják, hogy a szabad tûzön halászlét fõz a kocsmáros
8570 8| leszakítani, kibontani a kontyba tûzött vörös hajat, megríkatni
8571 4| önkénteseket, a jókedvû tûzoltókat, mindazokat, akik a cégnek
8572 15| és villant, mozgott az a tûzszínû kis szörnyeteg, amelyet
8573 10| szál rozmaringot az asszony tûzte a fejéhez, mert a fejfára
8574 19| Tegnapi fehér orgona volt tûzve a keblére és szürkének hatott
8575 15| bizonyos rózsaszín vagy tûzvörös hályog okoz, amelyet még
8576 12| csatát elvesztett már.~- Mit, tyúk ez? Tud valaki ilyen tyúkot
8577 12| termett, és egy olyan élõ tyúkkal, amely kellemetlen helyzete
8578 12| tyúk ez? Tud valaki ilyen tyúkot venni? - mondá az öregasszony
8579 5| Hát inkább megy ismeretlen tyúkprókátorhoz, azokhoz a vaskos képû majmokhoz,
8580 3| fiákerosnak megtiltotta az udvarba való behajtást. De erre
8581 13| Robin Sándor alakja a nagy udvarban, léptei még hangzanak azután
8582 10| tánc, gyerekes bujkálás, udvarias tapogatódzás az egész, és
8583 6| vetette közbe Sándor udvariasan:~- Rongyért! - jegyezte
8584 8| miként egy faun... Hohó! Udvariaskodtak, hálálkodtak. Az õsz gazember
8585 12| Majd hozzátette gúnyos udvariassággal:~- Amint magának tetszik,
8586 23| Piroska hallgatta a haldokló udvarlását, nem sírt, hitt. A forró
8587 23| irkálnak az anyjuknak és a régi udvarlóiknak haza. Gyerünk valahova,
8588 23| az asszonya kezét.~- Hadd udvaroljak - mondá halkkal -, kora
8589 17| egymásnak, különösen Hanna udvarolt, mint mindig, ha az ura
8590 18| egy ízetlen gavallérnak udvaroltak, és ez a lehetõ legközönségesebb
8591 22| fejû kis káplán, aki az üdülõhelyeken a felséges úrral kettesben,
8592 14| legszebb vagy! Te vagy az üdvöske. A parlament beléd fog szeretni,
8593 10| fogadták a kutyák szokásos üdvözlését, és itt, úgyszólván a falu
8594 3| hagy az öreg asszonyságot üdvözöljék. Valamennyien elejbe járultak,
8595 15| nevében - és nem gúnyolódva - üdvözöllek téged, mint a legkiműveltebb
8596 14| lépésekkel közeledett. Hevesen üdvözölték, barátságosan, némi leereszkedéssel
8597 5| Holnapután mindjárt egy gyönyörû ügye lesz. Védeni fog egy uzsorást.
8598 23| szólni a maga legszentebb ügyében is alig tudott, erõsen rászólt
8599 7| A cipõügy, sem más apró ügyek el nem vették a Piroska
8600 20| hogy megkérdezze: mire ügyeljen? Oly ostoba volt, hogy egy
8601 21| ha a gyerekekre nem kell ügyelnie, még jobban belémerül a
8602 22| izgatva, hogy amire sohse ügyelt, most megérezte az igazságot,
8603 16| amely elõtt a rendkívül ügyes fiáker állott.~- Itt fiáker
8604 9| megnézze: mit mond az kiváló ügyességéhez, mûvészetéhez és életrevalóságához.
8605 5| étlap; gyümölcsöt csak az ügyész evett.~Sándorék számláját -
8606 4| és az irodalom sok szép ügyét beszélték meg ezalatt, és
8607 10| félre mi, nyomorfoldozók, ügyetlen erkölcs utazók, gyámoltalan
8608 7| majd kicsike lesz.~Egyéb ügyetlenségeket is követett el Bem Gyula.
8609 14| földbirtokos, akinek az ügyvédektõl sokat kellett szenvednie.
8610 4| állás, fõ egy új állás. Ügyvédhez kell mennie, akárhogy utálja
8611 15| álmodozásaiból.~- Le kell tennem az ügyvédit - mormolta -, irodát nyitnom,
8612 5| idõszakban természetesen sok ügyvédjelölt járt oda, nemkülönben sok
8613 6| vették észre, hogy valaki ül benne. Egy fiatal leány,
8614 12| láthatatlan jelenés. Ott üldögélt ölébe tett kézzel, amíg
8615 19| ily nagy boldogságban. Itt üldögélünk a szobában egész napon át,
8616 2| boldogtalan, a zsarnokság üldözi.~- Béccsel, elvégre is,
8617 9| mit akarnak tõlem? Miért üldöznek, mit vétettem önöknek? Minek
8618 4| igen jelentõs helyekrõl üldözni kezdték a céget. Méreteire,
8619 15| Robin mellett - a fiáker ülésén. Ügyvéd lett, úrbéri pereket
8620 18| sem jutott, hogy kocsiba ülhet, hogy fogata van, és ott
8621 11| megérdemelt szerencséje.~- Ülj le - folytatá -, fõznek
8622 15| Máris elkésett, siessen, üljön kocsiba!~Számozatlan bérkocsi
8623 14| magát, mintha forró fürdõben ülne, valami igen különös, pompás
8624 4| thonet-széktõl, melynek ülõhelyét magad ülted ki. Fáj a válás
8625 19| piszkoltak be...~- Még itt ülsz? Szorongatod a kezemet,
8626 4| melynek ülõhelyét magad ülted ki. Fáj a válás egy nedves
8627 7| kecske is nevetett.~Ölébe ültette Piroskát, bár nem szokott
8628 5| következésképp folyton ünnepelték benne a nyilvánosságot.
8629 22| t említették komolyan és ünnepélyesen. Egy másik, szintén nem
8630 3| Duna balpartján megtartandó ünneprõl van szó? Elvették tõle a
8631 3| mindez olyan gyönyörû. Az ünnepség, maga a szertartás, az egy
8632 20| messzirõl rákiáltott, hogy üres-e? Üres volt, de nem bérkocsi,
8633 1| Jagics Tivadar fölborzolta üstökét és mindketten egyszerre
8634 5| Tegyük kezünket a kor üterére - mondá, és keresett egy
8635 5| elõkelõen nemes kívülrõl.~- Üti az órát, amely elérkezett
8636 22| indulatainak vad hangjába ütközött. Az államférfiú a szegény
8637 5| gorombaságot hall, és le kell ütnie a fülébe susogót.~- Mármost
8638 23| leveleiben. Simítgatta, ütögette a fejét, és susogott hozzá:~-
8639 1| egészen.~Bem az asztalra ütött, Jagics Tivadar fölborzolta
8640 14| erõs gyanú szinte fejen ütötte az új képviselõt. Izgatott
8641 14| ugandai óriásokat. Embereket üttethet agyon, és csak azt kell
8642 1| nemez kamásniborítást, két üvegcse olcsó illatszert. Majd betért
8643 10| teremtésre.~Próbát tettek ama üvegdajkával, amelyet a külföldi hideg
8644 19| ékesített viasz-szentek, akiket üvegkoporsóban õriznek szicíliai templomok.
8645 6| étkezõszerekkel volt teli a szoba. Az üvegszekrényekben - részben kihalt, részint
8646 4| fõherceg megszólítatta magát az üzlet alapítóját:~- Ez a nadrág
8647 7| János nyelvén írja nagyatyja üzleti leveleit... És vajon mit
8648 14| Zanzibári teherhordókat és ugandai óriásokat. Embereket üttethet
8649 16| nemigen ismertek, mert hiába ugráltak a központban évek óta, alapjában
8650 14| valami kezdõ kolléga, akit ugratni lehet. Különben is jól viselte
8651 20| vagy az élõ. Hanna rémülten ugrott föl, menekülni akart, de
8652 5| különben egy fejformájú és ugyanegy anyanyelvû fiatalemberek
8653 14| képviselõház lába alatt ugyanez az elementum uralkodott.
8654 5| fiatalember, akit eddig ismertem. Ugyebár az ön apja alispán volt? ~-
8655 1| mozdulatokat megcselekedte már, úgymint: nézte a házat, mintha meg
8656 9| össze fáradt, ellenállásra úgysem képes tagjait. Nem tudott
8657 3| támad, orgonája nõ. Hirsy, újabban filológus, Ráskai Leát hallotta,
8658 12| köszönés nélkül. Kesztyûit - újdonatúj kesztyûi voltak - le sem
8659 11| kiállított madonnákról, és az újdonságok között külön foglalkoztak
8660 8| fényesedõ - fekete kabát ujja is! A nyílt és egyszerre
8661 2| fogva. Ilyenformán az ország újjáalakítását egyelõre elhalasztották,
8662 6| a szakállába, fésülte az ujjaival, az ölébe ült:~- Nagyon
8663 19| de csak aztán, ha már te újjászülettél, megtisztítottad magadat
8664 7| meg-megigazgatta, de az ujját mindig megégette egy kissé,
8665 6| rámutatott a szokatlanul nagy ujjával. - Beszélj vele egy kicsit
8666 18| Egy újkori vacsora~Igen magyaros -
8667 22| kell küzdeni, és mindennap újrakezdeni a harcot, és ti azonnal
8668 22| nem vesztett el semmit, újrakezdhet mindent. Gombház... Jobban
8669 21| mindent, senkinek semmit. Újrakezdi az életet, egészen elölrõl.~
8670 22| nem is törõdik vele. Egy újság adott hírt csak apja haláláról,
8671 24| vadász a rengetegben. Ha az újságban nem olvasnám néha a nevét,
8672 23| hajó...~Gyula - az olasz újságból - tudta a neveiket is:~-
8673 14| mindezek az okai. Azután az újságírás. Semmit sem gyûlölök úgy,
8674 14| sem gyûlölök úgy, mint az újságírást, és semmit sem használok -
8675 14| rögtön egy kérése volt az újságíróhoz:~- Kérlek, hírlapíró úr,
8676 14| erõsen. Légy jóbarát az újságírókkal, fõképp a törvényszéki rovatok
8677 21| diplomám, ami - tudom - nem sok újságírónak van. Kitüntetéssel érettségiztem,
8678 14| nevezte a miniszterelnököt. Az újságok, amelyek politikusokról
8679 6| nevét ritkán írták ki az újságokba másképp, hacsak nem ezzel
8680 11| megmagyaráznom a szamár újságoknak. Rólam beszélnek, magáról
8681 20| leégtek, lobot vetett az újságpapiros is, amibe a gyertyák tövét
8682 9| mosást. Ilyenek ezek az újszülöttek: ugyan nem restelkednek,
8683 4| erre az eshetõségre, mint ultima rációra. A többiek kacagtak,
8684 23| incomodatermi, non sono di buon umore! Ne alkalmatlankodjék, nincsen
8685 23| lehet!~- Addio, merci, lei un gygante... Ön eredetileg
8686 24| utoljára mindenki az lesz...~- Unalmas vagy, öreg, szervusz, megyek!~-
8687 18| az ura szájába.~- Huh, de undorodom a nagy jóléttõl! - gondolta
8688 21| inge, a gallérja piszkos: undorodott magától.~Elhatározta, hogy
8689 20| verekedett a megvetéssel, az undorral és a szánalommal.~Behunyta
8690 25| más! Ennek a fia, majd az unoka. Végre is ez a rend, ez
8691 6| Már most menj! - szólt unokájához. - Menj, és sétálj egy kicsit,
8692 8| fián, még a legkedvesebb unokáján is. Nagyon hisz és nagyon
8693 7| családjának gyûjt, maga éhezik, de unokájának a legdrágább és legelõkelõbb
8694 22| aki võstül, menyestül, unokástul egy szobában lakik, olyanformán
8695 23| hozzája, a fakoporsójához:~- Uracska, csak egy temetõ van, és
8696 6| Jobban, mint a jövendõbeli uradat?~- Nem, azt szeretem jobban,
8697 18| volna megjelenni, de az uraik lebeszélték õket.~- Szabad
8698 24| öreg és igen köszvényes urakat talált ott csupán, olyanokat,
8699 23| professzorokkal beszélt, méltóságos urakkal, akik száz betegen vágnak
8700 16| asszony pedig kurizált az uraknak, oly erõsen és vastagon
8701 22| pártfogójára, a kormányelnökre, aki uralkodik, parancsol és tesz - legfõképpen
8702 5| Õk vannak elül. A magasak uralkodnak, és a kis termetûek közül
8703 14| alatt ugyanez az elementum uralkodott. Annyi szó volt róla, hogy
8704 9| vakító szép?”~„Mit keres az urán?”~„Honnan ismeri Sándort?”~„
8705 3| magukban kövér úrinõk és sovány uraságok, akik között írók és mûvészek
8706 8| kényelmesen, nem urasan, mert az uraskodás: szamárság. Egyszer egy
8707 14| gorombáskodott, mondjuk: uraskodott. Aztán bement a hírlapírók
8708 7| elfogyott, nem mert kérni az urától, annak barátjától kért könnyû
8709 15| fiáker ülésén. Ügyvéd lett, úrbéri pereket keresett, talált.
8710 13| kelõ és préda után járó úrfik lesik, kifestett némberek
8711 20| úr, tessék a tekintetes úrhoz menni!~Nem értette, megállt
8712 18| nagyúrnak való...~Néhány úriasszony mégis megjelent, sõt eljött
8713 9| vágyakoznak, és azoknak, akik nem úriemberek. Nem mintha haragudnának
8714 14| melegítette. Egy magyar úriembernek az életében végre is - születésén
8715 9| szertartással a lelkükre hatnak, de úriembert nem árvereztek még talán
8716 3| gondolták magukban kövér úrinõk és sovány uraságok, akik
8717 20| Azóta ott vannak az öreg úrnál, aki -~- Apám meghalt? -
8718 7| alakjában hozta el. A ház úrnõje örült ennek, mert nõ és
8719 7| titokban kölcsönadott a ház úrnõjének, aki a háztartás költségeit
8720 14| is fölötte, egészen fölül úszik a pénz, vékony, finom kötegekben,
8721 20| röhögött.~- Kutya voltam, uszítottak, és nem tudtam! - nyöszörgött
8722 19| közé bújva, a nádasokban úszva. A disznó humoros, kedves
8723 8| ha elítélik, és milyen utakat kellett volna megtenniök.
8724 5| ügyvéd, kissé elsavanyodva -, utál engem. Jó, de nem szabad
8725 20| lázas szerelme hihetetlen utálattá változott át, és fuldokolt
8726 4| Ügyvédhez kell mennie, akárhogy utálja is ezt a dolgot. Le kell
8727 7| nekiesnek az osztrigának, bár utálják, de osztrigát nem enni -
8728 21| ismeretleneket. Elfáradt, magát utálta.~- Egy golyó, egy golyó,
8729 17| mívelték... éppen ezért utáltam bele.~- És maga? Maga nem
8730 23| Magyarországba menni?~Piroska utánamondta. Gyula folytatta:~- Prego
8731 3| utat. A szegény fiú sok utánjárással, iszonyú fáradsággal ötven
8732 15| menjen törvényeket hozni! - utasítá el magától az asszony. Nehezen
8733 11| azzal, hogy egy nagyobb utazási ösztöndíjat ajánlott föl
8734 10| nyomorfoldozók, ügyetlen erkölcs utazók, gyámoltalan ítélkezõk!
8735 17| a hálókocsi emberei, az utazóközönség. Köszöntek nekik, és Hanna
8736 21| ingyen van minden.~Ingyen utaztok a vasúton, az új könyvekét
8737 23| is, ott és akkor a József utcában, de van eszem, és a hitetlen
8738 20| sebesen - vágtatnak Pest utcáin a sötét téli reggeleken.~
8739 15| lassan és mily elhagyatott utcákon hajt.” - Rája kiabált:~-
8740 23| napon át Genova mappáját és útikönyveit nézte vele, csinálták a
8741 4| megcsinálhatja, ha a gaz sors útjába nem áll, a Jóisten tudja,
8742 5| egyszersmind a merész gazság útjára tér. Én az utóbbi szektához
8743 21| kocsiról, és gyalog folytatta útját, ösztönszerûleg is Buda
8744 11| Az állam maga is csak utóbb érkezett, de legalább kárpótolhatta
8745 10| lassan mentek elõre a homokos úton. Nem néztek egymás arcába,
8746 4| látszólag a polgári, rendes útról letértek.~Szafaládé-bankettek
8747 23| melyet egy-egy széles tomporú útszéli legyezõpálma borít rájuk.
8748 12| lehet, ameddig õ el nem ûz!~- Nem ûzte-e el már régen,
8749 15| csettentésével és csípõ ostorral is - ûzött, rohantatott elõre. Az asszony
8750 7| általánosságban, aztán külön, a maga uzsorását. Oly pompásan beszélt, hogy
8751 6| dzsentri-jogászocskával való uzsoráskodáson kapatott rajta. A nagy ügyvédek,
8752 12| ameddig õ el nem ûz!~- Nem ûzte-e el már régen, volt-e vele
8753 19| majd a fogai kezdtek el vacogni:~- Mondj még, beszélj még,
8754 3| egyszer jelent meg szerény vacsorájuknál, és a házilag, spirituszon
8755 18| az aranykévékbe öltözött vacsorakirályné. Nem cigarettázott, és védte
8756 9| Sándorka, míg élvezettel vacsorál.~Csendesen, az úr eszik,
8757 5| elmentek egy kis kocsmába vacsorálni. (Az öregasszony otthon
8758 16| Robin Sándort belevonják vacsoráló társaságukba, és hogy a
8759 16| is tudott. Csöndes, szép vacsorálópontokat, az igazi rác hal, a birkapörkölt,
8760 3| fogyasztani. Sándor nem otthon vacsorált, este barátai társaságában
8761 24| amikor vajat és cseresnyét vacsoráltunk együtt. Nem a nyomorúságos
8762 18| dicsérte magában a Robin Sándor vacsoraötleteit, és savóvérét föltüzelvén
8763 21| havi nyolc forinttal, ez a vacsorapénzem. Azt hiszik, hogy én itt
8764 3| fiatalember, mint õ, és annyi vacsorát el nem sétált - mindig elõkelõ
8765 16| A vacsoraügy~Egyszer, egy este - tavasszal -
8766 24| meg, mint egy szenvedélyes vadász a rengetegben. Ha az újságban
8767 14| egypár durva vicced, bõr vadászbekecsed?... Tudsz-e lõni pisztolyból?~-
8768 13| regényes nyárilak, egy csinos vadászkastély, ahová valamikor még visszatérhet,
8769 20| szörnyûséges, a végtelen bosszú. A vadászpuskájának a tusával fogja szétverni
8770 18| krumplival, osztrigával és vaddisznó szalonnával kezdték. A merész
8771 14| bizonyított reá, és a nagyhangú vádlóból egyszerre szánalmas, kapkodó
8772 9| könnyezett, és kemény szavakkal vádolá magát.~Piroska megfeddte:~-
8773 14| a vizeslepedõt arra, aki vádolta az erdõvásárlót. Éppen olyan,
8774 14| a csúf sebeiket.~Bûnösök vádoltak magukhoz hasonló bûnösöket,
8775 3| alighanem erkölcstelenséggel vádolták e különös, és részint hiányos,
8776 25| a rikító zöld füvek és vadrózsák alatt.~Nem találtak rá Sándorkára,
8777 22| kinézett Budapestre, oly vadul, olyan gyûlölséggel, mintha
8778 22| rendõrügynök szakmájába vág.~- Kegyelmes uram - mondá
8779 19| teszek - téged kérlek, hogy vágd agyon azt, aki rossz szemmel
8780 23| urakkal, akik száz betegen vágnak egy napon eret, és nem jött
8781 8| sóhajthatott. Jó arcot kellett vágnia, gyöngédnek kellett lennie,
8782 5| kellemetlen, sõt becsületbe vágó dolgokat beszélt róla a
8783 4| mindegyiknek volt - apró darabokat vágtak belõle, kicsi híja, hagy
8784 20| könyörgõ hangon meg is kérte.~- Vágtasson, ahogy csak tud, orvosért
8785 20| amelyek sûrûn - és sebesen - vágtatnak Pest utcáin a sötét téli
8786 15| Budára, le a klubba, gyorsan vágtatni és hirtelen megállani, ha
8787 23| veletek!~... Aztán sietve vágtatott el a nászpárral a kocsi.
8788 22| Legtöbbször a szesz volt ennek a vágyakozásnak a szülõje, de ismerte magát,
8789 4| hallgatta, és csendes, de erõs vágyakozással várta jöttét, és igen megelégedetten
8790 9| akik mindenképpen erre vágyakoznak, és azoknak, akik nem úriemberek.
8791 12| boldogságtól. A férfira nézett vágyakozó és imádó szerelemmel:~-
8792 22| úr egyszer-egyszer erõs vágyat érzett szétrombolni a magacsinálta
8793 15| és szinte betegesen dühös vágyát betöltötte, és õt mindörökre
8794 4| ruhára és púderes copfra vágynak a legkomolyabb férfiak is,
8795 22| tompa hang egy férfi kitörni vágyó indulatainak vad hangjába
8796 20| Óhajtva óhajtotta, szörnyen vágyta, hogy tetten kaphassa. Már
8797 20| változott át, és fuldokolt a vágytól, végezni vele, gyorsan,
8798 23| sötét sekrestyéiben!~- Túl vagyunk-e már a határon?~- Mindjárt!~
8799 23| És azt óhajtotta magában: vajha lennének szörnyû testi fájdalmai,
8800 24| hogy lássa a Gyula alakját. Vajj’ sikerült-e ez neki?~Megállapodtak
8801 8| ez a beszélgetés Sándort vajmi kínosan érinti. Egészen
8802 3| fölpántlikázott lovak, a vajszín kesztyûs võfélyek, a kisütött
8803 19| egy rossz képet, le kell vakarni az egészet, megsemmisíteni
8804 4| ember mint vetemedett arra a vakmerõségre, és mért követte a tényt
8805 15| minden szerelmes férfinak, a vakság, amit az a bizonyos rózsaszín
8806 18| kissé szerelmes volt bele valahány, bár tudták, hogy ízetlen,
8807 24| semmit!~Végre is egyszer valahára csak el kell mennie a régi
8808 23| udvarlóiknak haza. Gyerünk valahova, csendbe, ahol nincs semmi,
8809 22| hogy az egész ország két valakibõl van összetéve. Az egyik:
8810 5| pénzt, ez elintézett ügy. Valakihez úgyis csak be kell szegõdnie.
8811 14| képzelte, mintha valakit vagy valakiket itt most erõsen bántani
8812 25| nem gyakori eset, de ha valakivel, ezzel a jó parasztasszonnyal
8813 21| barátnak a meleg érzésében valamelyest nyugalomra lelt mégis. A
8814 4| az, hogy az orra csaknem valamennyinek egyforma felé hajolt, nem
8815 19| megesett, akkor, amikor valamennyinket táplált egyetlenegy - kecske!~
8816 10| volt, ez, hogy „Elvira”! (Valamiben legyen legalább szabad a
8817 9| elõkelõségébõl engedett valamicskét:~- Nem tudom, mit akarnak
8818 21| módszereimet, okvetlenül megteszel valaminek. Azonban egy boldog házasságban
8819 18| régi dámákra, régen, egy valamirevaló poéta. - Régen volt ez,
8820 22| szerkesztetett, az ember el ne válassza. Mondának néki: Miért parancsolta
8821 22| mindég valamivel idõsebb nõt választani hitvestársul. No, majd a
8822 14| Megkérdezte, hogyan folyt le a választás, és igen meg volt elégedve,
8823 22| akarsz mondani? És ha nem választatlak meg újra?~- Nem is akarom.~
8824 10| szegény cseléd; olyan nevet választhasson a gyermekének, ami a legislegszebb,
8825 14| kérdenem, miféle tárcát választottál? - A rendõrit, persze a
8826 14| össze, és nem a pap! Én választottalak el a nyomorúságtól, és vezettelek
8827 14| Nem magas, de szélesebb a válla, domborúbb, mint a többié.
8828 18| rózsaszínnel átsugárzott melle és vállai villamossággal töltötték
8829 12| azúrégben lebegtetik szárnyas vállaikat. Az írnok kerubok pedig
8830 12| elfödõjét. Fejére tette, vállain lebocsátotta:~- Azt akarja,
8831 9| elhelyezkedett. Csak széles vállainak gyönge remegésébõl lehetett
8832 10| anya zokogva borult az ura vállaira.~- Gyerünk, a vasút itthágy! -
8833 14| éltette - most fölhúzta a vállait, és abbahagyta a beszédét,
8834 20| amazért, csaknem mindig egy vállalkozóért, esetleg valamely katona-
8835 20| kõszállítók kérvényei, az õ vállalkozóinak a levelei, hogy most mit
8836 18| testesebb úrnak, egy milliomos vállalkozónak és egy ügyvéd bankárnak,
8837 11| nem tudom.~Az öregasszony vállalkozott arra, hogy megolvassa. Nézték
8838 6| mindig rászedett, nem akarták vállalni a védelmét, így került Bergenhez,
8839 3| esküdniök, és évi lakást vállalniok! - jelentette ki ama gyûlésen,
8840 3| munkákra elõszeretettel vállalt rovott elõéletû, vagy legalább
8841 10| frissen érkezett gyermek nem vállalta semmi áron, elkergette,
8842 10| Pedig de fain gyerek volt. Vállaltam volna a fiamnak. A magaménak,
8843 21| nyomásától - majd leesik a vállam.~- Ámde ki merészelne bántani
8844 22| hozzá sunyin, és a kályha válláról nagy üveg pálinkát és két
8845 1| ittak, kivéve Hirsyt, kinek vallása ez ételt tiltotta. De miután
8846 8| tudom, lehet, hogy ezt a vallásbeli különbséget föl fogja használni
8847 22| elválsz, és valamely reformált valláshoz csatlakozni kényteleníttetel:
8848 21| részint pedig a változott vallási viszonyaim miatt nem is
8849 8| nagyapámmal. Ha maga az én vallásomon volna, nem lenne semmi baj,
8850 11| mint amennyit a festõ kért. Vallást változtatott, de azért igen
8851 14| nincs, ne szégyelljed, de ne valljad be. Menj az antikváriushoz,
8852 22| lehet, hogy vannak ellenem vallók, amelyeket én nem ismerek.
8853 22| kutatva, hogy érdemes-e ez vallomásaira, nem cinikus-e, elég ártatlan-e?
8854 15| rázza magáról mindazt, ami e vallomásokban reája nézve súlyos. De az
8855 8| minden magától. El kell válniok hát elõbb, éspedig mindörökre,
8856 15| olvasóm. És a kalapjait is jól válogatta meg, ami szintén elhatározó
8857 2| ömlött el a fiatalember valóján. Megölelte az öregasszonyt,
8858 8| egyszersmind valami forró, egész valóját elárasztó izgalmat. Nem
8859 10| álomképek nem voltak e világból valók, és nem is vonatkoztak erre
8860 23| termébõl, legszebb szálájából valókat. Az éjszaka hullott hó -
8861 23| gondolják ezt az orvosok. S ha a valóság talán nincs is velök, szép
8862 23| elméje hamarabb rátalál a valóságra, pozitívabb és könyörtelenebb,
8863 6| kissé elfogódva -, a férjnek valót elhozom. De milyen legyen?~-
8864 11| Bent.~- Azt ki kellene váltani. Szeretem látni kezedben
8865 24| barátjával kellett egy-két szót váltania. Mert voltak új barátai,
8866 5| lelkükben édes áhítattal lesik a váltókereseteket.~Végre is a zsebébe visszagyûrte
8867 11| a két festményt magához váltotta, és az árát mindjárt ki
8868 25| Egymásra néztek, jegyet váltottak, és beültek a kupéba.~Május
8869 13| és az elsõ nagy csókokat váltották. Az ajkán kiserkedt a vér
8870 15| augusztusi égen a felhõ nem változik meg úgy, miként õk; az imént
8871 3| végképp kompromittálom. Változtatni és javítani fogok a sorsunkon.
8872 23| cambiarmi questro denaro! Váltsa föl ezt a pénzt! Mert a
8873 10| nõ sem látta be ennek a vályogfészeknek minden jelentõségét és nevezetes
8874 23| szálló, kalandozó virágok, vámvizsgálat, jegyváltás és hotelkoszt
8875 10| Fizess, vagy elküldünk vándorolni...~...Vidám nép volt ez,
8876 10| íródott, a levél négy napig vándorolt a városban, és amikor a
8877 23| rózsalugasokon és a hosszú-hosszú vaníliagarádokon legelésztek a méhek. Azok
8878 20| tagjait, és a nagy ember alig vánszorgott elõre. „Kocsiba kell ülnöm,
8879 21| mintha az egész teste egy var volna. Össze volt gyûrve
8880 14| amíg erõsen észreveszik. A várakozást is nagyon megutálta.~„A
8881 14| államtitkárokra és miniszterekre várakoztak még sokan. Két fekete, vidéki
8882 23| látszott. Templomi esküvõ édes varázsa, örök szerelemnek balzsamos
8883 22| elõre a sötétben.~Itt a várban este volt már, és a verebek
8884 22| ruhástól a díványra feküdt.~- Várj, mindjárt megvetem az ágyat,
8885 12| pénzt kért, ezt megkérte, várjon, míg a mama megjön. A fásember
8886 23| tündéri, de a hold csinálja! Várjuk meg a reggelt, a napot.~
8887 4| összefüggésben van ez a tárgy. De várjunk, amíg az ezüst állat újra
8888 14| kint maradni? Dolgozni a vármegyénél, vagy valamelyik minisztériumban?
8889 11| ki!~- Ó, nem, a szabónak várnia kell!~- Nem viszel magaddal
8890 8| szeretni. Milyen kár, hogy most várnunk kell, amíg a templomba mehetünk,
8891 10| gyermekeket, akik Budapest városából ide hozattak, még ha szüleik
8892 23| hotelbeli szobalány.~- El a városból, el innen, el! Zavar a kereskedõ
8893 14| árverelendõ férfiú szépen bélelt városi bundában sült-fõlt addig,
8894 23| érkeztek a pálmaerdõbe bújt városkába és gondolták: ez tündéri,
8895 3| mindannyian vacsoráltak a városligetben; Duval apó fizetett. Mégis,
8896 21| Elküldte, gyalog ment neki a városnak, elõtte ismeretlen céllal,
8897 18| férfiakkal találkoztam idegen városokban, és - hogy is mondjam -
8898 3| otthon töltöttek. A leányka varrogatott, a fiatalember címszalagot
8899 12| papirosokat ottfeledte a varrógépen, de Piroska még idejében
8900 19| hozzája lakni, a nyakába varrtam magamat, egy hónapja csak.
8901 22| akihez készül, egy ember, a várúr. A másik: a többi ember,
8902 21| fölmennie, a pártvezérhez, a várúrhoz magához.~
8903 22| Jelentkezés a várúrnál~Mély - és alattomos - csend
8904 21| búcsúzás után, és be sem várva a feleletet, felugrott egy
8905 7| ne a tisztítóintézetben vasalják. Ah, ezek a vakító ingek
8906 24| utcán õdöngött; ki volt vasalva és föl volt virágozva az
8907 14| gúnnyal védvén - az erdõket vásárló képviselõt, aki a haragtól
8908 18| tisztelve. Az idénynek elsõ vasárnapja volt, és úgy az urak, mint
8909 21| meleg fürdõt vesz, de elébb vásárol egy kést, jó éleset.~- Nagyságos
8910 11| hogy szárnyasállatokat vásároljon és halat vegyen. Érezte,
8911 10| Robin adta a pénzt, Piroska vásárolta, beszámolt, ami pénz visszajött,
8912 5| tyúkprókátorhoz, azokhoz a vaskos képû majmokhoz, akik Carrarára,
8913 21| gázkandelábereket, sõt a vasnemûeket is:~- Ó, be hercig, nevelõ
8914 15| Kivette a zsebébõl kis vasóráját:~- Mindjárt négy lesz, magának
8915 8| merõben ismeretlen hang, mint vasszeges borona, úgy gázolt át agyán.
8916 16| az uraknak, oly erõsen és vastagon hízelgett, hogy ha asszonyokkal
8917 5| bajusza nõtt ritkán a kettõs vastagságú szája fölött.~- Tudja -
8918 21| hely felé. Ösztönszerûleg a vasútnak indult, mert az járt a fejében,
8919 23| aranyszérumot vettek, és vasútra szállva, gyorsan mentek
8920 22| ez az ország épületének a váza. Így épült, és azzal vége.
8921 4| megcsinálhatja, aminek a vázlatai egy kis könyvben máris megvoltak,
8922 23| elhiszi, amit füllentett, nem védekezik, és - megfagy.~Gyula dideregve
8923 6| nem akarták vállalni a védelmét, így került Bergenhez, aki
8924 14| kegyelmesen bánt vele, még védelmezte is. De nekiment az oldalnak,
8925 20| pillanatban mindent tudott, és védelmi állásba helyezkedett.~-
8926 17| legtöbb úr, akit testével védett.~- Tiszta ész, magyar tehetség! -
8927 25| mellett valaki, aki óvja, védi, félti és szereti. Nem szerelemmel,
8928 22| most közel lépett a nagy, vedlett karosszékhez, amelybe a
8929 7| krajcárért vajat hozni!~Az ifjú védõ igen nehezen értette meg
8930 23| egy asszony, aki... És õ a védõje, támasza, az ura egy asszonynak!
8931 8| gazember végigtapogatta ifjú védõjének testét, idegen nyelveken
8932 5| hogy tanulhatok tõlük. Védõügyvéd vagyok, és egykoron a politikai
8933 14| kitõl. Ezt a vételt némelyek védték, némelyek - akik talán szintén
8934 14| egyszersmind elkeseredett gúnnyal védvén - az erdõket vásárló képviselõt,
8935 22| tennivalója nincs, mint a végezések szerint igazodni, azok elõl
8936 2| Béccsel, elvégre is, végeznünk kell.~- De hogy kezdeni?~-
8937 22| és kis dolgok el vannak végezve, és az embernek más tennivalója
8938 14| jutott, hogy keresse, és hogy végezzen végre. Mindenki tódult be
8939 8| jön Bergen lélekszakadva, végezzetek vele!~És elvitte, õ vitte
8940 20| bosszúvágya.~- Eh, elébb végezzünk ezzel! - kiáltá magában,
8941 19| kapnak a nagyok kertjének végibe. Fehér viola nyílott benne
8942 14| mint a Gogol revizorja - végigmennék az országon, ó, be sokan
8943 22| Robin Sándortól, miután végigmustrálta.~- Az éjjel? Az apám halt
8944 20| fölvánszorgott, még egyszer végignézte az asszonyát, és csaknem
8945 8| hálálkodtak. Az õsz gazember végigtapogatta ifjú védõjének testét, idegen
8946 13| megcsókolt, amikor a városba ment végrehajtást foganatosítani!~Összeölelkezésre
8947 9| Egy vigasztaló, az, hogy a végrehajtók és becsüsök most meg vannak
8948 5| asztalhoz, kis porciót ebédelni. Vegyészek, bírák, polgármesterek,
8949 2| teljes egyenjogosítását vegyük föl a programba. Ez igazságos
8950 24| egyet.~Elõbb azonban végez a végzendõkkel: meglátogat egy hölgyet,
8951 3| folytatá:~- Engem az isteni végzet kijelölt, hogy két lángoló
8952 14| többet tudtak, mint elöl, a végzetes számadatokat, az egész botrány
8953 4| agyonvágja.~Vérontás nélkül végzõdött, sõt meglehetõsen titokban
8954 21| nõ volnék, nagy hasznomat vehetnék egy nõi zenekarban. De mint
8955 10| megjegyzést tett erre, de nem vehették neki zokon: velük érzett,
8956 5| hirtelen nem jutott eszébe a vejének a neve. Csak úgy rémlett
8957 13| föllelkesülve - kikísérte vejét a kapuig.~Piroska az ablakból
8958 8| egymáshoz szorítja, nincs egy vékonyka szála sem a szerelemnek.
8959 23| képekkel. Csacsi volt maga Velázquez is, mert - meghalt! Nincs
8960 8| Bourget-vel, de szerzõ szerény véleménye szerint ez a francia minden
8961 10| véletlenül történt. De a véletlen is csak valami.~Már megegyeztek
8962 13| hangzanak azután is. És hallani véli, miután már régen, régen
8963 14| legnyugodtabb mindnyájuk között. Úgy vélnéd, mintha egy öreg koldus
8964 5| parancsolta, hogy hozzanak vesét velõvel - de tojást is habarjanak
8965 3| elkérje fiát a bûnösnek vélt hölgyektõl. Piroska az elsõ
8966 21| pusztulásban is elhiteti velünk, hogy nincs a világon csak „
8967 9| és hátra-hátra pislant a vendég felé, hogy megnézze: mit
8968 9| gyermekére tekintve.~A vendégkisasszony fölemelte fátyolát, letette
8969 3| nehézség nélkül. Az elõkelõ vendéglõ pincérei megérezték rajtuk,
8970 3| sétált - mindig elõkelõ vendéglõk elõtt - elõkelõ szellemû
8971 24| kártyában, a vívóteremben, a vendéglõkben partnereire, olyanokra,
8972 6| szervizei, ezüst evõeszköz egy vendéglõre való.~- Akkor megettem egyszerre
8973 18| mosolyogva az asszony, és egy új vendégpár elé sietett. Egy magasrangú,
8974 9| Nagyon keserû volt, de a vendégre nem mert ránézni. Az meg
8975 18| volna kiverni innen az egész vendégsereget, a hölgyeket is.~Ó, hogy
8976 1| megfigyelõnek is észre kell vennie ilyen módon, hogy ez az
8977 18| meg: miféle részvényt kell venniök, amelyen biztosan és sokat
8978 25| bár ama vak cigány, aki - vénségére látni kezdett, vagy megszokta
8979 5| folytatá: - Tapintsuk meg, mint ver...~- Veri: a látszólagos
8980 20| a következõ pillanatban vérbeboruló szemeivel mérlegelte, nézegette
8981 23| Aqua Solén, vagy az Aqua Verdén? Valamelyik apró utcán,
8982 22| élõ Magyarországot.~Nehány veréb keresett magot a ház elõtt
8983 22| várban este volt már, és a verebek is aludni tértek. Robin
8984 25| Sándor mohón.~- Sándornak, Verébi Sándornak, szolgálatjára!~
8985 10| fáradt, miattuk éhezett és verejtékezett, bár csak két hónapja tudta
8986 14| a folyosón.~A becsületes verekedés hangulata emelkedett, erõsödött
8987 17| embereknek ismert. Nem sikerült verekedést fognia, hatalmas alakja
8988 20| gyilkolás vad ösztöne amint verekedett a megvetéssel, az undorral
8989 19| az ajkát.~- Gyere öreg, verekedjünk - mondá Sándor.~- Na gyere,
8990 23| tengerparti csókok zaja.~Verekedni szeretett volna verekedõkkel,
8991 23| Verekedni szeretett volna verekedõkkel, csókolózni a csókolózókkal;
8992 10| csakis egy mondhatná magát a vérének.~A parasztasszony ehhez
8993 22| hõsnek, hatalmasnak és vérengzõnek képzelte magát.~Robin álmában
8994 14| Akié ugyan nem gutaütésesen veres.)~A fák barátja átvette
8995 22| férfit, akinek szemei még veresek, és hogy leányának szûzi
8996 12| boldogságtól és a fáradtságtól veresen.~Belefújt a madár pihéi
8997 22| Hinni szeretem, hogy nem vérezted meg, és nem kiabáltad ki
8998 15| nyugtalan elmék, frondeur vérmérsékletek pihentetője és megnyugtatója,
8999 4| zúgott végig, egy kedves és vérmes huszártiszt a kardja markolatára
9000 5| fölfújják, oly fényeset, oly vérmeset, olyan aggasztót; na most
9001 14| hárman, együtt?...~„Meg kell verni, nincs mit tenni, mint megverni!” -
9002 4| inggallérról elhagyta a verõárnyékot, mert azt az alsóbb, sõt
9003 23| Jóisten napjában, és abban a verõfényben, melyet félistenek munkái
9004 25| évszakból kifakad a langy, a verõfényes tavasz...~Itten az ezüst
9005 4| Halászt nyomban agyonvágja.~Vérontás nélkül végzõdött, sõt meglehetõsen
9006 5| Edwárd király küldhette vérpadra szegény alattvalóit. Szép
9007 19| rózsaszínben játszott, az ajkai vérpirosak, lányos kezei teltek. De
9008 13| mehet ki az éjszakába, és versenyt sírhat az esõvel. De Robin
9009 4| pihenõre tért, szíve izgatottan vert, és a gyönyörûség áradt
9010 10| Ilyenkor iszonyú sírás verte föl a falu csendjét, amire
9011 10| szétvert közöttük. Orrok vérzettek, rendszerint szabályos,
9012 13| is látszik ajkán a csók vérzõ, égõ bélyege? A Robin Sándor
9013 3| akartak hozni; természetesen vese nélkül. Ha tudták volna
9014 5| parancsolta, hogy hozzanak vesét velõvel - de tojást is habarjanak
9015 10| neki és szülõinek a szemére vesse:~- Csak ilyen kicsi ne volna...
9016 22| a közélet? Mit bánom én, vesszen el, dõljön össze; ha csak
9017 13| az ablakból nézte, mint vész el a Robin Sándor alakja
9018 22| eltaszításban és a közönyben. Nem veszed észre többé, ennél szörnyûbb
9019 20| pillanatban látta, hogy nincs veszedelem és nincs reménység. Egyszerre
9020 2| amelyet a csúf Hirsyvel örökös veszekedés között kellett megosztania,
9021 23| gyermeteg nép nyüzsgése, zaja, veszekedése és kandisága közepette kezdõdött
9022 12| mindjobban keresett tárgyat a veszekedésre. Sóhajtozott a másik lány
9023 9| fölébredt, és késõ reggelig mind veszekedett. Nem értették, hogy mit
9024 5| hivatkozva, finom jogi tételeken veszekednek a kávéházban, és nem egyebek,
9025 13| jó támad abból, ha mi itt veszekedünk egymással, és szíveinkben
9026 5| politikához, kormányalakításhoz, a veszendõ erkölcshöz, a „király” közben,
9027 1| néven vették, amikor Robin vészes kiáltással felköltötte õket:~-
9028 11| Hagyjad, talán el is veszett, a céduláját se találom.~-
9029 4| asszonyokat, amiért, remélem, nem veszít el minden rokonszenvet,
9030 21| lóvasút közönségét: nem vesznek-e észre rajta valamit? Õ úgy
9031 4| krida révpartjába, és így veszté el állását Robin Sándor
9032 19| eladod magadat, meg lehet vesztegetni téged, pénzeket keresel...
9033 11| mert magát festettem, maga vesztegette meg, maga bûvölte el az
9034 22| rá. Ha minden elveszett, veszteni ezzel sem lehet, ha valami
9035 15| bárányosnak látszott, és most vészterhes, mély, piros a széle, fekete
9036 14| holnap. A kabátod, mért nem veted le a kabátodat?~Egykori
9037 22| elbocsátani az õ feleségét akármi vétekért? Õ pedig felelvén, monda:
9038 12| író angyalok, egymással vetélkedve, ki hamarább; ki jobban
9039 14| államtól vagy kitõl. Ezt a vételt némelyek védték, némelyek -
9040 4| lehetne érteni. Ez ember mint vetemedett arra a vakmerõségre, és
9041 3| elgondolkodának: vajon nem vétenek a szerelem ellen, nem csúfolják-e
9042 21| minden tárgyat meg akart vétetni a nevelõ úrral. Nemcsak
9043 8| de a szerény krajcárt sem vetették meg, azt is többször szóba
9044 9| tõlem? Miért üldöznek, mit vétettem önöknek? Minek akarnak megalázni?
9045 19| legkegyetlenebbül, akik nem vétettünk ellene soha. Nem lehet az,
9046 20| értett meg. Látta, hogy veti magát közbe felesége, hol
9047 22| megvetem az ágyat, fõzök teát! Vetkezz le, nem egészséges ruhában.
9048 9| Piroska megfeddte:~- Ne vétkezzen az Isten ellen. A télikabát
9049 14| azonnal. És most, ha egy szót vetnek neki, rá sem néznek.~A negyedik
9050 15| elhárítván a férfit, véget akart vetni a vitának. Kivette a zsebébõl
9051 10| történt, a Liza karjaiból vevé a gyermeket, megnézte, megcsókolta
9052 22| az öregurat: „Alapjában véve, jó ember!” mondá. „És engem
9053 4| rohamosan - más nagyszabású vevõje nem maradt a cégnek, mint
9054 14| A negyedik pohár után a vezér mégis melegebb lett. Megkérdezte,
9055 5| közjogot, néhány közgazdasági vezércikket: politikai tekintély lesz,
9056 14| képviselõ mosolyogva üdvözölte vezérét, de az félrefordította fejét.
9057 23| Az emberiséget jó ösztöne vezérli, de ez ösztön értelmét csak
9058 4| akadályokon át egymáshoz vezessék, egymásra fektessék. Ezek
9059 13| éjszakázzon sokat, az jóra nem vezet.~- Isten vele.~- Isten vele!~
9060 14| fõképp a törvényszéki rovatok vezetõivel, mert nem tudod, mikor lesz
9061 14| választottalak el a nyomorúságtól, és vezettelek a boldogság karjába. Én
9062 9| lányosabb volt, mint õ. Kisebb, véznább, szûziesebb, egyike ama
9063 19| igazi hajjal ékesített viasz-szentek, akiket üvegkoporsóban õriznek
9064 23| félig-meddig, mint ahogy a nap vibrál a tenger párájában...~És
9065 18| ez estvére. Fekete fény vibrált rajta, nyugtalan, de édes
9066 10| kórókultúrájukkal egyetemben, vibráltak, ragyogtak a tavaszi napban.
9067 14| anekdotáid, egypár durva vicced, bõr vadászbekecsed?...
9068 3| egymással, igyekeztek közönséges vicceket csinálni, az ajkukról ordináré
|