Rész
1 Godsu| Hát tudja, mit? - mondtam neki. - Én majd nem ülök föl,
2 Godsu| a saját bajával - ha van neki. Nekem csak a nyulakkal
3 Godsu| integessen. Nem viszonozhattam neki a köszöntést, mert a következő
4 Godsu| nehány álmatlan óra jutott neki, melyeket a mellette elrohanó
5 Godsu| mívelt? Nem tudom!”~Hátha neki van igaza? De hátha vétett
6 Godsu| mániának szimptómája-e?~Neki, vagy nekünk van-e igazunk?
7 Godsu| kezével intett, hogy nem kell neki. Mélyen fölsóhajtott, s
8 Godsu| megtudjuk.~- Pedig muszáj lesz neki hivatalt vállalni! Mit csináljon?
9 Godsu| hitelezők!~- Ha megígérték neki, meglesz. Tudnál-e te hivatalt
10 Godsu| Mijáratban vagy? Meg kell neki mondanom. A gróf úr ezt
11 Godsu| szolgabíróságát! De megmondd ám neki!~- Igenis, tekintetes uram,
12 Godsu| markába, bizonyosan megmondta neki.~Szegény Jankó egészen belesápadt.~-
13 Godsu| ő.~- Nem én! - feleltem neki - de nem akarok szolgabíró
14 Godsu| kajtárkodik, de hát ha ez neki örömet okoz, ám kajtárkodjék!~
15 Godsu| az eső, és miért nincsen neki gyermeke!~Lilinek úgy tetszett,
16 Godsu| nagy mindenségben, ahol neki senkihez nincs köze és ahol
17 Godsu| Hisz ön őrült! - mondtam neki.~- Ej, dehogy vagyok őrült!
18 Godsu| halvány lett, mint a fal és neki úgy tetszett, mintha a fogait
19 Godsu| félti.~- Igen - mondtam neki. Igaza van és most újra
20 Godsu| szamárfüleket mutogatott neki, és ezt mind a kísérő őrök
21 Godsu| kötött. Pedig sokszor mondtam neki, hogy séta ideje alatt ne
22 Godsu| egyenesen odamegy és azt mondja neki: te rongyos, hát te hogy
23 Godsu| lekomiszozta és azt is mondta neki, hogy ilyen bitang rabbal
24 Godsu| közé köpött, megígértem neki, hogy pofonvágom. Alighogy
25 Godsu| feleségemet, pofonokat ígért neki! Két éve, hogy elvettem
26 Godsu| bűnhődik, ön szenved! - mondtam neki.~- Az önök büntetéséhez
27 Petel| Véghetetlent, mert megígérte vala neki, hogy jó dolga lesz a másvilágon,
28 Petel| Adolf nem is tud arról, hogy neki vége van. Ő a tavaszra kadétnak
29 Petel| miért nem dobtad vissza neki?~- Hogy tehetem? Mikor tőkét
30 Brody| magazinból. Ó, hogy megörült neki. A bekecse zsebében még
31 Brody| szólni: „fiúk, ne féljetek!”~Neki borzongott egy kissé a teste,
32 Brody| meztelenek, egyébként úgy neki van öltözködve, mintha valami
33 Brody| maradt, hogy a gyermeket neki az isten küldte. Sőt a templomba
34 Brody| legelőkelőbb kalap állt jól neki - a nagy feje miatt.~A kis
35 Brody| urával verést ígértetett neki; duzzogott, megnyugodott,
36 Brody| előre. Nem is igen adták neki oda; ha levele érkezett,
37 Brody| rongyba csavart kenyér, az neki az anyja! - mondá könnyben
38 Brody| jött az úr.~Úgy megörült neki, hogy no. Viszont az is
39 Brody| amelyet az reggel adott neki. Leráncigálta róla a felső
40 Brody| kapu alatt már úgy rémlett neki, hogy faluja rossz hírű
41 Brody| azt, hogy zokogva szaladt neki az utcának, és amint elfojtódott
42 Brody| megmérgeskedtek, hogy meglátták. Neki akartak menni, megtépázni:~-
43 Brody| kint volt a Dunánál, akit neki mindig ígértek, ahová mindig
44 Brody| elszórakozott, elveszett a gyönyörű, neki való tájékban, amely egy
45 Brody| Egyikre sem felelt, inkább neki jutott eszébe egyszerre
46 Brody| mert nem volt önálló lakása neki sem, a másiknak sem.~- Gyerünk
47 Brody| parasztlányoknak a leveleit, neki is, amióta itt van, ő írta
48 Brody| amit ezek adnak-dobnak neki szerelmes levelek írásáért,
49 Brody| pillanatban. „Összetettek” neki. Aki gyűjtötte, az adta
50 Brody| Legalább megmondta-e neki, hogy kicsoda?~- Azt nem
51 Brody| macska szokta, ha valaki neki megtetszik.~Sok mindenről
52 Brody| elszakította, még ő tépett neki rongyot a pendeléből.~Az
53 Brody| jóba jársz?~Nem feleltek neki, megtörülte a kevés bajszát -
54 Brody| egy hatosért?~- Nem volt neki hatosa! Nekem van!~Csakugyan,
55 Brody| hagyta, nevette, és mondta neki tovább:~- Csakhogy kár volna
|