Rész

 1 Godsu|           Kossuth Lajos idejében is itt lakott már?~Az öreg megvakarta
 2 Godsu|             velem a halál rútságát. Itt a sírok szerteszéjjel, bokrok,
 3 Godsu|          Van. A delelőkútról hozom, itt van mindjárt a vasúti töltés
 4 Godsu|             megszokni ezt a vasutat itt mellettem! Már egy félórányiról
 5 Godsu|      Mindenfélét. Nézegetem a fákat itt körül. Valamennyi a szemem
 6 Godsu|          hát kire dolgozzam? Minek? Itt aztán szépecskén megéltem;
 7 Godsu|             fák között él. Megérett itt békességben, s csak annyit
 8 Godsu|           és csak annyit mondott:~- Itt vagyok! Van-e borotok?~-
 9 Godsu|             No, jó! - mondám.~- Ne, itt van újság, olvass! Ez a
10 Godsu|            meg a főispánodnak, hogy itt vagyok, de nem akarom látni.
11 Godsu|      egymást?~Lili tudta, hogy Géza itt is, ott is kajtárkodik,
12 Godsu|        felém bökve kérdezte:~- Maga itt a felügyelő?~- Nem. Én az
13 Godsu|         felelni! Hátha néma volnék? Itt vagyok én, punktum. Ennél
14 Godsu|             most a büntetését fogja itt elszenvedni és viselje magát
15 Godsu|        egyik napról a másikra és én itt önöket napról napra ingereltem,
16 Godsu|         szomorúságot visz ki innen. Itt csak a kemény törvény és
17 Petel|        senki kedvéért se sétifikál. Itt leste meg a bácsi a barátistákat,
18 Petel| mesterlegény Pesten, Márton! míg mi itt jómódban élünk.~Aztán nem
19 Petel|           idefarkallott, és az öreg itt lógott (dőlingéző járású,
20 Petel|          üssön engemet, ha kell. Én itt vagyok, én... én. Ide csapjon,
21 Petel|           gödörnek. Maga látja, ami itt történik? Most az Adolfot
22 Petel|           magának... Én, tudja meg, itt hagyom magát. Hátat fordítok
23 Petel|         kendnek az erdőtől idáig, s itt a tüdejét kiordítja az ember,
24 Petel|           fejedben, Boldizsár, hogy itt kullogsz... Mert azt beszélik
25 Petel|          hogy baktéroskodásodban... itt az Eszti, a jegyesem ablaka
26 Petel|            Marci! Az, hogy ne üljön itt maga este nálunk... én nem
27 Petel|          mindenki előtt azzal, hogy itt üljön olyankor, mikor nincsen
28 Petel|           tudják, hogy idegen ember itt ül nálunk...~A nagy, csontos
29 Petel|             vén szamár? Mi történik itt? Már becsületes ember nem
30 Petel|       becsületes ember nem lakhatik itt a kend szomszédjába. Részeg
31 Petel|         pokolban, ahova való, de ne itt, éjszaka idején. Mit csinál
32 Petel|            Mit csinál kend?~- Állok itt, látod, ha szemed van.~-
33 Petel|           Héj - kiáltotta -, ha van itt még tisztességes leány...
34 Petel|        leány... hazatakarodjatok... Itt nincs helye becsületes leánynak,
35 Petel|          legény bukkant ki.~- Te is itt vagy, Sándor? Éppen te hiányzol.~-
36 Petel|             karjával. - Mi történik itt?...~- Lassan - szólt a megütött.~
37 Brody|           egész Szépasszonyfalváig. Itt a matyók sűrűen hányták
38 Brody|            Másképp is alig lehetett itt egyebet tenni, mint nevetni
39 Brody|           ajándéka volt.~- A holmid itt marad a könyveddel együtt;
40 Brody|         zörgő avar alatt. Gondolta, itt meghál, bevárja a reggelt.
41 Brody|           zöld mázas tejforraló, és itt, lám, van olyan nagy fazék,
42 Brody|      Messzebbre nem gondolt.~Ha már itt vagyok - gondolta magában -,
43 Brody|           pályára készülve sétáltak itt az éjben, és igen megörvendeztek,
44 Brody|            és naiv szívüktől:~- Hó, itt tilos a fürdés! - mondá
45 Brody|           leveleit, neki is, amióta itt van, ő írta a titkosakat,
46 Brody|          benézett, megtekintette az itt lévő nőket, nem volt megelégedve,
47 Brody|            meg. Miért nem jött? Van itt egy ember, odavalósi, ahova
48 Brody|    köszöntötte Erzsébetet:~- Te meg itt mit csinálsz?~- Amit maga! -
49 Brody|          baja az anyádnak?~- Gyufát itt.~- Milyent?~- Amilyent szoktak.~-