Rész

 1 Godsu|          olyan volt a hangja, mint mikor valaki a mezőn nagy távolságból
 2 Godsu|           Már hogy unnám el magam, mikor élek, látok és hallok! A
 3 Godsu|           egy félórányiról hallom, mikor dübörög! Kivált télen, mikor
 4 Godsu|       mikor dübörög! Kivált télen, mikor jobban hallatszik a fütyülése!
 5 Godsu|           akkor is szépecske volt, mikor ide kerültem.~- Hogyan került
 6 Godsu|         nyulakkal van bajom télen, mikor nagy a hó, mert akkor bejönnek
 7 Godsu|    mosolyogva nézte kínlódását, és mikor ez szeleltetni kezdte a
 8 Godsu|             Szegény apám beszélte, mikor meglátták a bársony dolmányát,
 9 Godsu|             az, no! - szólt végre, mikor látta, hogy Csekmez nem
10 Godsu|    nyújtózkodott; hatalmas karjai, mikor kinyújtotta, jóformán fölértek
11 Godsu|            szegényt! A múltkor is, mikor velünk volt, két hétig sápogott
12 Godsu|        szolgabírónak!~- Nem tudod, mikor árverezik a tanyáját?~-
13 Godsu|       gyöngyözött ki a homlokomon, mikor fölmentem a vármegyeház
14 Godsu|       Fölkavarodott bennem az epe, mikor azt a sok talpnyalást, alávaló
15 Godsu|       arcokat. Elszorult a szívem, mikor Bazsó Ignác ősapám elé kerültem.
16 Godsu|          miért is van ő a világon, mikor ez a kegyetlen eső kétségbeejtő
17 Godsu|           senkit.~Valamikor régen, mikor még nyájasan, melegen sütött
18 Godsu|    nyájasan, melegen sütött a nap, mikor még szép és illatos volt
19 Godsu|            őszi nap volt akkor is, mikor a próbákat tartották és
20 Godsu|            a próbákat tartották és mikor megismerkedett Gézával.~
21 Godsu|             a falujabeli borbélyt, mikor a vadászterületén nyulat
22 Godsu| fogházfelügyelő irodájában voltam, mikor Kelemen egy őr kíséretében
23 Godsu|         meg: ön nekem nem imponál!~Mikor ezeket mondta, a hangja
24 Godsu|        elszakította a láncot, hogy mikor kérdőre vonta emiatt, ismét
25 Godsu|         leány is tudott mindent és mikor Kelemen Péter a virágzó
26 Godsu|          tizenkét álló esztendeig. Mikor először a szemem közé köpött,
27 Godsu|            rövidre megvasaltattam. Mikor készen voltak vele, magamhoz
28 Godsu|           ajtóval ült a kövezeten. Mikor meglátott és észrevette,
29 Godsu|            lélegzetem elállott, és mikor már nem bírtam tovább, otthagytam.
30 Godsu|          pillanatban ragadtam meg, mikor a nyúlra emelte a fegyvert.~
31 Godsu|     madarak pipelésére emlékeztet. Mikor ezeket a hangokat hallottam,
32 Petel|         hogy az ebédjét elrontaná.~Mikor délben be kellett mennie
33 Petel|          bajában egyezkedett vele. Mikor a tutajokkal megindult Gyergyóból,
34 Petel|            és pöfékelt valameddig, mikor nyughatatlanul fordult vissza:~-
35 Petel|          bácsi. Megszökött vele...~Mikor a fia megszületett, Mari
36 Petel|         kisompolygott a kapun...~S mikor kihaladt, a bácsi szemeiből
37 Petel|         vetett egy s más kincsére, mikor elprédálta - de magára nemigen
38 Petel|            akkor világosodtunk ki, mikor az öregúr, sok fuldokló
39 Petel|    templomba, s mit tesz az a szó, mikor a pap arra tanította:~-
40 Petel|       vissza neki?~- Hogy tehetem? Mikor tőkét is hozott nagyapónak.~
41 Petel|      muzsikálni kezdett az üstben, mikor a kapun dörömbölt Marci
42 Petel|           hogy itt üljön olyankor, mikor nincsen annak az ideje...
43 Petel|          vetve a megvetett ágynak. Mikor a bakter künn hangosan elnyújtva
44 Petel|       Üvöltök, mert az a regula... mikor valaki az ablakon ugrik
45 Brody|           és elszégyellte magát:~- Mikor megyünk? - kérdé.~- Mindjárt
46 Brody|          amikor a légszesz pukkan.~Mikor a luszter égett, a szoptatós
47 Brody|            egyet, visszafordult.~- Mikor választják el Tivikét?~-
48 Brody|       kicsiny voltam. Emlékszel-e, mikor kergettelek? Most már meg