Rész

 1 Godsu|            töltés mellett.~Még csak most néztem meg az öreget, amint
 2 Godsu| nyájassággal mondta:~- Látja, uram, most egészen jól érzem magamat.
 3 Godsu|            az úr ide a vasútról? Az most Párizsból, a világ legszebb
 4 Godsu| rendeltetését híven teljesítette, s most már a teljesített kötelesség
 5 Godsu|         Jankóval. Szegény gyerek! Ő most a főispáni titkár. Halovány
 6 Godsu|             hivat.~- Hát mit csinál most?~- Újságot olvas. A lapok
 7 Godsu|             Ezzel a kezdettel nekem most már kiskirállyá kellett
 8 Godsu|         sietnek.~Ha gyermeke volna, most nem lenne egyedül és nem
 9 Godsu|             harmincéves ember volt.~Most láttam először.~Kelemen
10 Godsu|            tudtam meg a nevét.~- Ön most a büntetését fogja itt elszenvedni
11 Godsu|             dehogy vagyok őrült! Én most mulatok magukkal! Szórakozom!
12 Godsu|          korában gyönyörű lehetett! Most gömbölyű és puha! Pfuj!
13 Godsu|         fordulva mondta:~- Így hát, most újra vasra verethet és újra
14 Godsu|          mondtam neki. Igaza van és most újra vasra fogják önt verni.~
15 Godsu|           mint a másik kettő és így most már nem tudja, hogy mit
16 Godsu|           vette észre, hogy Kelemen most már csak őt támadja. Minduntalan
17 Godsu|         füleltek.~- Hallod? Hallod? Most kikap a felügyelő!~Az a
18 Godsu|     életemet emiatt a bitang miatt. Most meg már a feleségembe is
19 Godsu|         nyitotta ki a szemeit. Csak most vettem észre, hogy szemhéjai
20 Godsu|       jajgatott és nyöszörgött. Még most is látom kétségbeesett merev
21 Petel|          menjen el a papjával, jaj! Most jön az Adolf, akit maga
22 Petel|           az első járókelőt (mintha most is hallanám). - Szép napos
23 Petel|          csapjon, de gyávaság, hogy most az Adolfba kezd, az Adolfba.
24 Petel|           kell még maguknak valami? Most Adolfot akarják előkészíteni?
25 Petel|            látja, ami itt történik? Most az Adolfot készítik elé.
26 Petel|           csak én megyek még be, de most viszlek. Ez a hely rossz
27 Petel|   türelmetlenül csattant fel:~- Hát most kihez van még?~A legény
28 Petel|        tartotta:~- Valamit forralsz most is a gonosz fejedben, Boldizsár,
29 Petel|             szárnyát.~- Miért hozta most el, Marci, a tőkét? - a
30 Petel|             szívét a leány. - Miért most hozta el? Holnap reggel
31 Brody|        hazatántorgott.~Ajtaja előtt most is, mint mindig, ott feküdt
32 Brody|            kicsike apja egy gépész, most katona, de visszajön. Ez
33 Brody|         apja keze közé. Az ellátta.~Most is verés nézett ki a szemeiből.
34 Brody|            el kell hagyni. Itthon - most télen - a krumpliból se
35 Brody|             verejtékező homlokát:~- Most pedig gyerünk enni, legyen
36 Brody|        megjelent. A kis Elzát - aki most volt a legrosszabb korban -
37 Brody|        nehogy Tivadarnak ártson. De most egyenesen ő kapta a kezébe,
38 Brody|           keresztül aludt volna, és most, ébren jogászkorát folytatná.~
39 Brody|         szerszámok veszik körül, és most valami történni fog, amitől
40 Brody|      ígértek, ahová mindig készült. Most meglátta és kinyújtotta,
41 Brody|           amit hozott. Körülnézett. Most mély csend volt a szobában.
42 Brody|     elégelte. Hangosan mondta is:~- Most már elég lesz.~Egy kicsinyt
43 Brody|     Emlékszel-e, mikor kergettelek? Most már meg mind a ketten meg
44 Brody|    Kínlódott, vergődött, nem akarta most, de mégis megkérdezte:~-
45 Brody|          gyufát inni?~- Csak.~- Még most is akarsz?~- Nem, letettem,