Rész

 1 Godsu|            holtakat.~- Régen?~- Az isten tudná, mióta! Lehet már
 2 Godsu|           Hiába! Én még eddig hál’ isten sohasem tettem ki lábamat
 3 Godsu|       voltam, amilyen vagyok. Hál’ isten, sohasem kellett a helyemből
 4 Godsu|         alkalommal, ha megsegít az isten. Micsoda isteni cécó lehetett
 5 Godsu|         azt már... csak az a... jó isten... tudja... én... nem!~Csekmez
 6 Godsu|         belvízlevezetést, meg a jó isten tudja, micsoda aranybányákat
 7 Godsu|          kritikát is írok ám!~- Az isten éltessen benneteket! Kimegyek
 8 Godsu|        bevenni a komédiátokat! Adj isten, Jankó! Ez volt az egész!~-
 9 Godsu|             Már régebben ismeri?~- Isten mentsen meg! De megvizsgáltam
10 Godsu|           a gazember, verje meg az isten, kint sétált.~- Kelemen
11 Godsu|           tudom. Ha lehetséges, az isten szerelmére kérem, segítsen
12 Petel|      Márton! csapjon a szájára, az Isten bocsássa meg a bűnét.~Aztán
13 Petel|          mer moccanni a házban.~Az Isten igazán bocsássa meg! Mert
14 Petel|          bácsi, ami pedig vétek az Isten parancsolata ellen.~A jó
15 Petel|           parancsolata ellen.~A jó Isten ellen... akit pedig boldogan
16 Petel|       valahol. A haza vette el. Az Isten neve legyen dicsőséges...~-
17 Petel|      pisztollyal, még elsülhet; az Isten őrizzen tőle.~- Csak hadd
18 Petel|           az ere. Ne kiabáljon, az Isten szent nevére...~A bácsi
19 Petel|           Márton! Bár a mindenható Isten venné le azt a kérget, ami
20 Petel|       Ebben a percben.~Oh, édes jó Isten, akár a testéből odaadott
21 Petel|     Valóságos igaz. Segítse reá az Isten.~- Az Isten? Azt tartsák
22 Petel|         Segítse reá az Isten.~- Az Isten? Azt tartsák meg maguknak.
23 Petel|            embereknek való...~- Az Isten? fiam... fiam...~A bácsi
24 Petel|          rebegő hangon mondá:~- Az Isten magára néz, Mayer.~- Nem
25 Petel|    gyűrűsöm... tégedet éppen... Az Isten legyen azonban irgalmas
26 Petel|            attól, amit ő tud?~- Az Isten megver érte, Sándor.~- Az
27 Petel|          megver érte, Sándor.~- Az Isten megvert veled...~S messzire
28 Petel|           A leányt úgy növeszti az Isten, mint a virágot a mezőn -
29 Petel|           se teremtette a felséges Isten éppen Bokos Sándornak, hanem
30 Petel|           tehenet se teremtette az Isten valakinek különösképpen.
31 Petel|           Marci! de az unokámat az Isten másnak rendelte mégis...~-
32 Petel|      éjszakában... a másikat... ha Isten van az égben...~És előrerohant
33 Brody|        Igaz hát, hogy áldja meg az Isten... Elkapta a kezét a gazdájának -
34 Brody|     holmidat, és menj el a házból. Isten hírével.~Erzsébet nem aludt
35 Brody|           hogy a gyermeket neki az isten küldte. Sőt a templomba
36 Brody|             ahol van, verje meg az isten.~Észrevette, és elszégyellte
37 Brody| megpaskolták - meg is csókolták:~- Isten áldjon, szívem!~A búcsúzkodás
38 Brody|          csak kifért, kiáltá:~- Az Isten büntesse meg őket! Süllyessze
39 Brody|        őket! Süllyessze el őket az Isten, hogy égjenek meg!~Fordított
40 Brody|             aj, engem megöltek, az isten hogy őket elpusztítsa!~Szaladva
41 Brody| szerencsétlen, én is az vagyok, az Isten bennünket összevezetett.
42 Brody|             eltávolodott. Menjenek isten hírével. A leányok a két