Rész

 1 Godsu|     majdnem fásult bámészsággal nézett le a földre.~- Mi történt,
 2 Godsu|       Hirtelen fölkelt, rám sem nézett, s mindkét kezével elfödve
 3 Godsu|      Csekmez aztán farkasszemet nézett Hükével és kérdezte:~- Te!
 4 Godsu|         elhallgatott és mereven nézett a kandalló tüzébe.~Géza
 5 Godsu|        majd a fogházfelügyelőre nézett, végre a mutatóujjával gyorsan
 6 Godsu|         volt és hideg közönnyel nézett rám.~- Látom, hogy nyugodt!
 7 Godsu|       reám, hol Kelemen Péterre nézett, aztán a kulcsárhoz fordult
 8 Godsu|       fölnyitotta a szemét, rám nézett és rémületet és könyörgő
 9 Petel|     szél rebegtet. Cica ijedten nézett reá.~- Felizgatja magát,
10 Petel|       felelte, és igen zordonul nézett a nénire.~- Nem, nem szenvedhetem,
11 Petel|    nevezi őt? A bácsi oldalvást nézett a fickóra, s nagy füstfelhőt
12 Petel|        is. Katica ijedt szemmel nézett rá, s rebegő hangon mondá:~-
13 Petel| indulatosan. A leány csüggedten nézett reá:~- Sokat bántasz, Sándor!
14 Petel|   tiszta selyem...~Eszter rá se nézett a legényre, hanem a tűzhely
15 Brody|        rá kíváncsi. A gazdájára nézett. Az sárgán, mint egy halott,
16 Brody|       Az ellátta.~Most is verés nézett ki a szemeiből. Nem volt
17 Brody|          Fog-e?~A lány makacsul nézett maga elé, nem felelt, de
18 Brody| tekintett rájuk, a ház földjébe nézett, ott keresett valamit. Végre
19 Brody|   helybeli boltosné csodálkozva nézett rá, a doktor azonban be
20 Brody|        erőnek erejével a képébe nézett:~- Jaj, de szép vagy, lelkem,
21 Brody|     szeretetteljes mosolygással nézett utána. De egyszerre csak
22 Brody|         és a szemét kimeresztve nézett a messzeségbe, ahová megindult.~-