Rész

 1 Godsu|       rohantak valamiféle irányok felé. Egyetlenegy parányi, kis
 2 Godsu|    letették a poharakat.~Négy óra felé járt az idő és már sötétedni
 3 Godsu|         és barátságosan nyújtotta felé mind a két kezét.~Lili megijedt
 4 Godsu|          és tolni akarták az ajtó felé, de Kelemen Péter egy szempillantás
 5 Godsu|           a feleségem, úgy öt óra felé lehetett, kiült a diófa
 6 Petel|            s nagy füstfelhőt fújt felé a pipájából.~- Én vagyok:
 7 Petel|       kíváncsi szomszédok a kocsi felé szállingóztak. A keserű
 8 Petel|           ott.” S arra mind a ház felé fordultak. Addig néhány
 9 Petel|          rohant. Minden kar a víz felé meredt. A fekete tükrön
10 Brody|           egyenesen az orvos háza felé.~A muzsikusok ráhúzták.
11 Brody|           ment előre az akasztófa felé.~Arccal a bajtársak felé
12 Brody|          felé.~Arccal a bajtársak felé fordították.~A hadbíró őrnagy
13 Brody|             mondá, de nem a leány felé fordulva.~- Én is voltam,
14 Brody|       türelmetlenkedett, az orvos felé fordult:~- Tessék, fődoktor
15 Brody|       mondá Erzsébet a jövevények felé fordulva, majd szinte megfeledkezve
16 Brody|         Budapest! ‑ Majd Erzsébet felé fordulva, tréfásan fejezte
17 Brody|  közeledik hozzá.~A rosszaság jön felé, jön, jön, elnyeli, megégeti
18 Brody|         kitárta a karjait a leány felé:~- Én is úr vagyok, gyere!~
19 Brody|    levegőben, a földön, a padmaly felé. A fiú ógott-mógott körülötte,
20 Brody| kinyújtotta kezét a foszforos bor felé, megfogta, megitta. Még