Rész

 1 Petel|            ha özvegyen maradna?~- Oh, mi bolondokat beszél, Márton!
 2 Petel|        akart kiütni a himlő... És oh! a menyecske leánya: Mari,
 3 Petel|       kvietált német őrmesterrel. Oh! Néha sírva gondol a néni
 4 Petel|      Istenem, beh kihalt a világ! Oh, nem kell az elmúlásról
 5 Petel|        megnézze. Az unokája volt, oh, be szívesen megcsókolgatta
 6 Petel|          persze. Ebben a percben.~Oh, édes jó Isten, akár a testéből
 7 Petel|       tavaszra kadétnak készül... Oh, oh, micsoda garnizonban
 8 Petel|   tavaszra kadétnak készül... Oh, oh, micsoda garnizonban fog
 9 Petel|           ő szerető szép szemébe? Oh, mily szerencsétlenség...
10 Petel|         összeesett az orcácskája, oh!... a kis zsidó mind szótalanabb,
11 Petel|          szép, meleg fejére is... Oh, csúf, csúf a halál.~*~-
12 Petel|         Adolfba kezd, az Adolfba. Oh, már több nincsen, egy csepp
13 Petel|           Nehogy meglássa azt is. Oh, Ábrahám istene...~A hátát
14 Petel|          be hozzá, és rémítse el, oh, a szegény gyermeket...
15 Petel| Ágostonhoz:~- Hát menjen, menjen. Oh, farkasok vagytok, vad farkasok
16 Petel|     letörlöm a keresztvizet róla. Oh, jaj, jaj... nekem, szegény