Rész

 1 Godsu| tarisznyástól a kocsijára s szép csendesen elballagok maga mellett.
 2 Godsu|     Elhallgattunk mind a ketten. Csendesen lépkedtem a kocsi mellett,
 3 Godsu|         sohasem zaklatták, hanem csendesen, nesztelenül érett meg,
 4 Godsu|         fölvitettem a zárkájába. Csendesen fölment és azonnal lefeküdt.~-
 5 Godsu|         és pihennem kellett.~Egy csendesen bandukoló nyúl közeledett
 6 Petel|         ácsorgott a kocsi körül; csendesen szemelgetni kezdett az ég
 7 Petel|      hangon - az eső is kopogott csendesen - folytatta:~- El kell őt
 8 Petel|          mindenkihez.~Az éjszaka csendesen bontogatta fátyolát, s elcsendesedett
 9 Petel|         Már egészen besötétedett csendesen, és a felhős égbolton egypár
10 Petel|       lehajtotta a fejét. Az apó csendesen mondta:~- Szép gazdaság,
11 Brody|    miközben kalapját gondosan és csendesen letette.~- Ez mi?! - kérdé
12 Brody|    elmegyek én! - szólt Erzsébet csendesen. - De nekem ne tessék azt
13 Brody|          elég az úriasszonyok!~- Csendesen, kisasszonyok, nem maguk