Rész
1 Godsu| Meleg, sugaras októberi nap volt, midőn utoljára vadásztam
2 Godsu| a dermedt mozdulatlanság volt ez, sem az álmatag nyugalom,
3 Godsu| júniusban, jellemzi, hanem volt benne valami a lemondó,
4 Godsu| lépésben haladt, és könnyű volt elérnem. Egy sárga, vén
5 Godsu| elérnem. Egy sárga, vén gebe volt a kocsi elé fogva.~- Bevisz-e,
6 Godsu| Hófehér bajusza rövidre volt nyírva, és fehér haja gyér
7 Godsu| ketten!~Az öregnek olyan volt a hangja, mint mikor valaki
8 Godsu| gyönge, majdnem suttogó volt.~- Hát tudja, mit? - mondtam
9 Godsu| Sovány, magas, csontos ember volt. Valamikor régen igen erős
10 Godsu| Egész megjelenése vonzó volt, s foglalkozásának komorsága,
11 Godsu| az már akkor is szépecske volt, mikor ide kerültem.~- Hogyan
12 Godsu| még egészen fiatal ember volt?~- A belső kívánság hozott
13 Godsu| Így is megöregedtem. Így volt jó, amint volt.~- A templomba
14 Godsu| megöregedtem. Így volt jó, amint volt.~- A templomba csak bejár
15 Godsu| majdnem suttogó hangjában volt valami meggyőződésszerű
16 Godsu| embercsoportnak egyik példánya volt ő, amelynek kaotikus tömegéből
17 Godsu| és kukoricaliszt kenyér volt rendes tápláléka, s hogy
18 Godsu| Alacsony egyablakos lyuk volt az, inkább odú, mint szoba,
19 Godsu| a piszok és penész rajta volt a falakon és minden tárgyon.
20 Godsu| egy kecskelábú kis asztal volt az egész bútorzat. A hasas
21 Godsu| hasas sárkemence padkáján volt egy nagy agyagkorsó, letakarva
22 Godsu| kopott cirokseprő - más nem volt a szobában.~Kellemetlen,
23 Godsu| szobában.~Kellemetlen, dohos volt bent a levegő, s iparkodtam
24 Godsu| jön.~Arca egészen halvány volt; szemei beestek, csontos
25 Godsu| könnycseppek. Az öreg egészen meg volt törve. Mind keservesebben
26 Godsu| zokogása miatt lehetetlen volt érteni egy szavát is.~Próbáltam
27 Godsu| szerencsétlent? Talán rokona volt?~- Nem! Dehogy! - nyögte
28 Godsu| még beszélni, de hasztalan volt minden erőlködése, a torkára
29 Godsu| kocsma különszobájában kevés volt még a vendég; mindössze
30 Godsu| célzás ez? Az apám banderista volt a koronázáskor, én négyujjnyival
31 Godsu| Csekmez?” A ló erre, be volt tanítva a huncut, levágta
32 Godsu| aki talán zongoramester volt valamikor! Már én ilyen
33 Godsu| múltkor is, mikor velünk volt, két hétig sápogott a felesége!~-
34 Godsu| utolsók! Borzasztó egy délután volt ez!~- Vajon mit végzett
35 Godsu| alóla a gyékényt! Jó kortes volt; talán csak lesz belőle
36 Godsu| Feri.~Erős, izmos ember volt; alig fért bele prémes kabátjába.
37 Godsu| prémes kabátjába. Arca piros volt a bortól és egészségtől.
38 Godsu| birokrakelni. Nézése gőgös volt; hatalmas üstöke, mint az
39 Godsu| beszélt. Mélyen rezgő hangja volt, amely teljességével, lágy
40 Godsu| Elpusztulunk. Hát aztán? Ez volt a Bazsók sorsa. Kerék föl,
41 Godsu| isteni egy ötlet ez! Hogy is volt? Nyakon vágná a csillagot? -
42 Godsu| a vármegyén!~- No, hogy volt hát?~Bazsó nekikönyökölt
43 Godsu| akár egy kakas. Kis híjja volt, hogy elnevettem magam,
44 Godsu| szent haza” legalább hússzor volt emlegetve benne, és Dönögi
45 Godsu| Ignác ősapám elé kerültem. Ó volt a megye legeslegelső alispánja.
46 Godsu| Bazsó Ignácnak kilenc fia volt! Összecsikorgattam a fogaimat
47 Godsu| komédiátokat! Adj isten, Jankó! Ez volt az egész!~- Jól tetted!
48 Godsu| hívták és éppen negyven éves volt. Azt hitte volt mindig,
49 Godsu| negyven éves volt. Azt hitte volt mindig, hogy az a negyvenedik
50 Godsu| éri meg, azért hát vidám volt az utolsó napig.~A születése
51 Godsu| szépíti.~Érdekes, sőt szép is volt így ebben a homályos szobában.
52 Godsu| alatt. Mindössze a keze volt már kissé csontos, s mindössze
53 Godsu| nem tudott. Elégedetlen volt és elkeseredett. Haragudott
54 Godsu| mikor még szép és illatos volt minden kis virág, erre nem
55 Godsu| nem is esett. De ez régen volt!~Hogyan is lett ő a Géza
56 Godsu| Hideg, ködös, bús őszi nap volt akkor is, mikor a próbákat
57 Godsu| megismerkedett Gézával.~Géza szép fiú volt, jókedvű és ők ketten mindig
58 Godsu| cselekedett! A nyár elmúlt és nem volt forró. Hűvös, kellemes,
59 Godsu| Hűvös, kellemes, üde nyár volt ez viharok nélkül; álmok
60 Godsu| foglalkoznunk egymással!~- Nem volt elég eddig? Ismerjük egymást
61 Godsu| is a parazsat.~Mély csend volt a szobában és behallatszott,
62 Godsu| Péter mérnök indulatos ember volt és mert rajtakapta Piry
63 Godsu| borbély három hónapig beteg volt.~Másnap reggel Kelemen Péter
64 Godsu| szép, harmincéves ember volt.~Most láttam először.~Kelemen
65 Godsu| mondta, a hangja nyugodt volt és hideg közönnyel nézett
66 Godsu| olyan nyers és tűrhetetlen volt, mint a megérkezése napján.~
67 Godsu| az életét, hogy ő, mint volt huszárőrmester, ezt a gyalázatot
68 Godsu| vele. Az anyja éppen ilyen volt. Hát kiült. Igen ám, de
69 Godsu| az udvaron, ott pedig nem volt senki. Talán egyik-másik
70 Godsu| nyári pokróccal állig be volt takarva. A szemei le voltak
71 Godsu| prédámhoz.~Ahol nagyon sűrű volt a kukoricás, négykézláb
72 Godsu| éppen oly vad és kegyetlen volt, mint én.~Megvert, összepofozott
73 Godsu| engem. Ő erős és kegyetlen volt velem és mégis én fogok
74 Petel| tornácra mindenki, akinek dolga volt a bácsival, mert ő nehéz,
75 Petel| mert ő nehéz, kövér ember volt, aki nagy ok nélkül senki
76 Petel| maradtak már. Annyi gyermekük volt, hogy se szeri, se száma.
77 Petel| féltek. A bácsi igen jóba volt Vele. Kompanizált vele,
78 Petel| vezekelt. S azzal rendben volt. Viszont, ha valami ügye
79 Petel| fokhagymával.~Senkivel se volt kocódásuk. A bácsi nem adott
80 Petel| punktum. Kár nincs benne.” Ez volt az egész üzleti politikája.~
81 Petel| bárha a fegyvernek nem volt magja, és behunyta a fél
82 Petel| sunyorgott alattomosan, és meg volt elégedve magával, hogy ráriaszthatott
83 Petel| Kellemetlen ábrázatú fickó volt, valami gyér, vöröses szálakkal
84 Petel| ajaka felett. A Mari fia volt vajon? ki mamá-nak nevezi
85 Petel| jól megnézze. Az unokája volt, oh, be szívesen megcsókolgatta
86 Petel| itallal öntötte le. Oly kihívó volt, hogy a bácsinak kedve kezdett
87 Petel| fickóra, hogy lehetetlen volt félreérteni őt.~S kísérte,
88 Petel| velünk még a kisasszony? Volt egy feleségem, egy jó asszony,
89 Petel| gyóntató pap... Elment Máli... Volt egy szép kisleánykám...
90 Petel| a tisztelete hagyományos volt az utcámban. A Baranyai-major
91 Petel| járású, száraz, kedvetlen úr volt, s gémnek csúfolták) közöttünk,
92 Petel| be (valami bolond báróné volt), s ki se józanodik holtig...~
93 Petel| plébániára; aki mindennapos volt nálunk. A nevét sokszor
94 Petel| reverendájában oly kimért, gyászos volt, mint egy temetésrendező.
95 Petel| jártak, ami annál feltűnőbb volt, mert az öreg Baranyait
96 Petel| az Ágoston pap hangja volt ez. - Az égben viszontlátod...~-
97 Petel| apját! Nem természetes dolog volt ez. Többet volt az eszméletén
98 Petel| természetes dolog volt ez. Többet volt az eszméletén kívül, mint
99 Petel| igazak házában.~Az érdem az volt, hogy kereszteltessen ki
100 Petel| tulajdonképpen: mi a jó.~Mayernek nem volt jó. A famíliája elkezdett
101 Petel| köhögős, hitvány fehérnép volt azelőtt is, igaz), s azon
102 Petel| felpattant, hogy figura volt ránézni.~Ha a pap (szép
103 Petel| a pap (szép leereszkedés volt tőle) benézett Mayerhez,
104 Petel| magára néz, Mayer.~- Nem volt az igazi, tudja, nem volt
105 Petel| volt az igazi, tudja, nem volt az igazi. Akivel az apáink
106 Petel| következő pillanatban a földön volt a galáns csizmadia, mert
107 Petel| támadt a leányra.~- Kár volt, hogy a bábakalácsot elhajítottad,
108 Petel| Azelőtt csak nyájas szavad volt hozzám.~- Azelőtt csak hozzám
109 Petel| hozzám.~- Azelőtt csak hozzám volt nyájas szavad, Eszti...~
110 Petel| keserű beszédet:~- Szavatok volt? Ne az utcán igazítsátok
111 Brody| asszonyok - ámbár csak szerda volt - töltött káposztával laktatták
112 Brody| szépen.~Az egész falu abban volt, hogy jobb félni, s eltűrni
113 Brody| állapot a régi maradt.~Selyem volt a takarmány az egész völgyben,
114 Brody| lopták meg a fészert, s jaj volt annak a matyónak, aki szólni
115 Brody| ezekhez a sáskákhoz.~Nem volt mit tenni. Panaszt kinél
116 Brody| A tisztek - kapitány volt köztük a legfőbb - megtanultak
117 Brody| Egyedül maradtak. Sötét volt, az orvos megszólalt:~-
118 Brody| után múlott. Nem messze volt Szépasszonyfalva, egyszer
119 Brody| Vallok.~Vallott.~- Kedden volt, a lovat becsméltem - megütött
120 Brody| kell halnod ezért...~Be volt fejezve ezzel a vizsgálat.
121 Brody| de az egész olyan zavaros volt, hogy az öregasszony még
122 Brody| tekintettel a gazdája, aki ott volt a bíróságban, fessen, mint
123 Brody| bekecse zsebében még ott volt - ha két év alatt megszáradt
124 Brody| két szál rozmarin... Ott volt, az volt...~Mégiscsak kiesett
125 Brody| rozmarin... Ott volt, az volt...~Mégiscsak kiesett a könyű
126 Brody| rázta a hideg...~Hajnal volt; havas, világos téli hajnal.
127 Brody| látni az egész udvart. Tele volt ölfával, csak szélről látszott
128 Brody| elvették a szájából. Több volt, mint a fele, ej, jó kis
129 Brody| félt. Félni! Hiszen ott volt százada előtt gazdája, a
130 Brody| Samu nem hallotta, nem is volt rá kíváncsi. A gazdájára
131 Brody| Többet nem szólhatott.~Tréfa volt. Véget ért. A tiszt imára
132 Brody| aki árván, egymagában oda volt kötve az asztal lábához,
133 Brody| dicsőséges eredet, de nem volt semmiféle alapja. A falu
134 Brody| csépelték. Erzsébet marokszedő volt akkor... A leány maga hallgatott
135 Brody| nézett ki a szemeiből. Nem volt rossz ember, de nem volt
136 Brody| volt rossz ember, de nem volt egy félpipa dohánya, a búbos
137 Brody| de csak Egerben. Sohase volt jobb dolgom - tódította
138 Brody| megkapta a hólyagos himlőt. (Ez volt az egyedüli kopasz ember
139 Brody| zsellérnek valóban olyan szaga volt, mint a cserfának, akit -
140 Brody| ki a mósusz, a nő meg be volt parfümözve a parasztok ellen.
141 Brody| ablakot, azt, amely nem volt betapasztva, és pár szóval
142 Brody| ijedtségtől, a szeme nedves volt. Az öregúr megsajnálta:~-
143 Brody| amint mustrálta. Még meg se volt fésülködve, egész délelőtt
144 Brody| boldog kimerüléstől oly fehér volt, mint a tej, ha megfagy.
145 Brody| tej, ha megfagy. Csak az volt különös, amikor finom és
146 Brody| télen - a krumpliból se volt elég, ma reggel se süthettek.
147 Brody| magával Klárit. Meg nem volt csizmája sem. De így, mezítláb
148 Brody| így, mezítláb is magasabb volt mindenkinél, aki a kicsiny
149 Brody| Klárinak is téli ingre volt szüksége...~Még csak az
150 Brody| csak az orvosi vizsgálat volt hátra. A fődoktor még diáksága
151 Brody| éveiben a sok éhezéstől siket volt egy kissé, és a lány mellében -
152 Brody| helyreigazította a dolgot.~- Nem volt a maga családjában iszákos
153 Brody| éhezett. A dadájának nem volt teje, elcsapták, az üvegdajkát
154 Brody| pedig az öntudata éber volt, nem vesztette el magát,
155 Brody| változott, ami oly furcsa volt, hogy mindnyájan fölnevettek.
156 Brody| zongoráztak, az ajtó nem volt egészen betéve. A parasztleány,
157 Brody| gázlámpást. Kilencedik hónapja volt már Pesten, nem félt többé
158 Brody| A kis Elzát - aki most volt a legrosszabb korban - ritkán
159 Brody| kommendálta -, szerencsére jelen volt mindég. A voltaképpeni,
160 Brody| legünnepiesebb alkalmakkal volt velük. Egész nap dolgozott,
161 Brody| ruhára sokat, mert jobban volt táplálva a rendes középszerűnél,
162 Brody| művelt nőnek, tekintélye volt a családban.~A kisasszony
163 Brody| elkaparták... A pap nem is volt kint.~Puha rabságában a
164 Brody| mindenkivel jóban vagy rosszban volt -, és elolvastatni a levelét
165 Brody| elfeledte. De Erzsébet nem volt bolond leány, észrevette
166 Brody| selyempapiros csomagot. Az volt ráírva: „Elzáé, férjhez
167 Brody| megnyerték, és a kliens boldog volt, és büszke az ügyvédjére,
168 Brody| fiskális, aki csakugyan nem volt többé józan. Úgy rájött
169 Brody| folytatná.~Erzsébet sem volt többé józan. Tekintetével
170 Brody| és nővérét mindig szíves volt hazakísérni - egyszerre
171 Brody| ami szintén az ő ajándéka volt.~- A holmid itt marad a
172 Brody| kérdést Frigyes, aki nem volt rossz ember. Azonban nem
173 Brody| rossz ember. Azonban nem volt ereje, hogy Erzsébeten segíthessen.
174 Brody| világosság táncolt. Az esze nem volt a helyén; elsőben azt hitte,
175 Brody| gazdájával bizalmaskodott, kint volt az uccán. A házmester kieresztette;
176 Brody| szenes pinceboltja már csukva volt. Nem mert dörömbölni, megállott
177 Brody| szörnyű kővárból, amely ki volt világítva, mint éjféli misén
178 Brody| meg a rendőr. Öreg paraszt volt; tudta még a régi világból,
179 Brody| egy helyre, ahol sok fa volt, sok madár volt, még virágok
180 Brody| ahol sok fa volt, sok madár volt, még virágok is nyíltak
181 Brody| megkérte a kezét, pedig öreg volt, mint a Mátra, keshedt is,
182 Brody| maga erre a padra?!~Nem volt maradása szegénykének, nem
183 Brody| mérges pipiske már kint volt a Dunánál, akit neki mindig
184 Brody| kíváncsian. Még csak barna se volt, egészen olyan volt, mint
185 Brody| barna se volt, egészen olyan volt, mint otthon a patak, hogyha
186 Brody| való tájékban, amely egy volt vele: bús és friss, beborult,
187 Brody| nagyon kicsinyt esett, és nem volt hideg már, a part fölött
188 Brody| emberek adhatnának!~Nem volt már olyan haragos és átkos,
189 Brody| olyan gyönyörűséges szép volt a Duna, vivén lefelé délszaknak
190 Brody| poézistől, a hangjuk rekedt volt a sok cigarettázástól, de
191 Brody| felületesen és futólag, mert nem volt önálló lakása neki sem,
192 Brody| jutott az utca, melyben nem volt csak négy ház, három új
193 Brody| becsengettek, ahol világos volt, oda bekopogtattak, beléptek,
194 Brody| bálba. Mert voltaképpen bál volt a cselédtanyán, bárha a
195 Brody| megtekintette az itt lévő nőket, nem volt megelégedve, hummogott,
196 Brody| adta oda. A viszony nem volt értelmes, de nem volt érdemes
197 Brody| nem volt értelmes, de nem volt érdemes magyarázni.~A jövevény
198 Brody| jövevény ellen, bárha nő volt, nem áskálódtak, inkább
199 Brody| tanulni, magától. Hogy volt, otthagyta őket? Én mindég
200 Brody| asszonyomhoz egy kefét. Finom kefe volt, összetört, megfizettem!~-
201 Brody| hadonászott a kardjával. Be volt csípve biztosan, ilyenkor
202 Brody| megállni.~Az első dolga volt, hogy meghúzta Jakab fülét,
203 Brody| elrontotta a világot, amíg bor volt, más volt!~A fiú is, a leány
204 Brody| világot, amíg bor volt, más volt!~A fiú is, a leány is ezt
205 Brody| elaludtak ők is. Csend azért nem volt a tanyán. A különféle lakók
206 Brody| álomgyárban mindenki ott volt már a helyén, csak az alkóvban,
207 Brody| már a bél égett, reggel volt, a szobában sötét lett.
208 Brody| aki csakolyan paraszt volt, mint ő ‑, még fűtő korából
209 Brody| fűtő korából ismerte, ott volt akkor is, amikor a bal karját
210 Brody| kevés bajszát - oly szikkadt volt az arca, mint az aszú föld ‑,
211 Brody| ivott egy hatosért?~- Nem volt neki hatosa! Nekem van!~
212 Brody| Körülnézett. Most mély csend volt a szobában. Az édesded álomban
213 Brody| nem kellett félnie. Nem volt izgatott, nem reszketett
|