Rész

  1 Godsu|    kitartottak, lomhábban repültek, s csak akkor jutott eszembe az
  2 Godsu|             földből, s eleven zöldjük csak együttesen, mint reflektáló
  3 Godsu|         szívesen átengedjük magunkat.~Csak lassan haladtam előre a
  4 Godsu|          faluba?~- Nem megyek tovább, csak a temetőig. Odáig elviszem
  5 Godsu|               temetőt. Tulajdonképpen csak egy út van benne, amely
  6 Godsu|           teli van bokrokkal, gazzal, csak itt-ott piroslik ki egy-egy
  7 Godsu|             erdő ez, melyben az ember csak itt-ott bukkan sírra, s
  8 Godsu|            vasúti töltés mellett.~Még csak most néztem meg az öreget,
  9 Godsu|          táplálkozhattak; a különbség csak az, hogy az én öregem késsel
 10 Godsu|            tekintetében a civilizáció csak egy késsel ment előbbre.~-
 11 Godsu|             látok és hallok! A nappal csak elmúlik! Hol piszmogással
 12 Godsu|            ösmertem őket kiskorukban. Csak az a szélső kőris ott a
 13 Godsu|          bajával - ha van neki. Nekem csak a nyulakkal van bajom télen,
 14 Godsu|             venni az országunkat, már csak megmozdulna még kelmed is?~-
 15 Godsu|         következő percben a vonat már csak mint parányi, kicsi pont
 16 Godsu|             amint volt.~- A templomba csak bejár néha?~- Nem én! Minek?
 17 Godsu|            évezredek civilizációjában csak mint megszelídített ártalmatlan
 18 Godsu|             suhantak el mellette. Még csak sejtelemmel sem bírt azon
 19 Godsu|           Megérett itt békességben, s csak annyit dolgozott, hogy összetartsa
 20 Godsu|              számot adni, s mindvégig csak azt hajtogatná: „Én meg
 21 Godsu|          ezután mi lesz... azt már... csak az a... jó isten... tudja...
 22 Godsu|              csinálnál vele?~- Hiszen csak tréfáltam, Palkó! Cselédek
 23 Godsu|           kettesbe!~- Eh! Az unalmas! Csak foghatnánk valakit harmadiknak.
 24 Godsu|       gyékényt! Jó kortes volt; talán csak lesz belőle legalább szolgabíró!~-
 25 Godsu|              Hüke mellé a pamlagra és csak annyit mondott:~- Itt vagyok!
 26 Godsu|             született akkorának, hogy csak úgy, se hideg, se meleg!
 27 Godsu|               ti aranybányátok: úgyis csak ólmot szednék én ki belőle.~
 28 Godsu|           elégtételt is.~Hallgassátok csak.~Jön a hajdú és jelenti,
 29 Godsu|               mulattak egyszerre. Ezt csak magyar ember tudja megcsinálni.~
 30 Godsu|              leányka nem szól semmit, csak irul-pirul,~Két nagy fülét
 31 Godsu|               a szitázó aprószemű eső csak esik, esik, szüntelenül.
 32 Godsu|           kétségbeejtő egyformasággal csak esik, esik. Úgy érezte,
 33 Godsu|            Lili a kandalló elé ült és csak annyit mondott:~- Nem érdekel.
 34 Godsu|           Kitűnő, igazán kitűnő! Nézd csak, Géza, nézd meg ezt az összeállítást!
 35 Godsu|              Paul csókolnivaló ember, csak az orra ne volna olyan vörös!~-
 36 Godsu|            pedig egyhangú locsogással csak esett, csak esett tovább...~ ~
 37 Godsu|               locsogással csak esett, csak esett tovább...~ ~
 38 Godsu|        Kevesen vagytok, kutyák, ugye? Csak gyertek ide valamennyien!
 39 Godsu|                A harmadik kurtavas is csak embernek való és még gyöngébb,
 40 Godsu|          észre, hogy Kelemen most már csak őt támadja. Minduntalan
 41 Godsu|             Ádám erre egy sóhajtással csak azt felelte:~- De hátha
 42 Godsu|              mer! Hősnek tartották és csak lopva, alázatos nézéssel
 43 Godsu|        mosóteknő szappanszagú gőzéből csak néha sütötték reá vágyakozó,
 44 Godsu|             udvar kavicsos útjait. Őt csak az őrség és az elöljárók
 45 Godsu|            nem volna, meg se mukkant! Csak néha nyögött és fújt, mint
 46 Godsu|        lehetett hallani, de azokat is csak az udvaron, ott pedig nem
 47 Godsu|            nem nyitotta ki a szemeit. Csak most vettem észre, hogy
 48 Godsu|   valahányszor kérdőre vontam, mindig csak mosolygott és azt mondta,
 49 Godsu|       pálcával ütöttem, vertem, ahogy csak az erőmből kitellett. Jajgatni
 50 Godsu|              rugdostam, hogy utoljára csak úgy hempergett előttem a
 51 Godsu|             amint rámszögezte, és már csak vékony, sipogó hangon sírt,
 52 Godsu|               tőle.~Higgye meg nekem, csak én fogok ebből a házból
 53 Godsu|             lélekkel távozni. A többi csak szégyent, keserűséget és
 54 Godsu|       szomorúságot visz ki innen. Itt csak a kemény törvény és a hideg
 55 Petel|     akármelyik szegeletben, vagy akár csak legyet! Zöld szőrfirhang
 56 Petel|        hunyorog, de egy szót se szól; csak kanalazza mohón. Aztán jön
 57 Petel|              köhécsel hozzá. Az ételt csak úgy trappban nyeli le, s
 58 Petel|           bort a gyűszűnyi poharakból csak csínján szopogatja a bácsi,
 59 Petel|        kedvese pusztult el körülötte. Csak ketten maradtak már. Annyi
 60 Petel|   Kereszteltek, temettek. Mi költség! Csak győzzön eleget keresni az
 61 Petel|              Nem, mert mindent tudok, csak behunyom a szememet. Bár
 62 Petel|              az Isten őrizzen tőle.~- Csak hadd szóljon, mint a mennydörgős
 63 Petel|               bosszantotta a nénit. - Csak jönne, jönne, jönne a német
 64 Petel|        odaadott volna egy darab húst, csak hogy összebékéljenek.~-
 65 Petel|             megtagadta a szolgálatot, csak Cica nénire függesztette
 66 Petel|           lett egy percig.~Egy percig csak. Aztán összeesett, s a néni
 67 Petel|     beszédével ölve az embereket, ami csak azóta nem kellett senkinek,
 68 Petel|       mindenük az életre, ami kell... Csak a papok jártak ki s be untalanul...~
 69 Petel|          fordítja vissza - mondták...~Csak akkor világosodtunk ki,
 70 Petel|             ott ődöngött komoran, míg csak Ágoston ki nem húzódott
 71 Petel|              akit maga nekünk hozott, csak üt... üt... Köszönöm alásan.
 72 Petel|        nincsen, egy csepp fiam sincs, csak egy kisleánykám van. Nehogy
 73 Petel|             finom pap hűvösen, mintha csak egyes-egyedül volna az egész
 74 Petel|             maga is szenvedett, pedig csak az apját adta oda a gödörnek.
 75 Petel|               minden egy kevés ideig. Csak az esőcsöppek hullottak
 76 Petel|              Adolfnál, hagyd ott. Oda csak én megyek még be, de most
 77 Petel|         hiszem, a levegőégnek beszélt csak. Mert Katica ott hevert
 78 Petel|               hazajöttél...~- Azelőtt csak nyájas szavad volt hozzám.~-
 79 Petel|         szavad volt hozzám.~- Azelőtt csak hozzám volt nyájas szavad,
 80 Petel|              kioldózott, mint a tied. Csak a füst csípi a szemedet?
 81 Petel|               a szőke fehérnépet...~- Csak a füst, apó, csak a füst...~
 82 Petel|     fehérnépet...~- Csak a füst, apó, csak a füst...~A víz már muzsikálni
 83 Petel|               a lejtős udvaron.~- Hát csak beszéljenek a faluban...
 84 Petel|              a házban, mint más? Kend csak nem? Kend csak tudja, ki
 85 Petel|              más? Kend csak nem? Kend csak tudja, ki vagyok, mi vagyok?
 86 Petel|                 Mit akar az istenért, csak nem szökik ki az ablakon?~-
 87 Petel|         kezéből, s kiugrott.~A bakter csak alig haladt el a ház előtt.
 88 Petel|          beszélsz.~- Én nem tudom? Én csak azt tudom, hogy fölvernek
 89 Petel|           sötétből valaki ráfelelt:~- Csak házsártoskodjék... mert
 90 Brody|                s az asszonyok - ámbár csak szerda volt - töltött káposztával
 91 Brody|               laktatták a katonáikat. Csak el ne menjenek.~A legényekben
 92 Brody|               orvos feleségét hagyták csak békén, maguk sem értették:
 93 Brody|               Hátul a gazdája egyszer csak lefordult a kocsiról.~Huszárkarabélyból
 94 Brody|             Szépasszonyfalva, egyszer csak a tisztje is bejött hozzája.~
 95 Brody|               borította el. De megint csak kiderült, peckesen szalutált,
 96 Brody|             gazdájának - mert meg-meg csak bejött az hozzá - s csókolta
 97 Brody|                 s csókolta hevesen.~- Csak okosan, okosan! Nem félni! -
 98 Brody|              is az édes szülőjének:~- Csak okosan; okosan! Nem félni! -
 99 Brody|            udvart. Tele volt ölfával, csak szélről látszott ki egy
100 Brody|                tekintett rá vissza:~- Csak okosan... nem félni!~...
101 Brody|            legfelső a fejére terítve. Csak karjai és lábai meztelenek,
102 Brody|          figyelmeztette, hogy egyszer csak agyonüti a gyerekével, sőt
103 Brody|            szent vasárnap van, megint csak sárgarépaleves lesz az egész
104 Brody|          fordulva.~- Én is voltam, de csak Egerben. Sohase volt jobb
105 Brody|               férfi városi bundájából csak úgy áradt ki a mósusz, a
106 Brody|            kívül, mint az alma.~- Még csak tizenhét esztendős - sikította
107 Brody|               mint a tej, ha megfagy. Csak az volt különös, amikor
108 Brody|            ingre volt szüksége...~Még csak az orvosi vizsgálat volt
109 Brody|             az én felelősségemre.~Még csak a pupilláját nézte meg.~-
110 Brody|           Ugyanezt ismételte - de már csak magának - latinul, sebesen
111 Brody|          sajtot Budapestről. Budapest csak Budapest! ‑ Majd Erzsébet
112 Brody|               bánatos fölsóhajtást:~- Csak aztán magát meg ne fesse!
113 Brody|               nézte, nem látta senki, csak ismerős kutyák álltak a
114 Brody|              föl dajkának már más is.~Csak a vasút ne volna! Kirázta
115 Brody|             bakján is szunyókált még, csak amikor három emeletet mászva
116 Brody|               hiába kutatott. A dajka csak gorombaságokat tudott mondani,
117 Brody|            voltaképpeni, az igazi úr, csak a legünnepiesebb alkalmakkal
118 Brody|              rendes középszerűnél, és csak a legfinomabb szabókkal
119 Brody|              telekalkusz-díjat, mivel csak a legelőkelőbb kalap állt
120 Brody|        megnyugodott, és másnap megint csak kiment a Körönd magnóliafáihoz,
121 Brody|    határozottan várta, hogy egyszerre csak az övéről is küldenek levelet.
122 Brody|               ne búslakodj, maradj te csak Pesten, én édes szülém,
123 Brody|            nekem akár vagy, akár nem, csak testi ruhára küldj, mert
124 Brody|             de itten éhen vesznek, ha csak az ügyvéd úr hozzád nem
125 Brody|          beszélni, hazagondolt, éppen csak hogy nem hívta a két malacot
126 Brody|             Miért tetszik kérdezni?~- Csak azért, mert nem is igazság,
127 Brody|             ingyen.~- Ülj ide mellém, csak egy kicsinyt ülj az ölembe,
128 Brody|               A leány nyelt egyet, és csak azt mondta:~- Úgy!~Az úrnő
129 Brody|              amint elfojtódott torkán csak kifért, kiáltá:~- Az Isten
130 Brody|           irányról nem tudott semmit, csak szaladni, kiszaladni akart
131 Brody|              menni, megtépázni:~- Még csak te kellesz, nem elég az
132 Brody|            nevetsz, akár sírsz, te is csak a kis Rókusba kerülsz.~-
133 Brody|             utcából futvást egyszerre csak kibukott egy helyre, ahol
134 Brody|              fel az otthonát:~- Nekem csak nő kell, aki rendben tartson,
135 Brody|               a vizet kíváncsian. Még csak barna se volt, egészen olyan
136 Brody|             végtelen barnaságba vész.~Csak nagyon kicsinyt esett, és
137 Brody|        érzéssel hullatta könnyeit, és csak kettőtől félt, hogy a kisfiú
138 Brody|       felajánlotta a maga lakását, de csak felületesen és futólag,
139 Brody|               én nem megyek senkihez, csak hozzá - mondá Erzsébet.~
140 Brody|             az is diák. Az egyik diák csak ismeri a másikat?~Valami
141 Brody|             ebből lesz doktor, de még csak gimnazista:~Tűvé tették
142 Brody|            amíg Erzsébetnek egyszerre csak eszébe jutott az utca, melyben
143 Brody|             az utca, melyben nem volt csak négy ház, három új és takaros,
144 Brody|           csárdás gyorsánál egyszerre csak rakni kezdte a lábát, a
145 Brody| összetapogatták, a kvártélyos asszony csak a sarokból kiabálhatott.
146 Brody|            azért dirigálta:~- Mondja, csak mondja ki bátran, lelkem.
147 Brody|             megfogalmazni, kimondani, csak gondolta. Valaki, valami
148 Brody|           mind behordatni a Szamosba? Csak azért, mert szegény lány
149 Brody|         gyomor és fej témába is éppen csak hogy belekezdett:~- A fej,
150 Brody|       mindenki ott volt már a helyén, csak az alkóvban, a legfőbb helyen
151 Brody|            visszamászott az anyjához, csak annyit mondott még: siessen!~
152 Brody|               kell sírnom, hogy nincs csak egy karom.~- Nem baj az! -
153 Brody|          Miért akartál gyufát inni?~- Csak.~- Még most is akarsz?~-
154 Brody|            nézett utána. De egyszerre csak megkomolyodott, megrántotta
155 Brody|                megfogta, megitta. Még csak nem is hunyorított a szemével,