Rész

 1 Godsu|              távolabbról hallatszottak, aztán mély csendbe veszett minden
 2 Godsu|                kóró nem valami nehéz!~- Aztán mit csinál maga a temetőben,
 3 Godsu|            elnevette magát.~- Ki tudná? Aztán meg mire való azt tudni?~-
 4 Godsu|              osztja az egészet. A sírok aztán rendetlen összevisszaságban
 5 Godsu|              szó nélkül leült a földre, aztán hozzálátott a lakomához.~
 6 Godsu|              egy késsel ment előbbre.~- Aztán ízlik-e, öreg?~- Van közte
 7 Godsu|            Kivált a gyermekhalott után! Aztán minek járnék be a faluba?~-
 8 Godsu|         szundítással töltöm el az időt, aztán meg nézegetni is szeretek;
 9 Godsu|             megtörölte az inge ujjával, aztán nagy körülményességgel kicsiholt,
10 Godsu|          egészen jól érzem magamat. Így aztán el tudnék ülni ki tudja
11 Godsu|              kire dolgozzam? Minek? Itt aztán szépecskén megéltem; a többi
12 Godsu|           tettem ki lábamat a határból. Aztán meg hová is mentem volna?
13 Godsu|                A mellényzsebéből kivett aztán egy darab rongyot, s belékötötte
14 Godsu|                  Mélyen fölsóhajtott, s aztán reszkető hangon, majdnem
15 Godsu|            gödribe! Ezt is... bedobtuk. Aztán pukkadt... mint a puskalövés!
16 Godsu|       gyönyörködött izmos lábszáraiban, aztán ropogtatta a csizmája talpát.~
17 Godsu|              hosszú ásítással felelt, s aztán széles tenyerével csapkodta
18 Godsu|         köszöntők, muzsika... Haj, haj! Aztán felutazás, parádé amerre
19 Godsu|                meg a kócsagos forgóját, aztán azt a sugár szép bajuszát,
20 Godsu|             elnevették magukat.~Csekmez aztán farkasszemet nézett Hükével
21 Godsu|               Dani az újságot forgatta, aztán mind a két könyökével rátámaszkodott;
22 Godsu|         Elpusztultam. Elpusztulunk. Hát aztán? Ez volt a Bazsók sorsa.
23 Godsu|                legközelebb esnék hozzá; aztán lenne egy dicső, mennyei
24 Godsu|            ittak. Csekmez körülnézett s aztán odakiáltott a pincérnek:~-
25 Godsu|                 jutottak. Tegnap reggel aztán bementem a főispánhoz az
26 Godsu|          megérzi rajtad a dohányszagot, aztán kikerget. Rettentőn finnyás
27 Godsu|         néhányszor a folyosót. Bementem aztán Jankóhoz, meg kijöttem.
28 Godsu|             toporzékolt is. Kisvártatva aztán megszólalt a muzsika. Egyik
29 Godsu|               nagyon szeretem a tojást! Aztán meg...~- Ah!~Lili elnevette
30 Godsu|               igazgatta meg a csipkéit, aztán összedörzsölte a kezeit.
31 Godsu|                   mondta halkan Lili és aztán megölelték egymást.~- Vadászunk
32 Godsu|               föl valami orfeumban! Ott aztán tarthatna előadást a hivatalos
33 Godsu|                nyugodtan tűre.~Az orvos aztán megkérte, hogy üljön le
34 Godsu|            mintha a leheletét szagolná, aztán hozzám fordult és azt mondta:~-
35 Godsu| tekintélytulajdonos - és reám mutatott, aztán folytatta: - A törvényes
36 Godsu|                 Kelemen Péterre nézett, aztán a kulcsárhoz fordult és
37 Godsu|          bikacsök foszlányokra szakadt. Aztán rúgtam és pofoztam, amíg
38 Godsu|                hallhatott valamit.~- És aztán mi történt?~- Úgy körülbelül
39 Godsu|              fölrántottam őt a földről, aztán összeráztam, hogy a fogai
40 Godsu|                 és én a földhöz vágtam; aztán rugdostam és a pálcával
41 Petel|              bácsi jól mulatott. Jöttek aztán a mészárosok a székből.
42 Petel|             szól; csak kanalazza mohón. Aztán jön a főtt hús, „olyan kövér,
43 Petel|                 tőle, Cica! szegénytől.~Aztán jönnek minden egyéb jó falatok,
44 Petel|             Isten bocsássa meg a bűnét.~Aztán igen szuszogós lesz a bácsi,
45 Petel|                gyomrát?...~- Nem, Cica.~Aztán elhallgattak, s később ismét
46 Petel|              míg mi itt jómódban élünk.~Aztán nem beszéltek többet, de
47 Petel|                percig.~Egy percig csak. Aztán összeesett, s a néni segített,
48 Petel|                  A haza... A haza is...~Aztán mintha nem is tudna semmit
49 Petel|          Érdemeket?... Nem értettük, de aztán jött a nagyszerű temetés;
50 Petel|            alásan. Előbb a feleségemet, aztán az én kis fecskémet, az
51 Petel|                utolsó fiam, az Adolf...~Aztán így szólt Ágostonhoz:~-
52 Petel|            volna ki a házikóból.~Később aztán az udvar fenekében beszélt
53 Petel|                A rabbi elejébe megyünk, aztán az édesanyámhoz viszlek.
54 Petel|                 kis férget, kézenfogva. Aztán visszakiáltott a kisasszonyra:~-
55 Petel|         röhögött hisztérikus rohamában.~Aztán ezt hallottuk, édesgető
56 Petel|                Eszter!~- De annak ugyan aztán van párja - köhögte az öregember -,
57 Petel|                 láttam.~- Ha láttad is, aztán?~- Aztán?... Sok lesz két
58 Petel|                  Ha láttad is, aztán?~- Aztán?... Sok lesz két legény
59 Petel|                Hiszen akkor beszélhetek aztán... Bolond vagy, Sándor!
60 Petel|         megtörülve a szokmánya ujjával.~Aztán visszavette, maga is hajtott
61 Petel|               zavart zaj hallatszott... Aztán valaki elkiáltotta magát: „
62 Brody|             Maradj! - szólott szelíden. Aztán odalépett az asztalhoz.
63 Brody|                 kiszélesítette az öröm.~Aztán ittak...~Hajnali három órakor
64 Brody|                 is nyúlt, megtapogatta. Aztán kérdé:~- Van magának szeretője?~-
65 Brody|                a budapesti vendégeknek. Aztán vidáman - mint aki jól végzett
66 Brody|            bánatos fölsóhajtást:~- Csak aztán magát meg ne fesse! Majd
67 Brody|                földre, párnára ültetik. Aztán szörnyen elálmosodott, pedig
68 Brody|              Egyél, igyál, kis rongyos!~Aztán megcsókolta.~Erzsébet elbocsájtatik~
69 Brody|           fiatal, de már fejlett leány, aztán nyomban felugrott, nekirohant
70 Brody|                  mint egy repülő bubus. Aztán el is fújják a lámpát, alszanak.~
71 Brody|               ismert - ráordított:~- Te aztán hallgass!~A leány nyelt
72 Brody|        grádicsra, előbb a legfelsőbbre, aztán lejjebb, mind lejjebb, a
73 Brody|     kisasszonyok elébb méltatlankodtak, aztán bámultak, végre újráztak.
74 Brody|              kalácsot tett az asztalra, aztán elvonult. Tudta már, mi
75 Brody|           csendőr kísér be a faludba.~- Aztán miért? Nem tettem én semmit!~
76 Brody|                kicsinyt lesekedtek még, aztán, hogy látták, „ez semmi”,
77 Brody|                körülötte, hogy mi lesz, aztán halálra sápadtan és oly
78 Brody|               férfibábut, katonát!~Erre aztán odaadta, és visszamászott
79 Brody|                lesz.~Egy kicsinyt várt, aztán az italt a forró szájához