| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] automatát 2 avatkozol 1 avval 1 az 511 azalatt 2 azalea 1 azaleát 1 | Frequency [« »] ----- ----- 996 a 511 az 385 nem 380 flóra 263 nagy | Bródy Sándor A tanítóno IntraText - Concordances az |
Felvonás, Jelenet
1 1 | Légyvesztő a falon, légyölő üveg az asztalon, a búboson. A kettős 2 1 | üvegek. Varrógép. Kis asztal az ablak melletti emelvényen. 3 1 | ablak melletti emelvényen. Az ablakokban természetesen 4 1 | virág: makart bokréta is. Az egyik ajtó, két falépcsővel, 5 1, 1| falunkban. Pesten, persze, az más, annyi szép nő... Azok 6 1, 1| képviselőt. Mi elszaporodtunk, de az iskolák nem... A helyettes 7 1, 1| főhercegek protezsálják. Az egyetemi professzorok fiai 8 1, 1| Együtt azzal a majorsággal? Az új tanítónővel?~KÁNTORKISASSZONY: 9 1, 1| KÁNTORKISASSZONY: Bizony. Az itt lesz kvártélyba.~TANÍTÓ: 10 1, 1| Maga csinált új nyakat az ingeimnek?~KÁNTORKISASSZONY: 11 1, 1| csak egy kicsit szeret, ezt az egy szárnyat!~TANÍTÓ: Nyomorult 12 1, 1| Nyomorult egy falu. Közkönyvtár, az nincs, de enni, azt tudnak. 13 1, 1| Talán mi vagyunk ketten az egész világon, akik senkitől 14 1, 1| KÁNTORKISASSZONY (kiszól az ablakon): Tisza! Tisza!~ 15 1, 2| postát hoztam! Mindgyá... (Az asztalra teszi a nagy paksamétát. 16 1, 2| széthulló levelezőlapok. Az oldalán bőrtáska, azt is 17 1, 2| karosszékbe és pipázik magának. Az élet célja az ő számára, 18 1, 2| pipázik magának. Az élet célja az ő számára, hogy tajtékpipáját 19 1, 2| Kinek jött volna? Én vagyok az üzletember. Nem beszélek, 20 1, 2| dolgozom. Kitől gyött?~POSTÁS: Az új tanítónétól. Csak levelezőlap. ( 21 1, 2| Ezek a gyalázatosak! Mióta az emberek mind kimentek Amerikába, 22 1, 2| elbízik magukat, hogy ők az urak.~KÁNTOR: Aztán mit 23 1, 2| urak.~KÁNTOR: Aztán mit ír az új tanítóné?~POSTÁS: Mit 24 1, 2| Megmondta a postáskisasszony. Az új tanítónő valami Tóth 25 1, 2| POSTÁS: A hetedik. Beosztom. Az erősebb italú helyekre a 26 1, 2| csomagot mutat): Ezek meg az öreg kastélyba, az öreg 27 1, 2| Ezek meg az öreg kastélyba, az öreg Nagy István úrnak. 28 1, 2| kap egy nap egymaga, mint az egész falu minden izraelitája 29 1, 2| Jó, jó, de mikor gyün meg az új tanítónő?~POSTÁS (összevissza 30 1, 2| nézi a zsebeit): Vagy igen, az a levél. Harmadik napja 31 1, 2| Kántorkisasszony és Tanító az ablak mellé ülnek. ~Egyik 32 1, 2| megjönne most? Mán jönnek is az állomástól. Nézze, az uraság, 33 1, 2| is az állomástól. Nézze, az uraság, a fiatal. Öt fekete 34 1, 2| Nézze, hogy hajt.~TANÍTÓ: Az a hirtelenszőke színésznő 35 1, 2| színésznő!~KÁNTORKISASSZONY: Az a’!~TANÍTÓ: A tanítókisasszony 36 1, 2| KÁNTORKISASSZONY (becsukja az ablakot): Már a posta is 37 1, 3| radoumantli, girardi kalap. Megáll az ajtóban): Az új tanítónő 38 1, 3| kalap. Megáll az ajtóban): Az új tanítónő vagyok. Jó helyen 39 1, 3| hozta Isten!... A főúr - az apám!~(Főúr, Kántor kissé 40 1, 3| levelüket, hogy elfogadnak. Az enyémet, az utolsót nem 41 1, 3| elfogadnak. Az enyémet, az utolsót nem tetszett?~KÁNTORKISASSZONY: 42 1, 3| Azt hiszem, krumplis Tóth. Az apám csak felvidéki.~KÁNTORKISASSZONY: 43 1, 3| nem. (Nagyon komolyan.) Ha az ember utazik, mindig eszik.~ 44 1, 3| állomáson kitakarítottam az automatát... nem maradt 45 1, 3| KÁNTORKISASSZONY (átveszi. Az almáriumba elzárja): Enni 46 1, 3| KÁNTORKISASSZONY: Hogyne. Szövetkezet. Az apám boltos. Nagyon megtanulta.~ 47 1, 3| KÁNTORKISASSZONY: Nincs kit temetni. Az öregebbek majdnem mind kimentek 48 1, 3| földig függönyös ajtóra): Ez az? Halld csak, ki az?~KÁNTORKISASSZONY: 49 1, 3| Ez az? Halld csak, ki az?~KÁNTORKISASSZONY: A főtisztelendő 50 1, 3| Mit cifrálkodtok? Mire az atlasz, csinált csipke, 51 1, 3| nekik!~FLÓRA (csendesen): Ki az a Samu?~KÁNTORKISASSZONY: 52 1, 3| Samu?~KÁNTORKISASSZONY: Az inas. A sekrestyés. Nagy 53 1, 3| tolvaj!~KÁPLÁN (m. f.): Az uratok Amerikában ólombányákban, 54 1, 3| szeretem, hogy ide jutottam! Az első tapasztalat. Szeretek 55 1, 3| alszom?~KÁNTORKISASSZONY (az ágyra mutat): Itt.~FLÓRA: 56 1, 3| Leteszi a kártyát.) Ez volt az utolsó parti... Magával 57 1, 3| nap egy koronát is nyer az apám!~FŐÚR: Nem azért nem 58 1, 3| Huszonöt éve játszanak ezzel az eggyel?~KÁNTORKISASSZONY: 59 1, 3| Fölkel, közeledik Flórához. Az is.)~(Flóra kezet akar csókolni.)~ 60 1, 3| én püspök. Nem is akartam az lenni. Nem is lehettem volna.~ 61 1, 3| eresztette.~FŐÚR: Aki idekerül, az ki nem szabadul innen többét, 62 1, 3| protekció nélkül.~FŐÚR: Az a’, most már emlékszem. 63 1, 3| emlékszem. A kegyúr, maga az öreg Nagy, aki a bizonyítványokat 64 1, 3| idejön, azzal beszéld meg. Az az úr itt adminisztrátor, 65 1, 3| idejön, azzal beszéld meg. Az az úr itt adminisztrátor, engem 66 1, 3| csak a fiatalokat szeretem. Az ilyen szép fiatal lányt, 67 1, 3| a kakukkfű alá.~FLÓRA: Az még soká lesz.~FŐÚR: Nem 68 1, 3| ilyenkor szoktunk meghalni. Az apám is, az apámtól való 69 1, 3| szoktunk meghalni. Az apám is, az apámtól való nagyapám is. 70 1, 3| állja a legtovább. Ennek az egyiknek már lőhetnek. Mikor 71 1, 3| oszt letesszük a pipát. Az orvos ráfogja, hogy a nyomorult 72 1, 3| csak komor. Hozzátartozik az élethez: én nem félek tőle!~ 73 1, 3| nem félek tőle!~FŐÚR: Ez az én lányom! Majd ha itt maradsz, 74 1, 3| ültettem a fáját, a gyümölcsét az őszön más szedi már.~FLÓRA: 75 1, 3| elél száz meg száz évig, az ember pedig...~FŐÚR: Millió 76 1, 3| volna kedvelt teremtménye, az ember kedvéért, hogy megfelezte 77 1, 3| kedvéért, hogy megfelezte volna az időt. Felét hogy itt éljük 78 1, 3| időt. Felét hogy itt éljük az életnek, felét odaát. Itt 79 1, 3| csak át a Balázs Judinak az iskolába... Kis szolgálóm, 80 1, 3| KÁNTORKISASSZONY (kikiált az ablakon): Judi, Judi, a 81 1, 3| tanítókisasszony, ezzel az emberrel ne kártyázz. Ne 82 1, 3| hogy a szép Hray Ida, itt az egyetlen úri kisasszony, 83 1, 3| Csinosan ne járj, nehogy az urak itt beléd bolonduljanak. 84 1, 3| súgva): Nagy Pista.~FŐÚR: Az, az.~(A kis parasztlánnyal 85 1, 3| Nagy Pista.~FŐÚR: Az, az.~(A kis parasztlánnyal mennek 86 1, 3| kis parasztlánnyal mennek az ajtó felé. Mind kísérik. 87 1, 3| kísérik. Kántor kimegy utána. ~Az ajtóban a főúr és Flóra 88 1, 3| szeretik.~KÁNTORKISASSZONY: Az asszonyok meghalnak érte, 89 1, 4| FLÓRA (Káplán elé megy): Az új tanítónő...~KÁPLÁN (ridegen): 90 1, 4| hazát szeretni kell, de az első a születés. Ugyebár, 91 1, 4| születtünk? Első, legelső az egyház.~FLÓRA: Én jó katolikus 92 1, 4| Bolond volnék, ha nem lennék az. Amikor valakinek ilyen 93 1, 4| szedik tele magokat. Ez az úr is (a Tanítóra mutat) 94 1, 4| galád dolgokat gondol, látom az arcán. Az iskola szellemét 95 1, 4| gondol, látom az arcán. Az iskola szellemét én irányítom.~ 96 1, 4| úrral! Isten ments. Csak az jutott eszembe, hogy aki 97 1, 4| mint a tisztelendő úr. Az hamarosan képviselő lett, 98 1, 4| főtisztelendő úr? Szeretem az egyházi szónoklatot... a 99 1, 4| napot!~KÁNTORKISASSZONY: Az új tanítóné...~SZOLGABÍRÓ: 100 1, 4| kroup, diftéria, sarlach... Az iskolát kénytelen vagyok 101 1, 4| földerítő szolgálat. Ez az én politikám!~KÁPLÁN: Ez 102 1, 4| én politikám!~KÁPLÁN: Ez az ő politikája.~SZOLGABÍRÓ: 103 1, 4| mondom, én irányítom itt az uralkodó eszméket. A tizenkilencedik 104 1, 4| nemzetiségek, különösen az erős, vérmes és gazdag szerbek 105 1, 4| megrögzítésben segíteni? A tanítóné az iskolában és az iskolán 106 1, 4| tanítóné az iskolában és az iskolán kívül nagyon sokat 107 1, 4| tapsol): Éljen, éljen! Az én felfogásom! Egyek vagyunk! 108 1, 5| megjött?~KÁNTORKISASSZONY: Az új tanítónő.~FLÓRA: Tóth 109 1, 5| jól érezze magát itthon. Az atyja is felkért, hogy tartsuk 110 1, 5| kipihenni a sebeit. Hogy ezt az öreg Nagy István bácsi tűri. 111 1, 5| szóljon most. Aludjon rá. (Az előbbi kézfogás.)~(Vendégek 112 1, 5| közönségnek. ~Alkalmasint az új tanítónőt bírálják.)~ 113 1, 5| Jól méltóztatom. Milyen az ön rendszere?~TANÍTÓ: Modern: 114 1, 5| Középiskolai tanár vagyok.~FLÓRA: Az szép. Idejött gyakorlatra? 115 1, 5| Csak még nem tudom jól, mi az? Mikor állapítjuk meg a 116 1, 5| állapítjuk meg a tanrendet? Én az életre akarom nevelni a 117 1, 5| erre a szép életre.~TANÍTÓ: Az élet! (Felsóhajt.) Ezután 118 1, 5| kezdek kíváncsi lenni erre az úrra. (Kopogtatnak.)~ 119 1, 6| Bejön. Nem köszön. Megáll az ajtóban.)~HRAY IDA: Nini, 120 1, 6| tetszése szerint - kérd valamit az inastól.)~JOHN: Jól mondja 121 1, 6| inastól.)~JOHN: Jól mondja az ifjasszony! Az a’!~FLÓRA ( 122 1, 6| Jól mondja az ifjasszony! Az a’!~FLÓRA (meglepődve): 123 1, 6| Nem angol!~JOHN: A lovam, az angol!~FLÓRA: Értem, az 124 1, 6| az angol!~FLÓRA: Értem, az embert hozzáformálták a 125 1, 6| lóhoz. Mit kíván?~JOHN: Az én gazdám, a fiatal nagyságos 126 1, 6| kisasszony nem volt illedelmes. Az ifjú Nagy nekünk kegyurunk!~ 127 1, 6| elvégeztem magammal. Melyik lesz az én sifonom? Ez? El akarom 128 1, 6| akarom rakni a holmimat. Az urak talán segíthetnének. 129 1, 6| többi jön. (Grimasz.) Ha az az úr csakugyan igénybe 130 1, 6| többi jön. (Grimasz.) Ha az az úr csakugyan igénybe akarja 131 1, 6| jöjjön el, kérjen meg, és ha az elvek és föltételek dolgában 132 1, 6| vele.~HRAY IDA: Kedvesem, az nem jár nők után, mi járunk 133 1, 7| feléje rohannak, körülveszik az ajtóban, mint előbb Johnt.)~ 134 1, 7| a pillanatnyi csendet): Az új tanítókisasszonyt keresem. ( 135 1, 7| itt nehezen írunk falun... Az előbbi tanítónők feljogosítottak, 136 1, 7| miatt. Azt hittem, hogy mint az előzők, öreg a kisasszony...~ 137 1, 7| vagyunk ebben a kis szobában. Az anyám kérdezett önre, káplán 138 1, 7| IFJ. NAGY: Kántor úr, az egész falu dörömböl a boltajtón, 139 1, 7| környéken van vagy idegyön, az elővételi jog az enyém... 140 1, 7| idegyön, az elővételi jog az enyém... Értetted? Most 141 1, 7| vasútnál...~FLÓRA: Ah, maga az az ember, aki öt lovon jár. 142 1, 7| vasútnál...~FLÓRA: Ah, maga az az ember, aki öt lovon jár. 143 1, 7| Hogy szokott rá?~IFJ. NAGY: Az apám német egyetemre adott. 144 1, 7| Párbajozott is, látom. Az a seb.~IFJ. NAGY: Ezt itthon 145 1, 7| asszonyok találták ki, hogy az ásítás tilos. Nekem megvan 146 1, 7| imádom a lovat. A lovat és az asszonyt. Más nincs csakugyan. - 147 1, 7| Nő, ha meg nem sértem, az anyja Baden-Badenben első, 148 1, 7| Boldog vagyok. Akarja hogy az amerikai ménesemben minden 149 1, 7| hazudtam?~FLÓRA: Olvastam akkor az újságban. Most emlékszem, 150 1, 7| újságban. Most emlékszem, maga az. Az operában egy öregasszonnyal 151 1, 7| Most emlékszem, maga az. Az operában egy öregasszonnyal 152 1, 7| férfi illetlen volt. Maga az öreg nőt megvédte, a ficsúrnak 153 1, 7| élettapasztalatok!~FLÓRA: Az anyám tanító és postásné, 154 1, 7| nem lehet kosárba rakni és az ablakon kidobni. Jó uram, 155 1, 7| Ez tetszik nekem!~FLÓRA: Az írók egyebet sem csináltak 156 1, 7| Csakugyan?~FLÓRA: Egy lány az én koromban sohasem volt 157 1, 8| jobb vicc! De nekem más az üzleti rendszerem. Úgy intézem, 158 1, 8| intézem, hogy kifogyjon az áru. A nép legyen izgatott, 159 1, 8| így akarják maguk megdúzni az izmaelitákat?~KÁNTOR: Izmaeliták! 160 1, 8| küldött.~IFJ. NAGY: Ah, hol az a levél?~(Kántor vállvonogatás 161 1, 8| csinál egy színésznő, ha az első órában az udvarlója 162 1, 8| színésznő, ha az első órában az udvarlója magára hagyja? 163 1, 8| művésznő egy házban lakott az udvarlójával... Ezek mind 164 1, 8| levélre, mint a festékre az esti világításban. De most 165 1, 8| lányt nem veszünk feleségül. Az otthon, az édes otthon, 166 1, 8| veszünk feleségül. Az otthon, az édes otthon, milyen boldogság, 167 1, 8| második szám. Én osztályozom az érdeklődő férfi cselekedeteit. 168 1, 8| udvarlóm volt egyszerre. Az egyik természetesen a tanárom, 169 1, 8| mondtam: tegye cserépbe. Az a virág, amelyet így szednek, 170 1, 8| volt egy szemeszterben, és az iskolatársnőimnek összesen 171 1, 8| kis házassággal. Péter, az öcsém, hogy is mondjam, 172 1, 8| Négy amerikait vett, írt az apámnak, fizesse ki. És 173 1, 8| elvehesse a kantinos lányát. Az apám azt felelte mind a 174 1, 8| gyerekeimért, a szüleimért, az apámért, akinek az ambíciója 175 1, 8| szüleimért, az apámért, akinek az ambíciója rettenetes, akit 176 1, 8| rettenetes, akit kárpótolni kell az ostoba fiáért. De ki beszél 177 1, 8| ne tagadja. Akar lenni az én királynőm, barátnőm, 178 1, 8| vagyok idehaza. Ez a ház az enyém. Az iskola az én épületem. 179 1, 8| idehaza. Ez a ház az enyém. Az iskola az én épületem. A 180 1, 8| ház az enyém. Az iskola az én épületem. A parókia az 181 1, 8| az én épületem. A parókia az én tulajdonom, és a templom 182 1, 8| tulajdonom, és a templom is az én nevemre van bekebelezve...~ 183 1, 8| védelmezett.~IFJ. NAGY: Ez az, ezért tetszik maga nekem 184 1, 8| tovább. (Pillanatnyi szünet.) Az anyjával fogok beszélni, 185 1, 8| anyjával fogok beszélni, az anyjától fogom...~FLÓRA ( 186 1, 8| nekirohan, karmolásra készen): Az anyámat, az anyácskámat 187 1, 8| karmolásra készen): Az anyámat, az anyácskámat keveri bele 188 1, 8| anyácskámat keveri bele a dologba. Az én anyámat! - Ki, ki! - 189 2 | fafeszület. Két ajtó nyílik az iskolába: balról, jobbról. 190 2 | mellékhelyiségbe, a jobb: az utcára. Régimódi, rossz 191 2, 1| reggel. Már világosodik, de az iskola lámpása még ég. ~ 192 2, 1| iskola lámpása még ég. ~Az első jelenet tartama alatt 193 2, 1| világosság. ~Kántorkisasszony az ajtóban nagy cserép nyíló 194 2, 1| kinyitja a hátsó ablakot. Az utolsó pillanatban megcirógatja, ~ 195 2, 1| a zsebébe dugja, aztán az egészet kidobja. Visszamegy 196 2, 1| KÁNTORKISASSZONY: Írt. Az én címemre küldte. Adjam 197 2, 1| hogy kigyomláljam belőle az ortográfiai hibákat. (Megfordul, 198 2, 1| énekelve számot ír.) Ötször öt az huszonöt, huszonötször huszonöt... ( 199 2, 1| hangon.) De gyönyörű volt az éjjel. Egy szemet se aludtam.~ 200 2, 1| hideg... Féltem, hogy kocog az ablakomon, bejön!~FLÓRA: 201 2, 1| bejön!~FLÓRA: Ő?... Még az ablak alá se! Fél, hogy 202 2, 1| Két hónapja ki sem mozdul az új kastélyból. ~FLÓRA: A 203 2, 1| KÁNTORKISASSZONY (jelzi az éjjeli muzsikát): Ezért!~ 204 2, 1| kiabáltak! Magukra zárták az ajtót, de kinyitották az 205 2, 1| az ajtót, de kinyitották az ablakot, úgy kiabáltak. 206 2, 1| a patikusné félti tőled az urát, a járásorvos azt mondta, 207 2, 1| nincs diszciplínád? És mi az?~FLÓRA: Mondtam már, hogy 208 2, 2| Vas Marcsó, törüld meg az orrát jó erősen... Harmadik 209 2, 2| és negyedik osztály, elő az irkával. Írjatok egy összetett 210 2, 2| mutat, és a táblára felírja az „I”-t. A gyerekek utána 211 2, 2| végezvén.) N. (M. f. egész az utolsó N-ig.) Most egyszerre 212 2, 3| viszi, és itthagyja ezt az istenáldotta alföldet...~ 213 2, 3| mulaszthatatlan!~FLÓRA: Az én ügyem?~SZOLGABÍRÓ: Nem, 214 2, 3| ügyem?~SZOLGABÍRÓ: Nem, az enyém.~FLÓRA: Gyerekek, 215 2, 4| ISKOLÁSLÁNYOK~SZOLGABÍRÓ: Az iskolaszék együtt ül a patikában, 216 2, 4| Fölfordította a társadalmi és az erkölcsi rendet.~FLÓRA: 217 2, 4| Mindkettőnket negligált. Az első nagyot nyelt, félreállott, 218 2, 4| félreállott, nem mutatkozik az ön közelében többé, de én 219 2, 4| SZOLGABÍRÓ: Nem faggatom, hogy ki az. Majd rájövünk, majd rájövünk, 220 2, 4| mégis meg kell beszélnünk az ügyeket az ön itteni pozíciójáról. 221 2, 4| kell beszélnünk az ügyeket az ön itteni pozíciójáról. 222 2, 4| FLÓRA: És ön, maga ideront az iskolába, kiküldeti velem 223 2, 4| velem a gyerekeket, maga, az iskolaszéki tag.~SZOLGABÍRÓ: 224 2, 4| csenget. Lányok be.)~FLÓRA: Az iskolaszéki tag úr el akar 225 2, 4| El.)~FLÓRA: Folytatjuk az írva-olvasást. Még ilyen 226 2, 5| KÁPLÁN: Dicsértessék!~LÁNYOK: Az Úrjézus Krisztus!~KÁPLÁN: 227 2, 5| hogy gyűljenek.~KÁPLÁN: Az iskolaszék együtt van, hogy 228 2, 6| megmentsem önt a szégyentől és az erkölcsi bukástól.~FLÓRA: 229 2, 6| erkölcsi bukástól.~FLÓRA: Várom az iskolaszéket, a szemébe 230 2, 6| szemébe fogok nézni!~KÁPLÁN: Az iskolaszék én vagyok!~FLÓRA: 231 2, 6| útra akarom önt téríteni. Az egyedül üdvözítő útra. Az 232 2, 6| Az egyedül üdvözítő útra. Az én utamra!~FLÓRA: És mi 233 2, 6| Gondolkodom. A rossz festők ennek az okai: a jó Istent egy nagyszakállú 234 2, 6| nagyszakállú mesterembernek festik, az elrontja az ember illúzióit.~ 235 2, 6| mesterembernek festik, az elrontja az ember illúzióit.~KÁPLÁN: 236 2, 6| bűnöket sugdossak, hogy aztán az meztelenségeket kérdezzen 237 2, 6| KÁPLÁN: Csak lelkieket! Nekem az ön lelke kell!~FLÓRA (nevet): 238 2, 6| FLÓRA (nevet): A lelkem! Az ön lelkének az én lelkem. 239 2, 6| A lelkem! Az ön lelkének az én lelkem. Látom a szeméből. 240 2, 6| FLÓRA: Én pedig utálom az erkölcsöt, ha az vizes és 241 2, 6| utálom az erkölcsöt, ha az vizes és puha, mint az ön 242 2, 6| ha az vizes és puha, mint az ön keze. Mondja meg ezt 243 2, 6| ön keze. Mondja meg ezt az iskolaszéknek! (Csönget.)~( 244 2, 6| KÁPLÁN: Dicsértessék!~LÁNYOK: Az Úrjézus Krisztus!~KÁPLÁN: 245 2, 6| ilyen lábbal ne lépjétek át az iskola szent küszöbét. Kis 246 2, 6| tanuljunk alkotmánytant. Mi az állam?~(Lányok mély csendben.)~ 247 2, 6| kerítésen nézed, hogy táncolnak az ivóban, de nem tudod, mi 248 2, 6| mégy férjhez? A főrendiház az, amiben a grófok és bárók 249 2, 6| Megvizsgálja, nem árt-e az a gazdag embereknek, amit 250 2, 6| borzasztó gazdag ember, az is megvizsgálja. Az egészet 251 2, 6| ember, az is megvizsgálja. Az egészet pedig népképviseleti 252 2, 6| ki tehát a legelső ember az országban?~ELSŐ LÁNY: Nagy 253 2, 6| csacsik vagytok. Megfagyott az eszetek kupája. Énekeljetek 254 2, 6| halkan, mind halkabban. Flóra az ajtóra figyel. ~Aztán a 255 2, 6| énekelnek. ~Ezt vágja ketté az iskolaszék kopogtatása.)~ 256 2, 7| belehangzik egy kettős kopogás. Az ének egyszerre elvágódik. ~ 257 2, 7| emeli föl a fejét. ~Belép az iskolaszék.)~LÁNYOK: I-s-t-e-e-n 258 2, 7| csókolják, ahol érik, aztán neki az: ajtónak.)~ÖREG NAGY: Nem 259 2, 7| jöttünk.~FLÓRA: Köszönöm az áldozatot.~ÖREG NAGY: Én 260 2, 7| kalácsot. A rossz tanítók az okai, hogy a napszám miatt 261 2, 7| tiszteljem - vádak vannak. Az urak tudják. Talán el is 262 2, 7| előbb tollat, tintát ad az öregnek. Kölcsönös bók.)~ 263 2, 7| iskolaszék. Amiért jöttünk, az a tiszta erkölcs.~SZOLGABÍRÓ: 264 2, 7| JÁRÁSORVOS: Morál.~KÁPLÁN: Az államok talpköve a tiszta 265 2, 7| súlyos panaszok merültek fel. Az iskolaszék ezennel vizsgálatot 266 2, 7| népnevelésnek?~FLÓRA: Amióta az eszemet tudom. Az anyám 267 2, 7| Amióta az eszemet tudom. Az anyám falusi tanítónő, nem 268 2, 7| amíg ezt tárgyalni tetszik, az iskolát elhagyhatnám.~KÁPLÁN: 269 2, 7| Zóla!~ÖREG NAGY: Zóla? Mi az?~KÁPLÁN: Egy erkölcstelen 270 2, 7| FLÓRA: A pap is csak ember. Az is szerethet, van hozzá 271 2, 7| szeretett. Bocsánatot kérek az alpapságtól.~(Tanító eláll.)~ 272 2, 7| betegség? Akkor jó lesz az iskolát bezáratni.~KÁPLÁN: 273 2, 7| Fölállnak, leülnek.)~EGYESEK: Az akarat szabad!~MÁSOK: Nincs 274 2, 7| vizsgálnom.~ÖREG NAGY: Aki bűnös, az persze mindjárt beteg. Ezek 275 2, 7| persze mindjárt beteg. Ezek az új irányok, beteg, bolond, 276 2, 7| akarat van.~FLÓRA: No jó, az állításomat visszavonom. 277 2, 7| KÁPLÁN: Következik a fővád. (Az oldalajtón kopogás.) Nem 278 2, 7| SZOLGABÍRÓ: Legalább lássuk, ki az?~KÁNTOR (belép, kenyérkosár, 279 2, 7| pecsenyével.): Csak én! Az első disznó! (Kínálja.)~ 280 2, 7| orjáról boncolják a disznót, az orját belebontják, orja 281 2, 7| uraim...~BÉRLŐ (gúnyosan): Az első disznó!~KÁNTOR: Meg 282 2, 7| kisasszonyt is kínálni azért, hogy az esze másképp jár, a gyomra 283 2, 7| elég! Ne feledjék, hogy ez az iskola még az én iskolám!~ 284 2, 7| feledjék, hogy ez az iskola még az én iskolám!~KÁPLÁN: Az ön 285 2, 7| még az én iskolám!~KÁPLÁN: Az ön iskolája!~SZOLGABÍRÓ: 286 2, 7| PRÍMÁS: Parancsolnak velem az urak?... Bocsánatot... Van 287 2, 7| mért vagy szőke? Ki volt az apád?~PRÍMÁS: Kérdezzed 288 2, 7| apád?~PRÍMÁS: Kérdezzed meg az anyádat. (Ezt franciául 289 2, 7| központ így teszi tönkre az önkormányzatot. Méltóztatol 290 2, 7| a kisasszonynak?~PRÍMÁS: Az úri kedvemből én.~KÁPLÁN: 291 2, 7| Bibastok! (El.)~KÁPLÁN: Ki az ön kedvese?~BÉRLŐ: Annyi 292 2, 7| Nem felel?~FLÓRA: Nem. Ez az én magánügyem. Lehet, hogy 293 2, 7| nincs!~SZOLGABÍRÓ: Ez nem az ön magánügye, ez országos 294 2, 7| üljön le!~BÍRÓ: Nem akar az ifjasszony valamit a jegyzőkönyvbe 295 2, 7| Budára tanulni fölmentem, az öreg kecskés zsidó azt mondta: 296 2, 7| érted. De addig is, míg az iskolaszék ítéletét meghozná, 297 2, 7| azt határoztam, hogy: írok az ön anyjának, megírom, hogy 298 2, 7| hosszú, keserves sírás. Az iskolaszék fölkel, ülést 299 2, 7| hozzám kegyelmesek! Csak az anyámnak ne! Megijedne! 300 2, 7| szégyellnék magukat. Csak az anyámnak ne! Gyónok, imádkozom, 301 2, 7| kijelentem, hogy aki sír, az bűnös.~FLÓRA: És ezt ön 302 2, 7| ön mondja, és éppen ezek az urak mondják itt, no, hát 303 2, 7| Mit merészel? Én vagyok az állam.~KÁPLÁN: Én vagyok 304 2, 7| állam.~KÁPLÁN: Én vagyok az egyház!~BÉRLŐ: Követem, 305 2, 7| társadalom!~FLÓRA: Nos, hát akkor az állam, az egyház, a társadalom 306 2, 7| Nos, hát akkor az állam, az egyház, a társadalom szemforgató, 307 2, 7| szemforgató, otromba csaló, az állam, az egyház, a társadalom 308 2, 7| otromba csaló, az állam, az egyház, a társadalom a testemet 309 2, 7| testemet akarják. Mit tudom én az önök piszkos vágyait, de 310 2, 7| iskolaszék, ez mészárszék, és az egész bűn és vérbíróság 311 2, 7| törvénytelen, ostoba és aljas! Az írásait én összeszakítom! 312 2, 7| Elzsuppolni!~BÉRLŐ: Megírni az újságban!~(Kavarodás, zaj.)~ 313 2, 7| Huszonnégy órán belül. Kiüríti az iskolát. Az igazgatással 314 2, 7| belül. Kiüríti az iskolát. Az igazgatással megbízott kántor 315 2, 7| megbízott kántor úrnak átadja az iskolakulcsot. A tanszereket.~ 316 2, 8| csak ostobák és gyávák! Az, az! A gazember az! Neki 317 2, 8| csak ostobák és gyávák! Az, az! A gazember az! Neki volt 318 2, 8| gyávák! Az, az! A gazember az! Neki volt igaza, őt nem 319 2, 8| kitessékelni, csak engem! Az anyám, anyuskám pedig hazudott, 320 2, 8| hangon): Hiszi maga, hogy az ifjú Nagy nem tud erről, 321 2, 8| Leszaggatták a ruháimat, az ingemet is... (Változott 322 2, 8| ha holnap már nem látnak, az iskolában. Holnapután más 323 2, 8| oktatja őket. Megsemmisíti az egész munkámat. Lerombolja 324 2, 8| tud-e vagy nem tud erről - az?~TANÍTÓ: Az - nem tud.~FLÓRA: 325 2, 8| tud erről - az?~TANÍTÓ: Az - nem tud.~FLÓRA: Vigasztalni 326 2, 8| vigasztalásra. Én ki fogom keresni az igazamat. Én az állam szolgája 327 2, 8| keresni az igazamat. Én az állam szolgája vagyok, az 328 2, 8| az állam szolgája vagyok, az nevelt, az küldött... el. ( 329 2, 8| szolgája vagyok, az nevelt, az küldött... el. (Változott 330 2, 8| robogás.~TANÍTÓ (kinéz az ablakon): Senki, mindenki 331 2, 8| ebédel. Egy lélek sincs az utcán. Messziről se látszik.~ 332 2, 8| Maga jó ember, nézzen ki az ablakon. A nagy utcán arra, 333 2, 8| a kettő össze van kötve, az a jó; az a baj.~FLÓRA: Hogyhogy 334 2, 8| össze van kötve, az a jó; az a baj.~FLÓRA: Hogyhogy összekötve?~ 335 2, 8| Hússal ott nemigen élnek az emberek?~TANÍTÓ: Puliszkával, 336 2, 8| hivatást teljesítsünk együtt. Az egyik nem alázza meg magát 337 2, 8| Figyel.) Fogatdobogás... az ötlovas cúg... Az ötlovas 338 2, 8| Fogatdobogás... az ötlovas cúg... Az ötlovas egyember, ezt se 339 2, 8| többet... erre vágtat. (Az ablakhoz szalad, majd elfordul, 340 2, 8| élek, ez a gyűlölet, ez az emlék, ennek az embernek 341 2, 8| gyűlölet, ez az emlék, ennek az embernek a sötét arca el 342 2, 8| mind közelebb hallatszik; az ötösfogat gyors trappja 343 2, 8| tanítóné figyel, idegesen néz az ablak felé. Az ötös - csupa 344 2, 8| idegesen néz az ablak felé. Az ötös - csupa fekete ló - 345 2, 8| fekete ló - hirtelen megáll az ablak előtt. Flóra kétségbeesve 346 2, 8| amint ifjú Nagy belép. Az ajtó utána erősen becsapódik. 347 2, 9| hallgat.)~IFJ. NAGY: Beszéltem az urakkal - urak! Gyep alá 348 2, 9| NAGY: Le se ültet? Elviszem az álmát.~FLÓRA: Itt bajosan 349 2, 9| furcsa dolog történt velem és az alkohollal. Flóra, tudja-e, 350 2, 9| gondolkodhassak magáról. Az életemnek tartalma lett. 351 2, 9| mindent megvenni pénzért. Az üvegházunkban sose voltam, 352 2, 9| egy nagy parasztlánnyal az árokba dobatta, a sárba 353 2, 9| Kis tanítógyerekek, mint az eleven nadály, tapadnak 354 2, 9| véremet; én is úgy szívtam ki az anyámét. Ha kövér leszek, 355 2, 9| aki kancsalul néz, amikor az elcsapott tanítókisasszonyt 356 2, 9| Elég volt. Kegyetlen tréfa az ilyen. Engem maga feleségül!~ 357 2, 9| és borba fúl, ha maga nem az enyém. Mért néz rám olyan 358 2, 9| nincs fogalma arról, hogy mi az, ha egy fiatal lánynak egy 359 2, 9| Védekeznünk kell magunk ellen, az ellen, akit szeretünk. Mi 360 2, 9| szálat a kidobott virágból, az ajkunkkal illetjük magányos 361 2, 9| szentképe mellé. (Kinyitja az evangéliumot, amivel már 362 2, 9| babrált.)~IFJ. NAGY (belenéz): Az én virágom, ez az én virágom 363 2, 9| belenéz): Az én virágom, ez az én virágom volt! (A keze 364 2, 9| adja ide, a kezét!~FLÓRA: Az én szegény hideg kezemet!~ 365 2, 9| jég. Majd megmelegítem. És az arcát is. Egy csókot, egy 366 2, 9| csókot, hogy megbocsát, hogy az enyém lesz, adjon.~FLÓRA: 367 2, 9| érintette soha. Nem, itt az iskolában nem... Még igazuk 368 2, 9| igazuk van azoknak.... Itt az iskolában!~IFJ. NAGY: Igaza 369 2, 9| itt beszélgetni. Mondja el az álmát, valóvá akarom váltani.~ 370 2, 9| valóvá akarom váltani.~FLÓRA: Az álmom, szeretnék egy nagy, 371 2, 9| Látott már valaha csúnyát, az egyik szebb, mint a másik. 372 2, 9| akkor is tiszták! Csak az orruk, az orrukkal van baj. 373 2, 9| tiszták! Csak az orruk, az orrukkal van baj. Nem tudnak 374 2, 9| tizenöt évesek nem lesznek. Ez az én álmom. És a maga álma? 375 2, 9| sörgyárunk. Én szeretném bevinni az ország vezetésébe, kormányzásába. 376 2, 9| ölel meg engem?~IFJ. NAGY: Az iskola... ezek a padok megfélemlítenek. ( 377 2, 9| hogy el van kínozva, nincs az öntudatánál... Fölébred... 378 2, 9| elküldök, hogy megkérjék, az apámat, az anyámat. (Komolyan. 379 2, 9| hogy megkérjék, az apámat, az anyámat. (Komolyan. Kezet 380 3 | HARMADIK FELVONÁS~(Szín: Az első felvonás szobája. Későn 381 3, 1| nagyságolsz, he?! Huncut az úr!~TANÍTÓ: Biz az egy kicsit 382 3, 1| Huncut az úr!~TANÍTÓ: Biz az egy kicsit huncut!~IFJ. 383 3, 1| énekesmadarakat ettünk volna. Én írom az osztják etimológiát, ő a 384 3, 1| a visszategezőt. Huncut az úr!~TANÍTÓ: Bizony egy kicsit 385 3, 1| Engedelmet, hogy ülök. Az ijedtség nekem az ölembe 386 3, 1| ülök. Az ijedtség nekem az ölembe száll. Szeretnék 387 3, 1| személyesen beszélni még az illető kisasszonnyal. Talán 388 3, 1| Megszomorítanám.~IFJ. NAGY: Az, az.~TANÍTÓ: Alkalmatlan 389 3, 1| Megszomorítanám.~IFJ. NAGY: Az, az.~TANÍTÓ: Alkalmatlan lenne 390 3, 1| dolga.~TANÍTÓ: És mit akar az úr azon lánnyal?~IFJ. NAGY: 391 3, 1| Rekedten.) De tudom én, az úr hogy szokott házasodni. 392 3, 1| Kenyérből csak nem élhet az ember.~TANÍTÓ: Láttam, néha 393 3, 1| érte magamat.~TANÍTÓ: Ezt az utálatot is ismerem. Egy 394 3, 1| nem tartok. Engem már az egyetemen vallási és tudományos 395 3, 1| azt szokták, asszonyügyben az a becsület, hogy hazudjanak.~ 396 3, 1| fogom. Ha úgy akar bánni az én nemes, szép, egyetlen, 397 3, 1| ahogy ön szokta, akkor az úrnak velem lesz dolga. 398 3, 1| sörözik a kaszinóban, alszik az új kedvese mellett, anyjával 399 3, 1| könyvtárt rendezünk be az új kastélyban. Könyvtárnok 400 3, 1| a kisasszonynak. És hogy az apám, anyám tíz perc múlva 401 3, 2| Agyonetet meg agyonstoppol. Az egész világot egy libának 402 3, 2| aki dolgozik helyettünk. Az a férfi, aki jó kosztot 403 3, 2| Bizalmasom lesz ebben az egész dologban? Megbeszéljük, 404 3, 2| keresztény vér. (Megnézi az óráját, örömmel.) És azok 405 3, 2| jönnek.~KATÓ: Kik?~TANÍTÓ: Az öreg Nagyék. Hogy ők idejönnek 406 3, 2| nem jönnek?~KATÓ (kinéz az ablakon): Ott jönnek. Itt 407 3, 2| Tanító megvárja, míg Flóra az ajtóba ér. Némajáték. Megáll, 408 3, 3| Tessen, tessen!~(Flóra az ablak mellett áll.)~ÖREG 409 3, 3| meghajlik.)~ÖREG NAGY: Jön az anyja is.~(Inas előbb egy 410 3, 3| kezet akar neki csókolni, az elhárítja.)~NAGYASSZONY: 411 3, 3| meglátom, megérdemled-e?~(Az öregasszonyok felpeckelik, 412 3, 3| ajánlgatja. Öreg Nagy leül. ~Az öregasszonyok és az inas 413 3, 3| leül. ~Az öregasszonyok és az inas állnak a Nagyasszony 414 3, 3| a kisasszony, hogy ezzel az úrral kikezdjen?~NAGYASSZONY: 415 3, 3| szeretném tudni, hogy jutott az eszébe, hogy szemet vessen 416 3, 3| volt. Te voltál! (Megcsípi az Öregasszonyt, az felsikolt.) 417 3, 3| Megcsípi az Öregasszonyt, az felsikolt.) Menjetek!~ÖREG 418 3, 3| ÖREG NAGY: Téged, téged! (Az előbbi kemény póz.) Iszik. 419 3, 3| kisasszony, hogy amink van, mind az enyém. Mind a kilenc birtok 420 3, 3| enyém. Mind a kilenc birtok az enyém.~NAGYASSZONY: A mienk 421 3, 3| elkínoznák...~NAGYASSZONY: Az én lányomhoz méri, az én 422 3, 3| NAGYASSZONY: Az én lányomhoz méri, az én lányomhoz mered mérni 423 3, 3| lehet beszélni. (Kiszól az ablakon.) Öcsémuram!~(Szolgabíró, 424 3, 3| Szolgabíró, aki kint sétál az ablak előtt, bejön.)~ 425 3, 4| NAGY: Kisasszony, látja ezt az urat?~(Flóra bólint.)~ÖREG 426 3, 4| Flóra bólint.)~ÖREG NAGY: Ez az úr nagyságos úr.~SZOLGABÍRÓ: 427 3, 4| Mondjuk, hogy a nagyságos úr az én fiam, ha meg nem sértem. 428 3, 4| nevemet nem viselheti, de az ő neve sokkal szebb és több. 429 3, 4| megkérem... (Föláll.) Ennek az igazi úrnak.~FLÓRA (föláll): 430 3, 4| úrnak.~FLÓRA (föláll): Ez az úr... ez az úr? Ah, értem. 431 3, 4| föláll): Ez az úr... ez az úr? Ah, értem. Állítanak 432 3, 4| lehetnék ennek? Jól értem, ez az?~SZOLGABÍRÓ: Ez még több.~( 433 3, 4| embertársamat és ez a rosszaság. Ez az úr egy órával előbb felettem 434 3, 4| feleségül venni.~SZOLGABÍRÓ: Az közügy volt, ez pedig magánügy.~ 435 3, 4| felteszik rólam, hogy ehhez az úrhoz elmennék feleségül, 436 3, 4| is tudna. Sajnálom, ennyi az egész.~SZOLGABÍRÓ (fölkiált): 437 3, 4| FLÓRA: Ha paraszt lennék, az lenne csak önnek jó. Bezárkóznék 438 3, 5| megtetszett. Jutott valami az eszembe. (Feláll.) Az Isten 439 3, 5| valami az eszembe. (Feláll.) Az Isten adott áldást az idén, 440 3, 5| Az Isten adott áldást az idén, olyan búzatermésem 441 3, 5| Ez magyar pénz - búzáé. Az egyik harmincötezer, a másik 442 3, 5| Ami pénzt én megolvastam, az szentírás. Tessen belenyúlni, 443 3, 5| NAGY: Tessen megfogni vagy az egyik csomót vagy a másikat. 444 3, 5| vagy a másikat. Azt, azt, az több. Ejnye, szeme van a 445 3, 5| kisasszonyt. Ez oszt a nő, az én emberem!~(Szolgabíró 446 3, 5| Szolgabíró megjelenik az ajtóban. Száját eltátja, 447 3, 5| jelenetet; nem veszik észre. Az öregasszonyok oda-odanéznek.)~ 448 3, 5| nyomorúság, sok öröm: étel az éhezőnek, otthon, barátság, 449 3, 5| forsigálva.)~ÖREG NAGY: Az, az, minden, én mondom, 450 3, 5| forsigálva.)~ÖREG NAGY: Az, az, minden, én mondom, a pénz 451 3, 5| kezét hirtelen hátratévén az öreg képébe mosolyog.)~ÖREG 452 3, 5| fiaztassa. Nekem hat darab van, az egyiket a bácsinak adom. 453 3, 5| Nekem ez annyi, mint magának az a négymillió krajcár, amit 454 3, 5| követek érte árulást, mint az úr. Én nem akarom megvenni 455 3, 5| érte a lelkiismeretét, mint az úr az enyémet. Én ingyen 456 3, 5| lelkiismeretét, mint az úr az enyémet. Én ingyen adok!~( 457 3, 5| NAGYASSZONY: Szép szerencse, ha az én fiam valakibe beleszeret. 458 3, 5| mindjárt muszáj házasodni, ha az ember egymásba beleszeretett? 459 3, 5| nincs szükségünk senkire. Az a fiú beteg lenne bele. 460 3, 5| Nagyasszony! (Kiereszti karjából az asszonyt.)~NAGYASSZONY ( 461 3, 5| visszaesik, fuldokol): Jaj, az asztmám! Kiszekírozta belőlem 462 3, 5| asztmám! Kiszekírozta belőlem az asztmám. Megfúlok, asszonyok! 463 3, 5| Megfúlok, asszonyok! István!~(Az előbbi társaság bejön, az 464 3, 5| Az előbbi társaság bejön, az öregasszonyok a Nagyasszony 465 3, 5| FLÓRA: Néni! Most már elég, az egészből elég! Vigye el 466 3, 5| Személyes felelősségemre... az iskolaszéki ülés alapján 467 3, 5| kényszerútlevéllel.~NAGYASSZONY: Az, az! Suppon, suppon, suppon!~( 468 3, 5| kényszerútlevéllel.~NAGYASSZONY: Az, az! Suppon, suppon, suppon!~( 469 3, 5| megváltozott hideg hang.) Az más! (Fölkel, a kebléből 470 3, 5| a kebléből kiráncigálja az óráját, megnézi.) Most visszamennek 471 3, 5| mondok-e vagy igent. Elmegyek-e az önök fiához. Lehet, hogy 472 3, 5| bánni fogok. Föllázítom az anyja ellen. Elveszem az 473 3, 5| az anyja ellen. Elveszem az apjától az egyetlen fiát. 474 3, 5| ellen. Elveszem az apjától az egyetlen fiát. Én csak egy 475 3, 5| berohan): Flóra, édesem! Az egész falu útban van ide, 476 3, 5| egész falu útban van ide, az asszonyok mosakodnak, a 477 3, 6| FLÓRA, FŐÚR~(A Főúr jön, az I. felvonásbeli kislány 478 3, 6| Iskoláslányoktól kell megtudni. Te vagy az, kis bogaram? Ugye, hogy 479 3, 6| savanyúvízzel! Ma bort iszunk, az utolsó pohár bort, nem bánom... 480 3, 6| Nyakas. (Merevségét jelzi.) Az esküvőt azért kivárjuk. 481 3, 6| lássam, hogy viselik magukat az öregek? Úgy látom, hogy 482 3, 6| várni a gazdag emberektől. Az ő ostobaságukon múlik, hogy 483 3, 6| fekete kesztyűben fogta meg az ekeszarvát. Én azt hittem, 484 3, 6| ekeszarvát. Én azt hittem, ez az ember, akit nem lehet megtörni, 485 3, 6| ezért mondom neked, hogy az a fiú derék fiú, és ezért 486 3, 6| derék fiú, és ezért szép az élet. Piat veritas et vita. 487 3, 7| Bejönnek. A Nagyasszony, mint az első lánykérésnél, ugyanazon 488 3, 7| csókoljanak a Nagyasszonynak, ~az szigorúan int a kezével, 489 3, 7| Komló egy kevés. Búza, az volt.~ÖREG NAGY: Fődolog 490 3, 7| a kisasszony kezét ennek az én fiamnak. Eljön-e hozzá?~( 491 3, 7| ÖREG NAGY: Nem.~IFJ. NAGY: Az apámat... Flóra, nem értette?~ 492 3, 7| jobban, mint eddig. Nincs az embernek senkije, se testvére, 493 3, 7| azzal vagyunk egyek, aki az anyánk, az apánk, a gyerekünk.~ 494 3, 7| vagyunk egyek, aki az anyánk, az apánk, a gyerekünk.~IFJ. 495 3, 7| volt.~FLÓRA: Péter?~FŐÚR: Az öccse.~ÖREG NAGY: Halljad 496 3, 7| Lassú mozdulatok jelzik az érzelmeket. Legjobban él 497 3, 7| boldog, büszke.) Maga nekem az a kép marad, akit kislány 498 3, 7| nem látom soha.~IFJ. NAGY: Az okát, az okát! Szeret-e, 499 3, 7| soha.~IFJ. NAGY: Az okát, az okát! Szeret-e, vagy nem?~( 500 3, 7| tanítónőnek.~NAGYASSZONY (az orrát fújja): No, no! (Jelenlevők