Felvonás,  Jelenet

 1   1,  1|       komoly ember vagyok. Ha úgy tetszik: tudós. ~KÁNTORKISASSZONY:
 2   1,  1| KÁNTORKISASSZONY: Lehet. De miért tetszik olyan... olyan karcsúnak
 3   1,  3|           ilyen szomorú dolgokról tetszik beszélni!...~FLÓRA: A halál
 4   1,  3|         megtudom.~FLÓRA: Kíváncsi tetszik lenni rá?~FŐÚR (fejét megvakarja):
 5   1,  7|            IFJ. NAGY: Tudja, maga tetszik nekem.~FLÓRA: Tudja, maga
 6   1,  7|            NAGY: Hárem, hárem! Ez tetszik nekem!~FLÓRA: Az írók egyebet
 7   1,  8|       KÁNTOR~KÁNTOR (belép): Hogy tetszik lenni, hogy mint tetszik
 8   1,  8|          tetszik lenni, hogy mint tetszik lenni?~IFJ. NAGY: Mi köze
 9   1,  8|           festhet a férfi arcára. Tetszik?~IFJ. NAGY: Hohó! Kicsúfol?~
10   1,  8|           IFJ. NAGY: Ez az, ezért tetszik maga nekem úgy, mint lány
11   2,  7|           fél, amíg ezt tárgyalni tetszik, az iskolát elhagyhatnám.~
12   2,  9|           nemesen haragszik. Hogy tetszik nekünk. Magának nincs fogalma
13   2,  9|          fiatal lánynak egy férfi tetszik, először, igazán. Tűz a
14   3,  1|      gallért?~TANÍTÓ: Tréfálkozni tetszik velem, tréfálkozni.~IFJ.
15   3,  1|           NAGY: Nohát!~TANÍTÓ: Ki tetszik belőlem szorítani a lelket,
16   3,  1|        szorítani a lelket, és azt tetszik akarni, hogy kilógó nyelvem
17   3,  1|       vagyok rá érdemes. És úgyse tetszik megtartani. Csak azt, amit
18   3,  3|        ÖREG NAGY: A fiam küldött, tetszik tudni, miért.~(Flóra igent