| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Bródy Sándor A tanítóno IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Felvonás, Jelenet
502 1, 3| elkívánkozni? A mi boltunkban csak drága selyem van. Nagyon finom, 503 2, 7| tudja, mit beszél!~TANÍTÓ (dühösen): Dehogyis nem! Dehogyis 504 2, 1| róla egy ágat, a zsebébe dugja, aztán az egészet kidobja. 505 1, 3| valaki, aki pesti. Túl a Dunai.~FŐÚR: Tóth, Tóth... györki, 506 1, 8| otthona van. Mint egy kivert eb, olyan a férfi. Milyen más, 507 2, 8| ablakon): Senki, mindenki ebédel. Egy lélek sincs az utcán. 508 2, 7| nem tudok minden órában ebédelni.~SZOLGABÍRÓ: Jól van, üljön 509 1, 1| miatt, a sok tej. Öt évig ebédeltem Pesten tejeldében.~KÁNTORKISASSZONY: 510 1 | Búbos. A szoba szalon, ebédlő és háló egyben. Szűk, fényezett 511 1 | védőkkel. A nagy, kerek ebédlőasztal otthon szőtt abrosszal leterítve. 512 1, 7| restasszony galuskával? Egy kis ecettel, egy kis tejföllel? Mindenesetre 513 1, 3| gyümölcsöt): Aranyranett. Ezt edd meg.~(Flóra beleharap.)~ 514 1, 7| kitörő örömmel): Éhes, édes-kedves nagyságos úr, mit akar: 515 3, 5| szünet után berohan): Flóra, édesem! Az egész falu útban van 516 1, 3| jó!~FŐÚR: Ejnye, de finom egerek jártak felétek, jó kis fogakat 517 3, 5| Néni! Most már elég, az egészből elég! Vigye el Nagy úr a 518 1, 7| alkoholista?~IFJ. NAGY: No, nem egészen. Olyanformán.~FLÓRA: Ez 519 1, 3| Huszonöt éve játszanak ezzel az eggyel?~KÁNTORKISASSZONY: Nem, 520 3, 7| Volt egypár pillanatom, egy-két borzalmas pillanatom! Magát 521 1, 3| egyszer kétszer, csapunk egy-két-tíz lakomát. Szeretsz táncolni?~ 522 1 | szoba szalon, ebédlő és háló egyben. Szűk, fényezett ágy, fehér 523 2, 9| tudok még járni. Aztán meg egyéb is történt velem.~IFJ. NAGY: 524 1, 7| tetszik nekem!~FLÓRA: Az írók egyebet sem csináltak eddig, mint 525 1, 3| emberrel ne kártyázz. Ne egyél mindig, valahányszor ez 526 2, 8| ötlovas cúg... Az ötlovas egyember, ezt se látom többet... 527 1, 8| IFJ. NAGY: Legyünk csak egyen!~FLÓRA: Hallja maga, menjen 528 3, 3| karonfogva vezeti. Nagyasszony egyenesen, emelt fővel jön. Mind a 529 1, 8| hátrál előtte. Játék, színész egyénisége szerint): Úúgy! (Megbiccenti 530 2, 7| kézbevonás. Fölállnak, leülnek.)~EGYESEK: Az akarat szabad!~MÁSOK: 531 3, 1| nem tartok. Engem már az egyetemen vallási és tudományos kérdésekben 532 1, 7| IFJ. NAGY: Az apám német egyetemre adott. Bursch voltam, akinek 533 2, 9| alkohollal. Flóra, tudja-e, hogy egyetlenegyszer is nem voltam becsípve azalatt. 534 1, 4| főtisztelendő úr? Szeretem az egyházi szónoklatot... a szószékről.~ 535 3, 5| Nekem hat darab van, az egyiket a bácsinak adom. Nekem ez 536 1, 3| állja a legtovább. Ennek az egyiknek már lőhetnek. Mikor früstökre 537 1, 5| kezet, folyton cigarettázik, egyikről gyújtva a másikat.) Megjött, 538 1, 2| levelek. Többet kap egy nap egymaga, mint az egész falu minden 539 3, 1| egyszerre, és két-három nap egymás után esküdött ön, de nem 540 3, 5| muszáj házasodni, ha az ember egymásba beleszeretett? Mi, asszonyok 541 3, 7| Nagy szintén, nem néznek egymásra. A jelenlevő vendégek fölkelnek, 542 2, 1| KÁNTORKISASSZONY: Nem beszéltek egymással?~FLÓRA: Jelekkel. Mindketten 543 3, 7| meggondoltam magamban. Volt egypár pillanatom, egy-két borzalmas 544 1, 1| nincs, de enni, azt tudnak. Éhezni inkább, de fent, fent! Ott 545 3, 5| nyomorúság, sok öröm: étel az éhezőnek, otthon, barátság, szerelem! ( 546 2, 7| Ön hetek óta minden éjjel éjjelizenét kap. Tagadja?~FLÓRA: Nem.~ 547 3, 6| kesztyűben fogta meg az ekeszarvát. Én azt hittem, ez az ember, 548 1, 8| kalapját annak fejére teszi, eközben a feje közel ér a férfi 549 2, 7| az alpapságtól.~(Tanító eláll.)~KÁPLÁN (a tanítóhoz): 550 3, 5| hiszem, nem tudnék többé elaludni... Örömömben, a tudatban...~ 551 2, 4| becstelenséget követek el. De ha elárulna, becsület istenemre, letagadom.~( 552 1, 2| asszonyok vannak a postán, elbízik magukat, hogy ők az urak.~ 553 2, 9| mellett olyan gyönyörűen elbúsultam, hogy élvezet volt. Reggel 554 2, 9| fogok neki... mert különben elcsapat, mint itt. Ez hozzátartozik 555 2, 9| kancsalul néz, amikor az elcsapott tanítókisasszonyt viszem 556 2, 9| IFJ. NAGY: Miért?~FLÓRA: Elcsaptak.~IFJ. NAGY: Rájuk parancsoltam, 557 2, 6| aztán a szemét behunyja, elcsendesedik. A gyerekek énekelnek. ~ 558 2, 7| piszok zsidó munka és hazug! (Eldobja a könyvet.)~FLÓRA (fölveszi, 559 3, 6| aztán el.)~FŐÚR (Flóra elébe szalad, segíteni akarja 560 2, 9| daliás, lombos, magas, mintha elébünk, utunkba állna. Szeretnők 561 3, 2| csirke? Ez egy kirántott elefánt! Csirke ez, miféle egy csirke?~ 562 1, 7| NAGY (belép, nagyvárosi eleganciában): Van szerencsém!~(Mind 563 1, 8| külön tanítónét, vagyunk elegen.~IFJ. NAGY: Maga fél tőlem?~ 564 2, 7| iránt, aki viszontszereti. Elégnek, mint a fa, elhervadnak, 565 2 | Három hónappal később. Tél eleje. Már hó van. Kora reggel. )~ 566 1, 3| igazságtalanság, hogy a fa elél száz meg száz évig, az ember 567 1, 3| FŐÚR: Addig - holtig csak elélünk. Még misézünk egyszer kétszer, 568 1, 8| nagy örömmel fogadott, és elém cipelte a virágot. Nagyon 569 2, 6| Nekem van. Amióta itt van, elemészt a vágy, hogy lelkeink megértsék 570 1, 8| kisasszony, én...~FLÓRA: Elengedem. Tudom, mi következik, azt 571 3, 8| tenger, kimeríthetetlen. Eleresztették... az életet, a jövőt...~( 572 3, 3| is megkérem. (Keményen, éles pózba vágja magát.)~ÖREG 573 3, 7| akarok magával.~FLÓRA: Az életben nem merek többé. Én vagyok 574 2, 9| gondolkodhassak magáról. Az életemnek tartalma lett. Először örültem 575 1, 3| komor. Hozzátartozik az élethez: én nem félek tőle!~FŐÚR: 576 1, 3| Felét hogy itt éljük az életnek, felét odaát. Itt egész 577 1, 7| IFJ. NAGY: Hohó! Micsoda élettapasztalatok!~FLÓRA: Az anyám tanító 578 2, 7| mondhattam volna egy szent életű öregemberről?~KÁPLÁN: Éppen 579 3, 7| annyi, mintha a hátralevő életüket áldoznák fel magáért. Szeresse 580 2, 9| tanítógyerekek, mint az eleven nadály, tapadnak a mellemhez, 581 2, 7| meg vannak döbbenve, hogy elfeledkezem lányvoltomról, és a szemükbe 582 1, 1| megverte. Nem tudja neki elfelejteni.~KÁNTORKISASSZONY: Vajon 583 1, 6| spektábilisnak?~(Mind körülveszik és elfödik. A kör egyszerre szétnyílik.)~ 584 1, 2| mozdulat) magát, ha szívesen elfogadják.~TANÍTÓ: De mikor gyön, 585 1, 3| Köszönöm a levelüket, hogy elfogadnak. Az enyémet, az utolsót 586 2, 7| eljönni, dacára nagyarányú elfoglaltságának.~ÖREG NAGY: A tanítókisasszony? 587 2, 7| hogy én, mint kartárs, elfogult vagyok.~SZOLGABÍRÓ: Legyen. 588 2, 8| Az ablakhoz szalad, majd elfordul, nem néz ki rajta.)~TANÍTÓ: 589 2, 8| kétségbeesve néz a kezében levő, elformátlanodott tollkalapra. Leveszi a kendőjét, 590 1, 3| akkor megmondani.~FŐÚR: Majd elgyön ő. Majd meglátod.~KÁNTORKISASSZONY ( 591 3, 6| nélkül történik, ha egyszer elgyöttél volna hozzám gyónni... Igaz, 592 3, 1| én nemes, szép, egyetlen, elhagyatott és tökéletlen Flórámmal, 593 2, 7| tárgyalni tetszik, az iskolát elhagyhatnám.~KÁPLÁN: Mózes hite miatt 594 2, 7| KÁPLÁN: Kívánatos, hogy elhagyja a katedrát! De azért én 595 1, 6| Három fehér blúz. Három... (Elharapja.) Három... (uú.) Mégsem 596 3, 3| kezet akar neki csókolni, az elhárítja.)~NAGYASSZONY: Hagyd, hagyd, 597 3, 3| öregasszonyok felpeckelik, elhelyezik a Nagyasszonyt. ~Flóra megtörül 598 2, 7| Helyes, éljen, éljen! (Elhelyezkednek.)~(Öreg Nagy kinyitja a 599 2, 7| viszontszereti. Elégnek, mint a fa, elhervadnak, mint a rózsa, beissza őket 600 3, 1| NAGY: Kenyérből csak nem élhet az ember.~TANÍTÓ: Láttam, 601 1, 2| volna, hogy valaki kimenjen elibe a vasúthoz.~KÁNTORKISASSZONY: 602 3, 7| többé. Én vagyok a gyengébb, elismerem.~IFJ. NAGY: Péternek igaza 603 2, 7| iskolaszék! Azt hiszem, a további eljárás szükségtelen! Minden rendben 604 3, 7| kezét ennek az én fiamnak. Eljön-e hozzá?~(Flóra csendben, 605 1, 3| az időt. Felét hogy itt éljük az életnek, felét odaát. 606 2, 7| Nincs szabad akarat!~(Flóra elkacagja magát.)~KÁPLÁN: Még nevet?~ 607 1, 3| fogja. A kis ügyes kezével elkalauzol, egy csepp sárba se enged 608 3, 3| lánya volna, és azt úgy elkínoznák...~NAGYASSZONY: Az én lányomhoz 609 2, 8| maga hova megy?~TANÍTÓ: Elkísérem.~FLÓRA: De hová, hová? Haza 610 1, 3| Pest! Hogy lehet Pestről elkívánkozni? A mi boltunkban csak drága 611 2, 9| menyasszonyom lesz. Előbb elküldök, hogy megkérjék, az apámat, 612 2, 7| vannak.~SZOLGABÍRÓ: Vallás elleni izgatás.~KÁPLÁN: Vagy én 613 1, 7| Baden-Badenben első, mindig ellenkezik, pedig nem is haragszik 614 3, 2| Láthatom minden percben. Ellenőrizhetem.~KATÓ: Bizonyos már?~TANÍTÓ: 615 3, 1| nem szoktam. Én tudományos elme vagyok, én finnista vagyok, 616 3, 1| dolgom van veled. Hallom, elmégy.~TANÍTÓ: El.~IFJ. NAGY: 617 3, 5| nemet mondok-e vagy igent. Elmegyek-e az önök fiához. Lehet, hogy 618 1, 6| Mondja meg neki, és most elmehet!~JOHN (amint jött, el. Ismét 619 2, 7| PRÍMÁS: Bocsánat, kisasszony, elmehetek? Nincs valamiben szüksége 620 3, 5| tudom, eljönnek. Most pedig elmehetnek!~(Nagyék elmennek.)~KATÓ ( 621 2, 7| szegény nő összezavarodott elméjű.~BÉRLŐ: Hogy a nagyságos 622 3, 5| pedig elmehetnek!~(Nagyék elmennek.)~KATÓ (kis szünet után 623 1, 6| IDA: Nincs abban semmi, elmenni hozzá. Ha én tanítóné volnék, 624 3, 7| Egyszerűen azt hazudhatnám - nem. Elment a kedvem. El is ment. El 625 2, 1| hogy a káplán tízszer is elmondta rád: egy egzaltált! Egzaltált!~ 626 3, 1| IFJ. NAGY: Ez volt. Ez elmúlt. Én is utáltam érte magamat.~ 627 2, 8| FLÓRA: Hússal ott nemigen élnek az emberek?~TANÍTÓ: Puliszkával, 628 1, 1| nagyon kedves lány, de miből élnénk... hol laknánk?~KÁNTORKISASSZONY: 629 3, 1| TANÍTÓ: Tisztel! (Kínjában elneveti magát.)~IFJ. NAGY: Mit nevetsz??~ 630 2, 7| Főtisztelendő úr és nagyságos elnök úr, nem lenne jó egy kis 631 2, 7| hát a főtisztelendő úr fog elnökölni...~BÉRLŐ: A kegyúr lesz 632 2, 7| szerencsém.~SZOLGABÍRÓ: Cigány, előkelő vagy. Ezzel a pofával. Mi? 633 1, 3| tapasztalni.~TANÍTÓ (megint előkerül. Mohón bevág a beszédbe): 634 2, 6| főtisztelendő úr azért jött, hogy előkészítsen engem?~KÁPLÁN: Hogy megmentsem 635 2, 1| jelenet tartama alatt Flóra eloltja, azontúl világosság. ~Kántorkisasszony 636 2, 1| Vissza... De szeretnék elolvasni egyszer egy ilyen levelet, 637 1, 2| KÁNTORKISASSZONY: Nem, ott zötyköl előre a fiáker. Csak egy cilinderes 638 1, 3| kimentünk volna a vasúthoz. (Előretolakodnék, de Kántorkisasszony hátratolja.)~ 639 2 | állapotban lévő padok. A katedra előtti asztalon egy nagy, virágzó 640 2, 5| Nekem nincsenek titkaim előttük.~KÁPLÁN: A tanító néni megengedi 641 1, 7| környéken van vagy idegyön, az elővételi jog az enyém... Értetted? 642 1, 7| Azt hittem, hogy mint az előzők, öreg a kisasszony...~FLÓRA: 643 1, 7| KÁNTORKISASSZONY (úgyszólván elrepül): Itt van, itt van, már 644 2, 7| egyszerre minden átmenet nélkül elríjja magát. A nagy csendben hosszú, 645 2, 6| mesterembernek festik, az elrontja az ember illúzióit.~KÁPLÁN: 646 2, 9| Mikor még apró, mikor még elrontva nincs. Ha a porban játszanak, 647 1, 3| be, helyesebben, egyelőre elsikkasztatik. Ennek megfelelően várakozó 648 1, 4| négyszemközt beszélni.~(Tanító elsompolyog.)~KÁPLÁN: Leányom, itt idegenben 649 1, 3| huszonöt éves partinak. Aztán elszakítjuk a paklit...~FLÓRA (lassan): 650 2, 7| Minden rendben van, önként elszállt madarunknak párja is akadt... 651 1, 1| ismerne egy képviselőt. Mi elszaporodtunk, de az iskolák nem... A 652 2, 7| szakállasak, mint ő. Azokból élt. Néha meg furulyaszó mellett 653 3, 5| megjelenik az ajtóban. Száját eltátja, hangtalanul mondja „Á”. ~ 654 2, 7| lenéz...~KÁPLÁN: És lelkéből eltávoztat...~SZOLGABÍRÓ: Hogy úgy 655 2, 9| Akármilyen hosszú idő fog eltelni, várok.~FLÓRA: Most menjen, 656 3, 3| csúfságot, hogy nekünk kell eltemetni őt, és nem, mint ahogy rendjén 657 2, 7| tanfelügyelő úr elé terjesztené, eltiltom önt a tanítástól. Nem mételyezed 658 2, 7| Szolgabíró, Bíró esznek. Bérlő elutasítja. Tanító szintén.)~TANÍTÓ: 659 3, 5| iskolaszéki ülés alapján el... elutaztatnám, kényszerútlevéllel.~NAGYASSZONY: 660 2, 7| kopogás. Az ének egyszerre elvágódik. ~A gyerekek meglepődötten 661 2, 8| akarja mulattatni, a próbán elválik, hogy mivel.)~FLÓRA (változott 662 1, 6| vitatkozni. Ezeket én mind elvégeztem magammal. Melyik lesz az 663 3, 5| nagysád, megvan a baj! Majd elvégezzük a dolgot mi ketten, mi nők! 664 1, 8| apámnak, fizesse ki. És hogy elvehesse a kantinos lányát. Az apám 665 1, 6| el, kérjen meg, és ha az elvek és föltételek dolgában megegyeztünk, 666 2, 9| Fáradt vagyok. Kívánja-e így, elvenné-e így? Nem jönne most szívemből 667 2, 7| utána kap): A könyvem... elveszett... kivették a fiókból.~KÁPLÁN: 668 2, 9| kezemet, ha nem engedi, akkor elvesztem. A lovaglóostorommal csapom 669 2, 8| Nekem rút. Kartárs, én elvesztettem a szívemet. Én gyáva vagyok, 670 3, 4| felettem mint erkölcstelen, elvetemedett lány fölött ítélkezett, 671 2, 9| gyönyörűen elbúsultam, hogy élvezet volt. Reggel fölköltöttem 672 1, 4| hirtelen Flórára tekint. Élvezettel nézi végig): Tanító úr, 673 1, 4| megváltozott. Sűrűvérű, túltáplált, élvezetvágyó férfiak közéjutott. Óhajtandó, 674 2, 9| IFJ. NAGY: Le se ültet? Elviszem az álmát.~FLÓRA: Itt bajosan 675 3, 2| TANÍTÓ (a könnyező lány kezét elvonja): Mit csinál? Rí? No, ne 676 1, 3| átveszi. Az almáriumba elzárja): Enni kell, itt enni kell! 677 2, 7| KÁPLÁN: Joga van, de mi elzárjuk magunkat tőle. Mi, és nem 678 2, 7| A szerencsétlen! ~BÍRÓ: Elzsuppolni!~BÉRLŐ: Megírni az újságban!~( 679 1, 1| szerethet? Lehet egy ilyen emberből, mint én, férj?~KÁNTORKISASSZONY: 680 2, 6| Megvizsgálja, nem árt-e az a gazdag embereknek, amit a szegény és középsorsúak 681 3, 6| nincs mit várni a gazdag emberektől. Az ő ostobaságukon múlik, 682 3, 5| kisasszonyt. Ez oszt a nő, az én emberem!~(Szolgabíró megjelenik 683 1, 7| szerelem kora lejárt. A nő emberi életet akar élni, ember 684 3, 4| Mert rossz vagyok. Utálom embertársamat és ez a rosszaság. Ez az 685 1, 7| hazudik. Én egyedül a hazug embertől félek.~IFJ. NAGY: Mit hazudtam?~ 686 2, 7| figyelnek. Flóra idegesen emeli föl a fejét. ~Belép az iskolaszék.)~ 687 1, 3| apám!~(Főúr, Kántor kissé emelkednek a helyükön, abba is akarják 688 1, 5| Többre, többre, kisasszony. (Emfázissal.) Mindenre!~FLÓRA: Tudja 689 2, 1| összezagyválja a dolgot, mind azt emlegeti, hogy a káplán tízszer is 690 2, 8| élek, ez a gyűlölet, ez az emlék, ennek az embernek a sötét 691 3, 2| csirke?~KATÓ: A pipi. Nem emlékszik, én neveltem. A szoknyámat 692 2, 7| belehangzik egy kettős kopogás. Az ének egyszerre elvágódik. ~A 693 2, 7| BÉRLŐ, TANÍTÓ~(A gyerekek énekébe belehangzik egy kettős kopogás. 694 2, 6| Megfagyott az eszetek kupája. Énekeljetek valamit. Amit mind együtt 695 2, 6| elcsendesedik. A gyerekek énekelnek. ~Ezt vágja ketté az iskolaszék 696 2, 1| ortográfiai hibákat. (Megfordul, énekelve számot ír.) Ötször öt az 697 3, 1| vittem volna. Növényeket és énekesmadarakat ettünk volna. Én írom az 698 2, 6| Pásztortüzek...~(Gyerekek éneklik halkan, mind halkabban. 699 2, 6| lelkem. Látom a szeméből. És énellenem hoznak iskolaszéket. Ön 700 1, 8| most már ki!... (Roppant energiával.) Mars ki!~IFJ. NAGY (hátrál 701 1, 3| elkalauzol, egy csepp sárba se enged belépni. Kikapok mán a káplán 702 3, 1| megnyaljam a kezét, nagyságos úr. Engedelmet, hogy ülök. Az ijedtség 703 2, 7| sérthetetlen, belügyminiszteri engedélye van. A központ így teszi 704 3, 4| magamban, hogy gyötörtetni engedem magamat, ameddig csak bírom. 705 2, 4| vagyunk körülvéve, és meg nem engedhető, hogy egy magyar tanítóné 706 1, 8| vagyok a barátnő bátyja. Engemet számozni nem lehet. Én régen 707 3, 4| dolgozni is tudna. Sajnálom, ennyi az egész.~SZOLGABÍRÓ (fölkiált): 708 1, 4| fiatalok, palotákat kell építeni. A haza fogalma pedig gyönyörű, 709 3, 4| szolgabíróm. (Végignézi.) Pedig épkézláb ember, és dolgozni is tudna. 710 3, 3| kel fel. Mi félünk tőle. Épp azért jöttünk. Aztán, meg 711 1, 6| vele megbeszélleni!~JOHN: Éppeg azért, hogy a tagba ki tetszenék 712 1, 3| Judi, Judi, a főúr!~FŐÚR: Éppenhogy a kezemet fogja. A kis ügyes 713 2, 7| esze másképp jár, a gyomra éppúgy korog, mint a miénk. (Káplán 714 1, 8| az enyém. Az iskola az én épületem. A parókia az én tulajdonom, 715 1, 6| lovászinasa.~KÁNTOR: Vasz szakt er - bakter?~KÁPLÁN: Mi kell 716 2, 7| BÍRÓ: Mondom, hogy meg kell érdekelni.~KÁPLÁN: Édes fiam, voltál 717 2, 7| BÉRLŐ: Talán én, mint érdekelt fél, amíg ezt tárgyalni 718 2, 7| szorulva. Meg volt már testileg érdekelve?~SZOLGABÍRÓ: Szent és sérthetetlen, 719 1, 8| beszédet unom.~IFJ. NAGY: Érdekli is, ne tagadja. Akar lenni 720 1, 1| TANÍTÓ: Meglesz. De mit érdeklődik maga, Kató kisasszony, a 721 1, 8| szám. Én osztályozom az érdeklődő férfi cselekedeteit. Ez 722 2, 8| odamennénk? Hol van?~TANÍTÓ: Erdélyben. Ott is ez a falu a legutolsó. 723 2, 8| FLÓRA: Kert van?~TANÍTÓ: Erdélyi fejedelmek virágos, vadas 724 1, 8| kastélyom, egy órányira ide, erdő mélyében. A parkban fehér 725 2, 8| falu a legutolsó. Én onnan eredek.~FLÓRA: Kert van?~TANÍTÓ: 726 3, 1| verseit leírtam néki. Magam is eredeti verseket írtam, bárha ezt 727 2, 9| lehetne?... Hogy én nem érek semmit? Igaz. De én akarok 728 1, 8| a hetedik szám. A kézhez érés és a kéz megragadása... 729 2, 6| FLÓRA: A főúr beteg, nem eresztenek be hozzá senkit. Hogy én 730 1, 3| volna.~KÁNTOR: A falu nem eresztette.~FŐÚR: Aki idekerül, az 731 1, 3| Ez a honi somfai, még nem érett, tedd a sifonodba. Ez vérbélű 732 1, 7| nagyon biztosan mondja. Érezni kell, hogy már sokszor mondta): 733 3, 7| betolakodtam? Hirtelen úgy éreztem, hogy kicsiny vagyok magához. 734 1, 5| gondoskodnunk kell róla, hogy jól érezze magát itthon. Az atyja is 735 3, 7| szégyen, sem megaláztatás nem érheti ezért. (Teljesen felé fordul. 736 2, 7| rohannak, csókolják, ahol érik, aztán neki az: ajtónak.)~ 737 2, 9| csúnya. De férfi ajka még nem érintette soha. Nem, itt az iskolában 738 2, 7| kisasszony, aki bennünket, erkölcsös és úri, bár egyszerű vidéki 739 2, 6| FLÓRA: Én pedig utálom az erkölcsöt, ha az vizes és puha, mint 740 2, 9| Igaz. De én akarok valamit érni. Valami nagyot csinálni. 741 3, 1| Azt mondom: nincs, csak erő és anyag. (A fogát vicsorítja.)~ 742 3, 5| a pénz minden. Vegye, (erősebben) vegyed ki!~(Flóra kiemeli 743 3, 6| megcsókolja a Főúr kezét.)~FŐÚR (erővel megfogja a lány kezét): 744 2, 9| rám? Nincsen szava? Nem ért engem. Azt hiszi, meg akarom 745 3, 7| hajtani tudok, a lóhoz értek, kocsis lehetek, így állok 746 1, 4| tanítóné...~SZOLGABÍRÓ: Solom! (Értelmetlenül mondja.) Van szerencsém! 747 3, 7| legyen nyugodt. Meg fogja érteni, hogy miért nem. A bácsi, 748 3, 7| Az apámat... Flóra, nem értette?~NAGYASSZONY: Ő nem akar. 749 1, 7| elővételi jog az enyém... Értetted? Most pedig - sipirc!~FLÓRA: 750 2, 4| voltam, mint ma leszek. Értettétek?~LÁNYOK: Értettük.~FLÓRA: 751 2, 4| leszek. Értettétek?~LÁNYOK: Értettük.~FLÓRA: Tehát István. Mit 752 3, 5| beleszeretett? Mi, asszonyok jobban értjük ezt, ugye, pesti kisasszony? 753 2, 6| jó, de mi nők ezekhez nem értünk. Francia Rozál, ki tehát 754 3, 5| igazságos. Mindezzel azonban nem érünk semmit. Nekem a kisasszony 755 3, 7| mit búcsúznom tovább. Mit érzékenykedünk? Emelt fővel jöttem, és 756 3, 7| Lassú mozdulatok jelzik az érzelmeket. Legjobban él a staffázsban 757 1, 4| szocialista vagyok. Csakhogy érzelmi alapon. Ahogy csináltam 758 1 | minden vegyes volta dacára érzik, hogy legfőképpen fiatal 759 2, 2| Még egyszer: I.~LEÁNYOK: Es -~ 760 3, 4| rúgatna, amíg össze nem esek.~SZOLGABÍRÓ: Inszinuáció! 761 1, 7| megtanulni. Férfitól semmi esetre. Nőtől inkább.~FLÓRA: Egy 762 1, 6| szokott vizitbe menni. Nem esett meg nálunk soha.~SZOLGABÍRÓ: 763 1, 3| Ha nézem, akkor rosszul esik, hogy el kell menni.~FLÓRA: 764 3, 6| Azt hallom, itt papra, eskető papra lesz szükség. Nekem 765 3, 1| két-három nap egymás után esküdött ön, de nem reggel. Hallottam 766 3, 5| legkisebbre, és Úrjézus öt sebére esküszöm, nem bántam. Nem is tudok. 767 3, 6| Merevségét jelzi.) Az esküvőt azért kivárjuk. Na, hadd 768 3, 5| NAGYASSZONY: Csitt, egy szó se essen róla. Majd végzünk mi ketten, 769 1, 1| egymásnak békit. Ha tegnap este a haját megcsókoltam volna, 770 1, 3| engedi, hogy húst egyek estére, makk-kávén élünk...~KÁNTORKISASSZONY: 771 1, 8| levélre, mint a festékre az esti világításban. De most már 772 1, 2| Okosabbnak tartotta setét estve megérkezni!~(Kopogtatás 773 2, 7| is kínálni azért, hogy az esze másképp jár, a gyomra éppúgy 774 3, 3| szeretném tudni, hogy jutott az eszébe, hogy szemet vessen rá?~ 775 1, 3| csak, leányom, hogy jutott eszedbe, hogy ide jöjj, ide a világ 776 2, 7| ÖREG NAGY: Én csak egyszer eszem napjában. Kár a sertést 777 2, 7| népnevelésnek?~FLÓRA: Amióta az eszemet tudom. Az anyám falusi tanítónő, 778 2, 6| csacsik vagytok. Megfagyott az eszetek kupája. Énekeljetek valamit. 779 1, 7| Nekem nincsenek személyes észleleteim.~IFJ. NAGY: Csakugyan?~FLÓRA: 780 1, 4| tizenkilencedik század uralkodó eszméit.~(Káplán szemrehányóan nézett 781 1, 4| irányítom itt az uralkodó eszméket. A tizenkilencedik század 782 2, 7| disznótest.~(Szolgabíró, Bíró esznek. Bérlő elutasítja. Tanító 783 1, 3| KÁNTORKISASSZONY: Nem, minden esztendőben is új van...~FŐÚR: Még három... 784 3, 6| szép az élet. Piat veritas et vita. Sírsz e még?~FLÓRA ( 785 3, 5| Sok nyomorúság, sok öröm: étel az éhezőnek, otthon, barátság, 786 1 | rend. De kenyér, kalács, ételnemű mindenfelé. Birsalmasajt, 787 3, 1| volna. Én írom az osztják etimológiát, ő a vállamra hajtja a fejét.~ 788 1, 3| De valamit mégis... Mit ettél?~FLÓRA: Automatát. Minden 789 1, 7| legügyesebb kocsis is fél ettől a munkától. Én szeretem, 790 3, 7| most már bevallhatom - mi ettük ki a fiókból Katóval. - 791 3, 1| Növényeket és énekesmadarakat ettünk volna. Én írom az osztják 792 2, 7| más izmusok...~SZOLGABÍRÓ: Európai betegségek: feminizmus, 793 2, 9| éjjel és beletesszük Úrjézus evangéliumába, Mária szentképe mellé. ( 794 2, 9| szentképe mellé. (Kinyitja az evangéliumot, amivel már előbb babrált.)~ 795 2, 9| rájuk, amíg csak tizenöt évesek nem lesznek. Ez az én álmom. 796 3, 4| asszony, bátyám, én politikai exponáltságom nem engedi - én talán el 797 1, 2| Tessék csak megnézni, nem ez-e?~TANÍTÓ: Nem. Kinek jött?~ 798 1, 3| bizonyítványokat átnézte, azt mondta, ezé a legjobb, ez legyen. Ezt 799 1, 4| Súgva.) Van itt egy férfi... ezekben rám kell bíznia magát.~KÁPLÁN: 800 2, 6| gazdagoknak jó, de mi nők ezekhez nem értünk. Francia Rozál, 801 2, 9| egy vagyok velük. Majdnem ezer paraszt „Nagy” van, aki 802 1, 5| TANÍTÓ: Az élet! (Felsóhajt.) Ezután talán szép lesz.~FLÓRA: 803 2 | ábrák. A katedra fölött nagy fafeszület. Két ajtó nyílik az iskolába: 804 2, 4| irigylik tőlem?~SZOLGABÍRÓ: Nem faggatom, hogy ki az. Majd rájövünk, 805 3, 1| IFJ. NAGY: Lassan ég a faggyúgyertya!~TANÍTÓ: Csak csúfolódni 806 1, 2| Nagy István úrnak. Mind fain: üzletes levelek. Többet 807 1, 3| maradsz, és itt boldog leszel, fáin kis temetőnk van, oda hozzám 808 1, 3| mi? Mind én ültettem a fáját, a gyümölcsét az őszön más 809 3, 5| kinyitja a tárcát): Ez a két fakk, csak ez van tele. Előpénz. 810 1 | bokréta is. Az egyik ajtó, két falépcsővel, a boltba nyílik: a másik 811 1, 1| mondja? Ebben a mi kedves falunkban. Pesten, persze, az más, 812 2, 9| Én ezekből szeretnék egy falut, hogy közösen dolgozzunk, 813 1, 3| nagyapám is. Előbb a szemünk fárad el, aztán a lábunk. A fülünk 814 3, 6| jött? Na, ne felelj! Látom, fáraszt a beszéd. Csak azért jöttem, 815 2 | katedra és a forgó, nagy fatábla emelvényen. A falon: olvasótáblák, 816 2, 7| laktunk. Két kecskéje volt, fehérek, szakállasak, mint ő. Azokból 817 1 | kántorkisasszony bánik. A padló fehérre súrolt puhafa, úgynevezett „ 818 3, 5| kezével, hogy a tanítóné fejében nincs minden rendben.)~ÖREG 819 3, 3| Ő álmodta. Verjék ki a fejéből, ha tudják, elmegyek innét, 820 3, 6| van ilyen illata. Forró a fejed. A hirtelen jött boldogságtól 821 2, 8| Kert van?~TANÍTÓ: Erdélyi fejedelmek virágos, vadas kertje volt 822 3, 5| Gyere ide! Így, hadd látom a fejedet. Szép hajad, szemed van. 823 2, 1| Már megint nem tiszta a fejem, már megint nem aludtam 824 1, 8| A férfi kalapját annak fejére teszi, eközben a feje közel 825 2, 8| azt, amit én világos kis fejükben felépítettem.... Mondja, 826 3, 3| fővel jön. Mind a négyen feketében, gőgösen bólogat a fejével. 827 3, 3| ANGOL INAS, ASSZONYOK, FEKETERUHÁS, KENDŐS, ~FÉL-MESTERASSZONYOK~ 828 3, 3| ASSZONYOK, FEKETERUHÁS, KENDŐS, ~FÉL-MESTERASSZONYOK~TANÍTÓ: Bátorság! (El.)~ 829 2, 3| padsorok elé lép.)~LEÁNYOK (felállnak): Isten hozta!~SZOLGABÍRÓ: 830 2, 7| FLÓRA: Most már elég! Ne feledjék, hogy ez az iskola még az 831 1, 7| szerencsém!~(Mind felpattannak, feléje rohannak, körülveszik az 832 3, 6| van. Lassan jött? Na, ne felelj! Látom, fáraszt a beszéd. 833 1, 7| Majd máskor.~IFJ. NAGY: No feleljen. Nem akar?~FLÓRA (a következőket 834 3, 5| SZOLGABÍRÓ: Önt. Személyes felelősségemre... az iskolaszéki ülés alapján 835 1, 8| kantinos lányát. Az apám azt felelte mind a kettőre: nem! A fiú 836 1, 8| kis szünet után dacosan felemeli.)~(Függöny gyorsan le.)~ 837 2, 9| rám olyan erősen?~FLÓRA (felemelkedik): Gyönyörködöm magában Olyan 838 2, 8| TANÍTÓ (közeledik hozzá, félénken megérinti): Kartárs, kicsi 839 2, 8| én világos kis fejükben felépítettem.... Mondja, becsületszavára 840 2, 7| mindent tagad. Sérteget, felesel; szemérmetlen. Van a kisasszonynak 841 2, 6| A lábra vagy a kézre? Ne feleseljetek. Alkotmánytan van! A tanrend 842 1, 3| de finom egerek jártak felétek, jó kis fogakat vittek a 843 2, 7| indít, és törvényt ül ön felett. Hány éves ön?~FLÓRA: Huszonkét 844 3, 4| Ez az úr egy órával előbb felettem mint erkölcstelen, elvetemedett 845 2, 7| Mert így akarom.~(Le és felfelé kézbevonás. Fölállnak, leülnek.)~ 846 1, 4| tapsol): Éljen, éljen! Az én felfogásom! Egyek vagyunk! Együtt fogunk 847 3, 1| anatómiai ismereteim teljes felhasználásával - leszúrom önt.~IFJ. NAGY: 848 1, 7| Szép szál ember!~IFJ. NAGY (felhasználva a pillanatnyi csendet): 849 3, 6| nedves: ez könnyű! Lacrima felicitatis, a hetedik, be nem iktatott 850 2, 3| SZOLGABÍRÓ~SZOLGABÍRÓ (benéz a félig kinyitott ajtón): Zavarom?~ 851 2, 2| szerint mutat, és a táblára felírja az „I”-t. A gyerekek utána 852 1, 4| A kísértések...!~FLÓRA: Féljenek tőlem. Erős vagyok. Mikor 853 1, 7| falun... Az előbbi tanítónők feljogosítottak, azok mind maguktól jöttek 854 2, 7| nincs szabad akarat. Még a felkent királyoknak sincs. A vérmérséklet 855 1, 5| magát itthon. Az atyja is felkért, hogy tartsuk itthon, gazdálkodjék. 856 3, 2| TANÍTÓ: Én pedig ezennel felmondom a kosztot. Könyvtárnok lettem 857 1, 7| Nem.~IFJ. NAGY: És nem félne a pletykától?~FLÓRA: Nem 858 1, 3| meghalnak érte, a férfiak félnek tőle.~TANÍTÓ: Egy parasztmilliomos 859 2, 9| kinyújtja utána a karját. Felocsúdik, megsimítja a homlokát, 860 1, 7| Van szerencsém!~(Mind felpattannak, feléje rohannak, körülveszik 861 3, 3| megérdemled-e?~(Az öregasszonyok felpeckelik, elhelyezik a Nagyasszonyt. ~ 862 2, 4| negligált. Az első nagyot nyelt, félreállott, nem mutatkozik az ön közelében 863 2, 7| Ez meg van bolondulva, félrebeszél.~BÍRÓ: Mondom, hogy meg 864 1, 7| Bocsánat, hivatalos! (Félrevonja, súgva.) Te... Te! Már megint 865 1, 3| kicsinyt. Isten ő szent felsége, kinek útját és céljait 866 1, 3| nyomorult bagóban van a felséges halál. Mors imperator! Visszatesszük 867 3, 3| Megcsípi az Öregasszonyt, az felsikolt.) Menjetek!~ÖREG NAGY: Bajának 868 1, 5| életre.~TANÍTÓ: Az élet! (Felsóhajt.) Ezután talán szép lesz.~ 869 1, 5| Nagyon szívesen. És ön nem félt engem a fekete lovakon vágtató 870 2, 1| ó, be rázott a hideg... Féltem, hogy kocog az ablakomon, 871 3, 4| azért a gorombaságért, mert felteszik rólam, hogy ehhez az úrhoz 872 2, 1| KÁNTORKISASSZONY: Te, a patikusné félti tőled az urát, a járásorvos 873 1, 8| mindenki vásárol...~IFJ. NAGY: Feltöretek magának egy egész szántóföldet 874 1, 8| lány még sohase. Mindig felül van... Nem is tárgyalok 875 3, 3| reggel délben kel fel. Mi félünk tőle. Épp azért jöttünk. 876 1, 7| fogat szép... A nő is, aki felugrott rá... Én gyalog jöttem, 877 1, 7| nőt megvédte, a ficsúrnak felvágta a gyomrát, akkor kapta.~ 878 1, 3| krumplis Tóth. Az apám csak felvidéki.~KÁNTORKISASSZONY: Tedd 879 3, 6| FŐÚR~(A Főúr jön, az I. felvonásbeli kislány vezeti. Sokkal halványabb. ~ 880 2, 8| gyáva vagyok, én nem vagyok feminista, én - asszony vagyok! (Figyel.) 881 2, 7| SZOLGABÍRÓ: Európai betegségek: feminizmus, szocializmus, idegen nyugati 882 2, 8| FLÓRA: Vigasztalni akar. (Fennen.) De nekem nincs szükségem 883 1, 8| köszön. El.)~(Flóra utánamegy fenyegető módon, aztán fejét gondolkodva 884 2, 9| ébren vagyunk. Csupa izzó fényesség a lelkünk. Nem tudjuk, mi 885 1 | ebédlő és háló egyben. Szűk, fényezett ágy, fehér terítővel. Ripsz 886 2, 8| szereztem, ez már bele se fér. Egy pár cipő egy negyedév 887 2, 3| hogy visszatartsátok a férfiakat a kivándorlástól. (Flóra 888 1, 2| lenni... Nem lát egy lányt férfikalapban?~KÁNTORKISASSZONY (becsukja 889 1, 7| nevetve): Titkok, titkok, férfititkok. Szervusz, nagyságos úr!~ 890 1, 7| tudok. Szeretnék megtanulni. Férfitól semmi esetre. Nőtől inkább.~ 891 1, 4| és erkölcsi alapon álló férfiúra bízza magát!~FLÓRA: És mit 892 1, 5| aki... (Megnézi a lányt.) Fessnek elég fess. Maga nem hord 893 1, 8| szükségük van a levélre, mint a festékre az esti világításban. De 894 1, 8| fekete tussal akár egy ábrát festhet a férfi arcára. Tetszik?~ 895 2, 6| nagyszakállú mesterembernek festik, az elrontja az ember illúzióit.~ 896 2, 6| hinni. Gondolkodom. A rossz festők ennek az okai: a jó Istent 897 3, 5| mindenkit e földfaló, ostoba fészekben. De maguk most el fognak 898 2 | meszelt. Valaha istálló vagy fészer lehetett, mert szeszélyes 899 1, 8| kárpótolni kell az ostoba fiáért. De ki beszél itt házasságról? 900 3, 5| igent. Elmegyek-e az önök fiához. Lehet, hogy igen, lehet, 901 1, 1| Az egyetemi professzorok fiai se kapnak állást gimnáziumban, 902 1, 2| Nem, ott zötyköl előre a fiáker. Csak egy cilinderes vigéc 903 3, 3| legutolsó pesztrát nem adnám a fiamhoz...~NAGYASSZONY: István!~ 904 3, 3| titkolom, hogy mit gondolok a fiamról. Minden reggel délben kel 905 3, 5| Elveszem az apjától az egyetlen fiát. Én csak egy rongyos kis 906 1, 3| misézek. Pedig én csak a fiatalokat szeretem. Az ilyen szép 907 2, 8| nem vagyok puklis, öreg. A fiatalság csak annak szép, aki el 908 3, 5| krajcárt. Mé’ adta?~FLÓRA: Hogy fiaztassa. Nekem hat darab van, az 909 1, 7| az öreg nőt megvédte, a ficsúrnak felvágta a gyomrát, akkor 910 1, 3| Ezeket a kedves, ismerős figurákat... Vége a huszonöt éves 911 2, 2| ammen! (Ima.) Csend, csend, figyelem. Aki ma nem lesz jó, azt 912 1, 7| FLÓRA: Nem én kívánom a figyelmet. És nem mint nő. A hivatás, 913 2, 7| A gyerekek meglepődötten figyelnek. Flóra idegesen emeli föl 914 3, 1| maradok, és nézem a dolgokat. Figyelni fogom. Ha úgy akar bánni 915 1, 1| hízelegni. Én egy sorsüldözött filológus vagyok. Még csak egy embert 916 3, 1| tudományos elme vagyok, én finnista vagyok, én szamár vagyok.~ 917 1, 8| Nincs gondolatom.~FLÓRA: Ez finomabb, de ennek is száma van. 918 1, 8| korlátoltak vagyunk mi, fiúk, hogy ilyen lányt nem veszünk 919 3, 5| megnézi.) Most visszamennek a fiukhoz, aki önöket ide küldte. 920 3, 5| vigyázzanak. Visszajönnek a fiukkal, ifjú Nagy István úrral, 921 2, 5| Össze ne keveredjetek a fiúkkal!~(Lányok el.)~ 922 3, 5| jön - el fogom mondani a fiuknak, hogy kértek meg! És itt, 923 3, 6| és azért mondtam annak a fiúnak, hogy te derék lány vagy, 924 3, 5| megpróbáljuk, beszélünk a fiúval...~NAGYASSZONY: Nem. Előbb 925 1, 8| amerikait vett, írt az apámnak, fizesse ki. És hogy elvehesse a 926 1, 8| berendeztem. Százötven forint fizetésért és ugyanannyi kommencióért 927 2, 7| hotelcigányok, készpénzzel fizetnek, mindenféle írással el vannak 928 3, 2| kimegy kívülről): Flóra, Flórácska!~(Tanító megvárja, míg Flóra 929 3, 1| elhagyatott és tökéletlen Flórámmal, ahogy ön szokta, akkor 930 3, 1| tanító” málhával. Keresi Flórát, nem találja.)~IFJ. NAGY: 931 2, 7| is. (Odamegy, kezet fog Flórával. Iskolaszék el.)~ 932 1, 7| mellékjövedelme több mindig, mint a fő... Lesz szerencsém?~FLÓRA: 933 1, 8| házasság miatt egy kissé főbe lőtte magát.~FLÓRA: Szegény... 934 3, 7| Búza, az volt.~ÖREG NAGY: Fődolog a búza. Ha búza van, minden 935 2, 6| fejét a katedrára hajtja. Föl-fölrebben, egy-egy hangot beledúdol, ~ 936 2, 7| Le és felfelé kézbevonás. Fölállnak, leülnek.)~EGYESEK: Az akarat 937 2, 7| a rózsa, beissza őket a föld, mint a napot.~ÖREG NAGY: 938 1, 4| szocializmusnak. Előbb csak földerítő szolgálat. Ez az én politikám!~ 939 3, 5| megsemmisítem magukat és mindenkit e földfaló, ostoba fészekben. De maguk 940 2, 8| lerántja magáról, a kalapot a földhöz csapja, a padok alá rúgja, 941 1, 3| hallgatódzik, rámutatva a földig függönyös ajtóra): Ez az? 942 2, 3| alföldet...~FLÓRA: Ahol földje nincs.~(Szolgabíró kezet 943 1, 2| vannak kötve, azt leteszi a földre, csak nagy botjától nem 944 2, 9| nincs az öntudatánál... Fölébred... Meghányja... Ha majd 945 3, 5| darabig, de csak addig, amíg fölégetem és megsemmisítem magukat 946 2, 4| lázba hozta a községet. Fölfordította a társadalmi és az erkölcsi 947 3, 7| egymásra. A jelenlevő vendégek fölkelnek, hogy kezet csókoljanak 948 2, 4| pozíciójáról. Nézze, Flóra, holnap fölkeres engem a hivatalomban.~FLÓRA: 949 1, 7| káplán úr!~KÁPLÁN: Sietek, fölkeresem. (El.)~IFJ. NAGY: Kántor 950 3, 4| ennyi az egész.~SZOLGABÍRÓ (fölkiált): Ha ön most férfi lenne!~ 951 2, 9| hogy élvezet volt. Reggel fölköltöttem magamat három órakor, hogy 952 3, 5| akarok. De bánni fogok. Föllázítom az anyja ellen. Elveszem 953 1, 5| TANÍTÓ (végre közelebb jut, föllélegzik): Tuza Zsolt, kartárs. ( 954 2, 7| árult. Amikor Budára tanulni fölmentem, az öreg kecskés zsidó azt 955 2, 7| akar-e ő pápa lenni?~KÁPLÁN (fölmutat egy sárga, fűzött könyvet): 956 2, 8| kicsi kartársam!~FLÓRA (fölpattan): A gazember! A gazember!~ 957 2, 9| a kívánság. A hideg láz fölperzselte és megfagyasztotta a szájam. 958 2, 8| fölveszi a kalapot, újra fölpróbálja a kendőt, lerántja magáról, 959 1, 6| kérjen meg, és ha az elvek és föltételek dolgában megegyeztünk, szerződöm 960 3, 4| tegyem mint úrinőt!~FLÓRA: Föltettem magamban, hogy gyötörtetni 961 1, 3| vagyok, de azt látom, hogy a fogad szikrázik. Na, egy kis körtvét 962 1, 8| kosztadó asszony nagy örömmel fogadott, és elém cipelte a virágot. 963 3, 2| becstelenség abban, hogy állást fogadtam el a vetélytársamtól?~KATÓ ( 964 1, 3| egerek jártak felétek, jó kis fogakat vittek a szájadba. Vaksi 965 2, 7| szocializmus, idegen nyugati fogalmak, a nemzetközi sajtó...~KÁPLÁN: 966 3, 1| nincs, csak erő és anyag. (A fogát vicsorítja.)~IFJ. NAGY: 967 2, 8| Na, menjen... (Figyel.) Fogatdobogás... az ötlovas cúg... Az 968 1, 7| Szeretnék egyszer kétlovas fogaton menni.~IFJ. NAGY: Ötösön! 969 2, 7| alatt nem gyónt. Ön állást foglalt a katolicizmus ellen. Még 970 1, 3| hogy a jövevény el van foglalva, játszanak tovább. Tanító 971 2, 7| leszel, kint urak között élni fogsz, hagyjad magad dobatni, 972 3, 6| kupeckedett, fekete kesztyűben fogta meg az ekeszarvát. Én azt 973 1, 7| Strenzgának hítták, mától fogva Flóra lesz a neve. Maga 974 1, 1| A helyettes tanárokat is főhercegek protezsálják. Az egyetemi 975 3, 3| Tovább él, mint a fia, főképp, ha...~ÖREG NAGY: Persze, 976 3, 2| folyónak (kézmozdulat), hogy folyjék...~KATÓ: Ha aratókat látok...~ 977 3, 2| maradok, és ha kell, vér fog folyni, milliomosvér. Alkibiadész-vér, 978 3, 2| szeretnék segíteni.~TANÍTÓ: A folyónak (kézmozdulat), hogy folyjék...~ 979 2, 4| Viszontlátásra! (El.)~FLÓRA: Folytatjuk az írva-olvasást. Még ilyen 980 1, 5| Jukkerlányosan fog mindenkivel kezet, folyton cigarettázik, egyikről gyújtva 981 2, 3| utálatosakat. Iskolaügyben, fontos, mulaszthatatlan!~FLÓRA: 982 1, 5| Pista!~KÁNTORKISASSZONY (fontoskodva): Nagy István.~FLÓRA: Sajnálom, 983 2, 7| fiatal nő! Szomorú szívvel fordulok hozzád, ki Szodoma országútjára 984 2 | vakablak. A katedra és a forgó, nagy fatábla emelvényen. 985 1, 3| savanyú bombont vettem. Három forintom maradt mégis. Ebben a ruhában 986 2, 9| a patikába, hogy a kellő formát megtalálják...~FLÓRA: Mentsen 987 1, 7| megjelentem. Bocsánatot, hogy formátlan voltam. Mi itt nehezen írunk 988 3, 5| vannak izgatva, úgyszólván forsigálva.)~ÖREG NAGY: Az, az, minden, 989 2, 9| ha megnől. Én lennék a főtanítónő, én vigyáznék rájuk, amíg 990 1, 3| leteszi a pakkot, a mantlit. A Főúrék felé bókol): Tessenek csak 991 3, 7| Milyen termésük volt a főúréknak?~FŐÚR: Kukorica semmi. Komló 992 2, 8| kartárs, jöjjön haza. Kató főz teát... (Mókákkal akarja 993 1, 7| Katóka kisasszony, nem főzne nekem valamit, éhes vagyok; 994 2, 7| Kérdezzed meg az anyádat. (Ezt franciául mondja.)~SZOLGABÍRÓ: Mit 995 2, 9| rosszat nem akartam! Azok a fránya cigányok.~FLÓRA: Nagyon 996 2, 7| Helyes! A legjobb fűtelék a friss disznótest.~(Szolgabíró, 997 1, 3| egyiknek már lőhetnek. Mikor früstökre nem bírjuk többé megenni 998 1, 4| volt iskola... Baj? Tőlem függ. Parancsol mindjárt kis 999 1, 3| hallgatódzik, rámutatva a földig függönyös ajtóra): Ez az? Halld csak, 1000 2, 6| Hogy én egy fiatal pap fülébe kitalált bűnöket sugdossak, 1001 1, 5| Közel férkőzik Flóra füléhez.) Akar maga vele kacérkodni?~