MÁSODIK JELENET

TANÍTÓ, KATÓ

KATÓ (bejön): Egy kis hideg kirántott csirkét. Ezt a combot. Meg ezt a kis májat. A zúzát maga szereti.

TANÍTÓ: Mit töm maga engem? Egyáltalán, hagyjon engem békén. Agyonetet meg agyonstoppol. Az egész világot egy libának nézi, akit tömni, tömni, tömni kell... (Mérgesen vesz, mérgesen eszik.) Hát maga, Katóka? (Utánozza.) Egy szárnyat, ezt a szárnyat, mellecskét, egy egész kappanocskát! Ez kirántott csirke? Ez egy kirántott elefánt! Csirke ez, miféle egy csirke?

KATÓ: A pipi. Nem emlékszik, én neveltem. A szoknyámat csipkedte ocsúért.

TANÍTÓ: Megeteti, megöli és megsiratja! Nem mer enni belőle?

KATÓ: Nem.

TANÍTÓ: Sajnálja?

(Kató igent int.)

TANÍTÓ: Tudja, hogy a maga jóságával és önfeláldozásával utálatos? Nem haragszik?

KATÓ: Csak magamra. Én szeretnék segíteni.

TANÍTÓ: A folyónak (kézmozdulat), hogy folyjék...

KATÓ: Ha aratókat látok...

TANÍTÓ: Elfárad azoknak a munkájában.

KATÓ: Ha fáradt, beteg asszony mellén buksi fiút látok...

TANÍTÓ: Szeretné helyette meg... (Szájára teszi kezét.) Még képes arra, hogy sajnálja a gőzgépet, mert a sok vagont húzza. A maga urát, azt nem irigylem.

KATÓ: Pedig ha lesz, annak jó dolga lesz.

TANÍTÓ: Belefúlhat a tejsűrűs kávéba.

KATÓ: Boldogult jó anyámtól tudom, hogy mi asszonyok azért vagyunk, hogy szolgálatára legyünk a férfinak, aki dolgozik helyettünk. Az a férfi, aki jó kosztot kap, rossz férj nem lehet.

TANÍTÓ: Én pedig ezennel felmondom a kosztot. Könyvtárnok lettem a kastélyban. Én itt maradok, közelében maradok. Ő is azt akarja. Ő nem fél. Pista becsületes lett. Ő akarta, hogy itt maradjak. Láthatom minden percben. Ellenőrizhetem.

KATÓ: Bizonyos már?

TANÍTÓ: Bizonyos. Van valami becstelenség abban, hogy állást fogadtam el a vetélytársamtól?

KATÓ (könnyet töröl le a szeméről): És ezeket nekem mondja?

TANÍTÓ: Kinek mondjam, ha nem magának, aki bizalmasom. (A szó megtetszik neki.) Bizalmasom lesz ebben az egész dologban? Megbeszéljük, vigyázunk együtt?

KATÓ (szepegve): Igen!

TANÍTÓ (a könnyező lány kezét elvonja): Mit csinál? Rí? No, ne ríjjon! Ejnye, be utálatos. Én maradok, és ha kell, vér fog folyni, milliomosvér. Alkibiadész-vér, keresztény vér. (Megnézi az óráját, örömmel.) És azok nem jönnek.

KATÓ: Kik?

TANÍTÓ: Az öreg Nagyék. Hogy ők idejönnek megkérni a tanítónét. Soha, ugye, nem jönnek?

KATÓ (kinéz az ablakon): Ott jönnek. Itt vannak.

TANÍTÓ (izgatottan, mintha őt jönnének megnézni): Hol van Flóra, hol jár?... A parasztasszonyokkal tárgyal a kertben. Híjja be, hívja be!

KATÓ (kimegy kívülről): Flóra, Flórácska!

(Tanító megvárja, míg Flóra az ajtóba ér. Némajáték. Megáll, meggondolja.)