Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jézuskát 1
jézusmária 1
jézussal 1
jó 133
9
jõ-e 1
jóban 1
Frequency    [«  »]
142 olyan
139 úgy
134 ember
133 jó
131 egész
130 akkor
129 kell
Csáth Géza
Csáth Géza novellái

IntraText - Concordances


    Nov.
1 1| negyvenéves-e.~Bement a konyhába.~- reggelt!~- Adjon az isten!~ 2 1| hentesnek, megmutatta.~- Nem még - mondta a hentes, amikor 3 1| A fiú megszólította:~- reggelt, te szép barna lány.~ 4 1| visszaköszönt a fiúnak.~- reggelt!~Észre se vette, 5 1| vasalkotmány.~A lángok barátságos, tanyának találták sima vasfalait. 6 1| melegséggel, s e kedves, melegség kedvéért a diák 7 1| valami véletlenül föltalált baráttól.~Valóban véletlenül 8 1| azt mondta, hogy ilyen kályhát még nem látott. 9 1| belõle a nedvet, s hálából szagot terjesztett szét 10 1| téli reggel bámul a két barátra.~ ~ 11 1| idõ óta. Holott igazában leány. Névnapokon el nem 12 1| újságba? Hát csak legyél doktor. Az a legszebb.~Azután 13 1| váratlanul. És telefújta szagú, életvidám szellõvel 14 1| szundikálni kezdünk. De nem elaludni mindjárt. Többször 15 1| semmiképpen se lehetett mondani partinak. Egy József!!~És 16 1| esni az ember. Akkor már lesz. De addig, addig!... 17 1| kesztyûket. - Alszik? - ! - Az érverés rendben van? 18 1| feketéllett még a látóhatáron. messzire kellett mennünk, 19 1| természetes életrõl”. A lány valóban át volt hatva 20 1| Andersen bácsi írta, és csak gyermekek olvashatják. Éppen 21 1| bácsi könyvét azonban csakis gyerekek kapják, s ha valami 22 1| õ szokta levágni. És én elõre tudtam, hogy kikapok, 23 1| Andersen bácsival mindvégig barátságban maradtam. Eszti 24 1| kezdeni a beszélgetést: - estét, kis öcsém; már lassan 25 1| gondolkozásomban. Talán nem is volt így. Édesapám azt írta egy 26 1| meg a pesti élettel, és barátok társaságában olykor 27 1| meg a tanácsát; nem voltak barátaim, és nem szerettem 28 1| kijelentették, hogy szolíd és fiú vagyok, és a pesti éjszakák 29 1| nem kezdették ki az arcom vidéki színét; nyilvánvaló, 30 1| újjászületés magabolondító érzéseivel bandukoltam haza 31 1| délelõtt fel fog olvasni. lakásadó asszonyom zavart 32 2| és kimosta a száját. A hideg víz felüdítette, s 33 2| nagyságos asszonyom!~- reggelt, doktor úr!~- No, 34 2| ördög vinné el, hogy olyan gusztusa van!)~Hat hét múlhatott 35 2| visszakaptam tõle, így szólt: bicska, de kár, hogy egészen 36 3| néma kisasszony ajkait.~ paripámra gondoltam, amelyet 37 3| Al-Dsezirehben vásárolt dohányomat, és rágyújtottam. 38 3| szemekkel integetett, hogy lesz, azután kézenfogott. 39 3| Imádkozni fogok, hogy a könnyem legyen, és hogy a szívem 40 3| szentül hittem, hogy a könnye könny. Pedig nem volt az. 41 3| kevert hozzá. Ha a könny , akkor átlátszó fehér lesz 42 3| hogyha most könnyezne, könnye könny lenne.~Kegyetlen, 43 3| Mondom, mint ember: se , se rossz. A két fiát éppen 44 3| kincsekkel.~- Még iskola elõtt!~- !~- Az elõadáson pontosan 45 3| figyelmemet annak külsõ tulajdonságaira.~2.~Délután 46 3| Azt mondja, hogy te igazi barátom vagy.~- Az óra vagy 47 3| tudom hallgatni. És olyan , hogy mindjárt beszél, mihelyst 48 3| üzeneteit. Mindig tud valami hírt üzenni.~- Ez a légy 49 3| aranyszínû tollai is vannak.~- - mondtam - szóval te, Fülöp, 50 3| boldog ember vagy. Az ügyed kezekben van letéve, és 51 3| kéredzkedni (jóllehet itten nagyon dolgom van), mert a palotai 52 3| azután Kázmér herceg urat se ám látni. Egyszer láttam 53 3| a sógorasszonykának nem lesz mindezeket elmondani, 54 3| mindezeket elmondani, minthogy reménységben van.~ ~ 55 3| ópium. Étvágy és polgári fáradtságérzés - ezekrõl 56 3| szoba nagy volt és rendes, bútorok, jó ágynemû, jó 57 3| volt és rendes, jó bútorok, ágynemû, jó kanapé, villanyvilágítás 58 3| jó bútorok, jó ágynemû, kanapé, villanyvilágítás 59 3| tisztességes, erkölcsös, családból való lakásadónõ 60 3| kitakarított ebédlõ kanapéján dadám munkába vette toalettemet.~ 61 3| baj legyen a lenyelésnél. ideig el szoktam kávézgatni, 62 3| nagymamát, és kihasználták a szívét meg a rövidlátó szemeit. 63 3| majdnem kiadta Gerõ bácsit, és , hogy nem tette, mert Gerõ 64 3| másik szobában. Ilyenkor a dada bement, kinyitogatta 65 3| haragszom a nagymamára, õ asszony, és hogy vannak 66 3| és dongókra vadászom. Ez mulatság, és igazán szórakoztató. 67 3| valónak, és elüldögélünk félórát.~- Anyád is nagyon 68 3| megtámadhatnak, megölhetnek. A õrzõangyalok vigyáznak mindannyiunkra. 69 3| minden gyanús neszre. A angyalom nélkül én már rég 70 3| Elvégre nem lehet mindig . Az élet, az ébrenlét tele 71 3| a régi csattanós színét.~ meleg nyár járt ránk.~Ilyenkor 72 3| kézzel is adtam neki még egy nagy pofont. De ahogy csak 73 3| és nem tudta élvezni a levegõt és azt a sok csodálatos 74 3| ideig mozdulatlan maradni. ideig elnéztem, és arra 75 3| tövében nyílottak. Hamarosan csomót szedtem belõlük azzal 76 3| csak késõbb történjék.~A dada megszokta már efféle 77 3| szövetkezeti orvosok, nem is éppen télikabátban. Szerte szállingóznak 78 3| elúszik, eltengõdik. Még , ha arra egy század katona.~ 79 3| választott és elindult.~2.~Már pár mérföldet haladhatott, 80 3| ma messze el akarok érni, távolra hazulról, a gyermekkoromtól, 81 3| egész régi életemtõl.~9.~- távolra! - ismételgettem 82 3| kitaláltam Gracián gondolatát. - távolra! Ó, a mi földünkön 83 4| fogom mondani magának.~- - mondta Margit -, nagyon 84 4| tekintélye, pénze, csak barátja nem volt. Senki 85 4| rajta, törte a fejét, hogy lesz-e, vagy rossz lesz-e. 86 4| utamat; menj a pokolba. , én megyek: Olyan ember, 87 4| férje van. Pedig Marianovics ember. Aranyszíve van, szó 88 4| van, szó se lehet errõl, férj, de apának, õszintén 89 4| betegségem - hála Istennek - soká tartott. Hat hétig 90 4| bácsi az iskolakönyveket már elõre félretetette, azt 91 4| mennyivel jobban megbecsüli a nõt. Hogy mennyire Terkához 92 4| lányom. Marianovicstól, aki ember, de bolondos és könnyelmû, 93 4| nem tudtam aludni. Már egy órája hánykolódtam, amikor 94 4| állatkereskedõnek, hogy a kutya legyen, és valódi fajkutya, 95 4| hogy küldjék az állatot.~A sors megengedte, hogy jelen 96 4| boldogulni. Világnyelv. társaságba enélkül nem járhat 97 4| tart egy olyan kincsért és barátért, mint amilyet Hoppyban 98 4| kerestem. Régi ismerõsöm.~- No , de miféle címet?~- Egy 99 4| Öt és hét között.~- No , holnap elmegyek!~Igazán 100 4| kacajba aprózódott szét.~- No - szólott -, hát mondja 101 4| az uramhoz mennék, mert ember, sokat költött rám, 102 4| adhatja a vidék. Kávéház, lapok, olcsó és nagy választék 103 4| határozottan kellemesnek tetszett. megjegyzései voltak a járókelõk 104 4| Éppen akkor vett át egy csomó, különbözõ nagyságú 105 4| föltevésért, nem érti.~- No , mondjuk, hogy nem értem. 106 4| amely az idegen fõvárosban ideig mintegy rámnehezedett, 107 4| egyetlenegy poloskát.~- - mondta Misi -, az éjjel 108 4| Ettõl kezdve én megszûntem fiú lenni. Mindig vele voltam. 109 4| meg én Pistára, pedig õ testvér volt. Ezt mondta 110 5| ilyesvalamit. Számukra a zene, a zene élvezet, izgalom és 111 5| valamennyiüket Magyarországra, ahol a zenészt nem tudja senki 112 5| Beránnál is, akinek pedig igen házai voltak. Az óraadás 113 5| idegeit, viszont azonban a zenében bizonyos kárpótlást 114 5| történt velük. Mert a muzsika volt, pontos és tiszta. 115 5| Arra gondoltak, milyen volna elölrõl kezdeni, fiatalnak 116 5| fiatalurak beszélgetni. Nem vége lesz ennek!~Jóska munka 117 5| és énekelni kezdett.~- , jó - dühöngött Jóska -, 118 5| énekelni kezdett.~- Jó, - dühöngött Jóska -, csak 119 5| Erre kissé megnyugodott, és mélyen aludt. A munka közben 120 5| hagyta abba a küzdelmet.~ sokáig nem aludt el. Azután 121 5| kivételesen voltak ilyen napjai. Rendesen bizony 122 5| Szept. 12.~Balla Pista ma dolgot talált ki. Azt mondta 123 5| mindenki hívõ lenne, és lenne, de a mai emberek 124 5| sajnáltam szegényt. Õ olyan fiú, és úgy szeret engem. 125 5| Nagy kínnal öltözöm, eltart fél óráig. Kibotorkálok 126 5| az új szobalány, nagyon , szíves lány.~Nov. 12.~Ma 127 5| el lehet morogni. És az a van benne, hogy vörös ministránsruhát 128 5| papzsák. Papzsák, papzsák, szó, olyan utálatos, mint 129 5| MAMA~Irén mamával vejénél, barátomnál, Sentei Sándornál 130 5| asszonykának semmiféle jelentékeny tulajdonsága nincsen. Sõt, 131 5| órakor én is elutaztam.~ három hónap múlva Sándor 132 5| sohase fogja kockáztatni a hírét azzal, hogy eljön 133 5| Igenis.~- Alászolgája.~- éjt kívánok.~6.~Az ajtó


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License