Nov.
1 1| kisfiúról, akinek sötét szemei mindig a messzeségbe néztek. És
2 1| baglyok pedig mogorvák voltak mindig, amit különben nem lehet
3 1| Mi, én és Telkes Pali, mindig õt tartottuk a legszebb
4 1| mindannyiszor elpirultunk.~Mindig olyan finoman bánt velünk.
5 1| viselt. Ha az ember látta, mindig azt kellett gondolnia: milyen
6 1| selymes hajának finom illatát mindig lehetett érezni. Sokszor
7 1| tudom, egy hónapig este mindig kimentünk a vonathoz. Lassanként
8 1| Különben is olyan ember volt mindig, mint egy harapós kutya.
9 1| ostoba, rideg emberek. Mintha mindig citromot szopogattak volna.
10 1| mint én, de nálad. Ilyet! Mindig fiús természetû voltál,
11 1| adni, mert olyan voltál mindig, mint egy kis csikó. Most
12 1| olyan finom és illatos volt mindig, de aki igazán semmi illetlent
13 1| mert valaki így szól:~- Mindig mondtam, hogy a kamrába
14 1| ESTE~Szombat este, ó, az mindig a legszebb. E napon ugyanis
15 1| hiszem, szeretnék, hogy mindig ilyen vacsora legyen, mert
16 1| hat, hét. (Ennyit szokott mindig.) Vizet önt rá, és elkeveri
17 1| egy kanállal. Amíg hozza, mindig keveri. És odaviszi mindenikünk
18 1| kinézünk. A Homokember még mindig ott áll, mozdulatlanul.
19 1| volt a tengeren, amikor még mindig látni vélte a leányfejet,
20 1| Ezekben a szemekben - mintha mindig könnyesek lettek volna -
21 1| az illetõ. A véleményét mindig olyan tökéletes, értelmes
22 1| élni. A kék csónak pedig - mindig a kék csónakban ültem -
23 1| lélegzõ földbe. De még mindig sok volt a kõ. A csúnya,
24 1| bácsi is, miközben távozott, mindig kisebb és kisebb lett. Végre
25 1| tudott ölelni.~- Tévedés, mindig gyöngéden, finoman ölelt,
26 1| ültetett engem az ölébe. Õ ült mindig az én ölembe.~- Egyenes,
27 2| ülésbe, de a doktor még mindig látni akart: megtámasztotta
28 2| házasok elmúltak, és még mindig nemcsak karonfogva jártak,
29 2| Álmomban beszéltem is róluk, de mindig csak bicskákról szólottam,
30 2| szót olvastam: le canif, mindig a tollkés szót láttam; nyomtatásban,
31 3| volt, akik jól mulattak, mindig mertek gondolni a holnapra
32 3| ébresztette fel õket, aki mindig pontosan fél hétkor érkezett.
33 3| féltékenységre. A kapunál, otthon mindig el szoktam válni a szép
34 3| mondja, hogy mióta behoztak, mindig gondoskodott rólam. És mindenre
35 3| mondani!... Olyan nõ, akire mindig vágytam, s amilyet nem láttam
36 3| szomorúságot senkinek, õ így is mindig velem marad. Tisztán, önzetlenül
37 3| éneklik az õ üzeneteit. Mindig tud valami jó hírt üzenni.~-
38 3| lekötni az érdeklõdésemet. Mindig az alacsonyabb sorban lévõk
39 3| ül. De tizenötödikén még mindig nem érkezett meg Johanna.
40 3| és kivisz a világosságra. Mindig sokat gyönyörködtem ebben
41 3| vissza tudok emlékezni, mindig felbosszantott e mosdási
42 3| piszkos lett, és az arcomat mindig valamennyire undorodva dugtam
43 3| végigsiklott a fésû, ez mindig kellemesen hatott reám.
44 3| megboldogult nagyapámra mindig hálásan gondolok, valahányszor
45 3| gonosz, aljas ember. Az utcán mindig találkozhatunk efféle alakokkal.
46 3| találkozom vele. Úgy néz rám mindig, mintha azt mondaná:~- Evvel
47 3| Mennyi vér tapadhat hozzá! Mindig örülök, ha ilyenkor találkozunk
48 3| az én bajomon, mert nincs mindig velünk, és bizonyos, hogyha
49 3| szúrja át a kardjával, de mindig abbamaradt.~- Hátha kinevetne!~
50 3| hangját hallja az ember, mely mindig erõsödik, vastagodik, dicsekedõbb
51 3| erõs hangon beszél, mintha mindig egész sereg embernek szónokolna.
52 3| Pedig ebbe a légyfogóba mindig csak csupa apró, tapasztalatlan,
53 3| volt. Hallgatni a legszebb. Mindig sajnálkozom az embereken,
54 3| mint a felhõ. Az alakjuk mindig más és más, mint az álom.
55 3| országba, és ott is fog maradni mindig.~Nem. A kismadár gyáván
56 3| valami nagy és borzalmas. Mindig hideg fut a hátamon, ha
57 3| szeretem. Kovacsics bácsit, aki mindig ordít, szívembõl utálom;
58 3| álmodni nagyon szeretek. Mindig álmodom. Nem alszom el mindjárt.
59 3| zúgolódásra. Elvégre nem lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét
60 3| efféle ügyekben dolgozott. Mindig két-három, usque öt nõvel
61 3| azután eggyel végképp és mindig formásan (valami ürügy alatt)
62 3| lesz a tied! Azt mondta mindig, hogy nem, nem. Én meg csak
63 3| olyan sokat a papa, mert mindig vizitbe jönnek.~Ani: A mama
64 3| hallottam a zongora alatt, mert mindig szoktam a zongora alá bújni,
65 3| néni eljön, mert õk mamával mindig nagyon érdekeseket beszélnek.~
66 3| zeneakadémiai lány. - A mama még mindig aszongya: Jézus Mária, Jézus
67 3| kocsijárás a várostól - mindig megzsarolták a fuvarosok.
68 3| mint én, aki birkózásban mindig odavágott, és kétszer annyi
69 3| hogy a bal kezemben még mindig ott szorongatom a virágbokrétát.
70 4| titkolt szerelmétõl. Schmith mindig érezte, hogy erre a szép
71 4| tulajdonképpen nincs joga, mindig félt, mindig féltékeny volt,
72 4| nincs joga, mindig félt, mindig féltékeny volt, mint egy
73 4| férjhez a leányomat, az uram mindig azt mondja, hogy azzal ne
74 4| játszódott le Marianovicséknál, mindig körülményesen tudnunk kellett,
75 4| volt. Kis szalmaszínû haját mindig koszorúba viselte. Látszott,
76 4| elindulni és visszajönni. Mindig úgy jöttek vissza, mint
77 4| könnyelmû férj is volt, mindig tudott pénzt keresni. Azt
78 4| apáddal?~- Igen, vele is mindig hadilábon állok, tudod...
79 4| csak ritkán érintkezett, de mindig úgy beszélt róla, mintha
80 4| lennének. A beszélgetéseibe mindig beleszõtte. Például ilyesféle
81 4| legközelebbi vadászatig mindig beszélt. Notorius vadászkifejezésekkel,
82 4| nagyhírû lumpolásain. De mindig megbánta; nem gyõzte az
83 4| gyõzte az ivást, éjfélre mindig az asztal alá került, és
84 4| akarta a szót, Barnabás mindig póruljárt. A vadászkalandjait
85 4| Nagybátyám nem tud angolul, de mindig szidja azokat a családtagokat,
86 4| az apám találkozott vele, mindig véres csomagokat vitt Barnabás.~-
87 4| Olyan nagy ez a mezõ, hogy mindig van rajta fû, a nyájak legelnek,
88 4| uram mennyire szeret még mindig. Azután a nõvére is könyörög,
89 4| Eleinte tudniillik ebéd után mindig hazasietett, és okkupálta
90 4| gondold - mondotta -, hogy ez mindig így lesz. Jövõ hónapban
91 4| átmenõ kék, amelyik este mindig könnyesnek tetszik. Rohantam
92 4| megszûntem jó fiú lenni. Mindig vele voltam. Két huncut
93 4| tegyem magamévá.~Most még mindig lehetett volna hazahajtani.
94 4| csak a gyomrát. Kávézott mindig az istenadta. Szóval engem
95 5| elõkerült a Rákóczi-induló, mindig értelmetlenül és bizalmatlan
96 5| pozaun szereplésekor Susek mindig teljes erõvel nekifeküdt
97 5| gyûlölt riválisukat, amelyrõl mindig csak megvetés és lekicsinylés
98 5| délben is pálinkázott. És mindig többet. Emellett nem merte
99 5| sohase tudott rendesen. Mindig abbahagyta a játékot, rángatta
100 5| cipõpróbálásra is idõt szenteljen. Mindig kevesebbet és mindig ritkábban
101 5| szenteljen. Mindig kevesebbet és mindig ritkábban alkalmazták rá
102 5| Nem értem, hogy a nagyok mindig irigykednek, ha az ember
103 5| vértanúk emléke szent legyen mindig a magyarok elõtt. Az jutott
104 5| alszik az egész fejem - õ mindig azt mondja, hogy „az ész
105 5| ezt apámmal megértessem, õ mindig csak azt ismételné, hogy „
106 5| mise. Most már tudom. Mert mindig tele volt a templom, valahányszor
107 5| biztosra ígértem, hogy megyek. Mindig elmaradt. Rettegek az utazástól.
108 5| eszû, alapos ember volt mindig, aki sohasem engedte magát
109 5| még hátra volt. A szülõk mindig valami nem természetest,
110 5| megkért, tapsoljon vele mindig, amikor Csegey a színen
111 5| kemény, gyors tapsot kapott. Mindig fölnézett ránk és mosolygott.
112 5| néhányan pisszegtek, az elõadás mindig megakadt. De nem volt baj.
113 5| nem messze Csegeytõl. Õ mindig látta, mikor jön, megy.
114 5| csilingelni, és tulajdonképpen még mindig jöhet valaki kaput nyitni.~-
|