Nov.
1 1| sikamlósak voltak. A lány majd elvágódott.~- Haj-né! -
2 1| húskötelek. A lélegzete is majd elállott, kiáltani sem tudott.~
3 1| kendõvel járt az udvaron.~- Majd adna nekem anyám, ha tudná.
4 1| vert ennek láttára, hogy majd kiugrott a mellükbõl. De
5 1| van édesanyám névnapja; majd gratulálok neki. Szegény,
6 1| nem igaz. Különben is, majd én elmegyek, és utánanézek.~
7 1| széthajigáld a holmidat. Majd Katalin megmutatja, hová
8 1| szegény emberhez ment férjhez. Majd a dédunokák következtek.
9 1| látszó~Csalfa, vak remény...~Majd együtt daloltak, és Mariska
10 1| kanapén!~És nevettek sokáig. Majd megcsókolták egymást. Mariska
11 1| de õ kecsesen megfogta. Majd megállt, és búcsút intett
12 1| azon a reggelen, amikor majd megtudják, hogy az õ szemei
13 1| kiabálásoktól volt zajos; majd újra csend lett. Egyforma,
14 1| mondottuk el senkinek a dolgot. Majd meglátod, eljössz velünk,
15 1| voltak. Tudom, azt gondolják majd, hogy mindazt, amit elmondok,
16 1| fenyegetõ hang, amelyet majd végtelen messzeségben, majd
17 1| majd végtelen messzeségben, majd közvetlen közelemben hallok,
18 1| Rövid szüneteket tart. Majd folyton erõsödik, rémületesebbé
19 1| ragozást, a hajtogatást. Majd a mondattant lapozta föl.
20 1| kicsinységük mivoltáról. Emellett majd elolvadt, ha látott egy
21 1| apró üvegedénybe tette. Majd titokzatos kis üvegekbõl
22 1| arcomra. (Chloénak kellett majd csókolnia az arcomat.)~Álomterhes
23 1| símogatta. Lekerültünk a mezõre, majd az erdõbe értünk. Szótlanul
24 1| elhajítva, szaladni kezdett. Majd újra megállott. Magába szívta
25 1| elbúsultam magam utána, majd ismét megvigasztalódtam,
26 1| kanyarulatánál Andersen bácsi jön majd velem szemközt. Hajlott
27 1| egyszer rózsákkal béleltem ki. Majd egy pillanatra bocsánatot
28 1| és egy tálcán elém adta, majd leült, hogy folytassa az
29 1| alá a párnát, és ügyelj majd rá, hogy rendesen csukják
30 2| nyugodtan simogatta a szakállát, majd csöndesen és igen lassan
31 2| úrnak a kérdéses csontvázat. Majd lesz szíves, kérem, a költségeket
32 2| csörögve lengett ide-oda. Majd a szemüregekbe nézett sokáig,
33 2| asszonyt, és így szólt:~- Majd szólok, fiam, Hamvaynak,
34 2| lehetett biztosan tudni. Majd kanalat kért. Behozták.
35 2| albíróné nem gondolt rá, hogy majd õt is.~És íme, egyszerûen
36 2| mondja, maradjál ágyban, majd elküldi Hamvayt, és majd
37 2| majd elküldi Hamvayt, és majd az megvizsgálja, mi a bajom.
38 2| aggodalmaskodott az albíróné.~- Majd meglátod holnap reggel.~
39 3| kisimította velök a szemöldökeit. Majd a karomat kérte.~Kimentünk
40 3| hideg és gonosz.~- Errõl majd beszélünk - mondta a varázsló,
41 3| fiúk szájához és arcához, majd ismét továbbcsúsztak ernyedt,
42 3| lebegtek az ablak felé, majd újra feléjük kúsztak, reájuk
43 3| tehetetlenül sírni fog, ha majd nem fogja találni az ékszereket.
44 3| lehetõségrõl, hogy fölébredhet. Majd fölkeltek az ágyból, kinyitották
45 3| sehol nyoma sem volt vérnek. Majd újra visszamentek a színhelyre.
46 3| azt a rendõrségnek kell majd átadni.~Ida behozta a levelet.
47 3| jött. Kijelentette, hogy majd mesél valamit. Hazamentünk.
48 3| fehér, mint egy úrasszonyé. Majd egyszer megmutatom magának,
49 3| olvasni.~Ani: Ne olvasd, majd nézzük a könyvet. Megint
50 3| elolvastatik. Utána kis szünet, majd Ani mélázva megszólal:~-
51 3| lehet, édesem, nem lehet. Majd holnap talán. (Megnézi az
52 3| imbolygó csoportokban, majd megritkulnak, mintegy delejes
53 3| megremegett, elõrehajolt, majd letérdelt a fûre. Nem helyeselhettem,
54 4| bocsánat, dolgom van” - majd kimegy a konyhából.~Persze,
55 4| mondta a feleségének, hogy: „majd meglátod, mire képes egy
56 4| Édesanyám így szólt:~- Majd beszélek Eszter nénivel -
57 4| Be fogja tudni osztani. Majd beszélek Eszter nénivel!~
58 4| félretetette, azt mondván, hogy majd fertõtleníteni fogják õket.
59 4| zörögni! Várom, hogy a kutyák majd ugatnak, de nem ugattak,
60 4| freccsentettem az arcába, majd fejetlenül szaladgáltam
61 4| ránkvicsorította a fogát, majd pedig éktelen ugatásban
62 4| huncut, merre megy, arra, majd ad magának a százados úr!
63 4| kavargatta maga körül a port. Majd meg elkeseredetten csapkodni
64 4| felelte szerényén és kedvesen. Majd csengetett, hogy fizetni
65 4| annyit nevettek közben. Majd viharos összecsókolózás
66 4| gólya-dolog tolakodni. Majd az utolsó napon késõ este
67 4| közben fel-felkiáltott.~- No, majd adok én neked!~Sejtelmem
68 4| az ablakpárkányra tette, majd így szólt:~- Pali, ehhez
69 4| fogok szedni egy csomót, majd azután megmutatom, és gyönyörködhetik
70 4| neki - mondtam magamban -, majd találkozunk. Elmúlt a szeptember
71 4| és keserveseket nevetett, majd folytatta:~- Tedd meg, Mici,
72 4| folytatta:~- Tedd meg, Mici, de majd csak a végén. Hát nézd,
73 5| egyiknek se. Azt gondolta: majd asszony korában.~Jóskát
74 5| ünnepélyes jellege. Jóskának majd elállt a lélegzete, amikor
75 5| szolgált, úrhatnám természet, majd még otthagyja. Ezt pedig
76 5| asszony azt kívánta tõle, hogy majd vacsoránál õ is erõsítse
77 5| dühöngött Jóska -, csak danolj, majd meglátod, mi lesz itten.
78 5| Mondtam, hogy ne zárja be. Majd én kinyitom. De figyelmeztetem
79 5| rettenetes sok idõnek kell majd elmúlni, amíg mi nagy emberek
80 5| szép, és férfikoromban, majd ha elválunk, szétmegyünk
|