1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6303
Nov.
5001 4| szakértõkkel vizsgáltattam felül a véleményedet, és azt mondták,
5002 4| véleményedet, és azt mondták, hogy a kutyám tiszta dog.~- Á la
5003 4| Á la bonheur! - mondta a báró és osztott. De megharagudott
5004 4| elszabadult kóbor komondor. A nyakán egy kölönc lógott
5005 4| valami csomózott spárgán. A kölönc nagybátyám hullája
5006 4| domb szélén. Egyedül volt a mezõn. Kinyújtózkodott.
5007 4| egy ház. Végül feje már a felhõkbe ért, és nagybátyám -
5008 4| felhõkbe ért, és nagybátyám - a kölönc - úgy lóbálózott
5009 4| kölönc - úgy lóbálózott a nyakán, mint valami apró
5010 4| visszaadjuk olykor az embereknek a kölcsönt azért, amit tõlük
5011 4| Annyit eszik, hogy azon a pénzen két lovat lehetne
5012 4| két lovat lehetne etetni. A látogatókat végképp elriasztotta
5013 4| látogatókat végképp elriasztotta a háztól, és a cselédeket
5014 4| elriasztotta a háztól, és a cselédeket megdrágítja.~
5015 4| megdrágítja.~Nem akar soha kimenni a szobából, komiszkodik Barnabásékkal,
5016 4| fognak csak rájönni, hogy ezt a kutyát az elsõ nap agyon
5017 4| okoz nekik. Sepernek, mint a gépek, félig lehunyva szemeiket.
5018 4| alszanak is munka közben. A seprõ meg jár a kezükben
5019 4| közben. A seprõ meg jár a kezükben le, fel, jobbra,
5020 4| le, fel, jobbra, balra; a végén az ember imbolyog.~
5021 4| Szókratész utcaseprõ volt - a javából. Összeforrt a mesterségével
5022 4| a javából. Összeforrt a mesterségével és annak szerszámával,
5023 4| mesterségével és annak szerszámával, a seprõvel. Szerette a szemetet,
5024 4| szerszámával, a seprõvel. Szerette a szemetet, a port; a finom
5025 4| seprõvel. Szerette a szemetet, a port; a finom fehéret, a
5026 4| Szerette a szemetet, a port; a finom fehéret, a szép barnát
5027 4| a port; a finom fehéret, a szép barnát s közte a lehullott
5028 4| fehéret, a szép barnát s közte a lehullott sárga leveleket
5029 4| sárga leveleket õszkor, vagy a lehullott virágokat tavasszal.~
5030 4| történt. Akkor is söpört. A hold zöldessárgára világította
5031 4| zöldessárgára világította a porfelhõt, s a közepén mozgó
5032 4| világította a porfelhõt, s a közepén mozgó árnyat, Szókratészt.~
5033 4| kivette Szókratész kezébõl a seprõt. Az öreg felriadt.~-
5034 4| ilyen közelrõl. Átkapta a leány derekát, nem habozott,
5035 4| hívnak?~- Zenóbiának - mondta a leány hahotázva.~Szókratész
5036 4| Nem láttam azóta.~Elfogta a ritka visszaemlékezéssel
5037 4| tovább.~- Nem is tudom, ki a férje. Milyen asszony lett.
5038 4| is egészségesek voltunk.~A lány komolyan hallgatta.~-
5039 4| lehet, hogy én vagyok az a lány. Tegnapelõtt jöttem
5040 4| lány. Tegnapelõtt jöttem a városba. Az anyám azt mondta,
5041 4| itten, ha még él. Szókratész a neve! Az a neved? No! Megölellek,
5042 4| él. Szókratész a neve! Az a neved? No! Megölellek, hátha
5043 4| az jutott eszébe, hogy a leánya hetéra.~- Ne ölelj
5044 4| nézve.~Szókratész felvette a seprõt, és ostobán kavargatta
5045 4| ostobán kavargatta maga körül a port. Majd meg elkeseredetten
5046 4| elkeseredetten csapkodni kezdte a földet.~A hold most tiszta
5047 4| csapkodni kezdte a földet.~A hold most tiszta fénybe
5048 4| most tiszta fénybe mosta a porfátyolt és benne Szókratészt
5049 4| Zenóbiát is.~Nemsokára azonban a porfelhõ elült, a fátyol
5050 4| azonban a porfelhõ elült, a fátyol eltûnt, és tisztán
5051 4| szürke Szókratész és Zenóbia, a fekete lánya.~A PÁSZTOR~
5052 4| Zenóbia, a fekete lánya.~A PÁSZTOR~Az athéni temetõ
5053 4| kapujában koldusok ülnek. A lenyugvó nap sárga fényében
5054 4| egy gazdag kereskedõnél. A birkáit õrizte. És ott élt
5055 4| ott élt négy esztendeig a thesszáliai nagy legelõn,
5056 4| kalandozva. Olyan nagy ez a mezõ, hogy mindig van rajta
5057 4| hogy mindig van rajta fû, a nyájak legelnek, aztán a
5058 4| a nyájak legelnek, aztán a pásztorok továbbhajtják
5059 4| továbbhajtják õket, s mire a másik pásztor odaér a birkáival,
5060 4| mire a másik pásztor odaér a birkáival, már friss füvet
5061 4| Itt legeltette az én fiam a kereskedõ birkáit. Szeretett
5062 4| pásztor lenni, szerette a kutyáját, Ariost, szerette
5063 4| kutyáját, Ariost, szerette a nyáj bárányait és a fuvoláját.
5064 4| szerette a nyáj bárányait és a fuvoláját. Barna volt a
5065 4| a fuvoláját. Barna volt a haja, szakálla, bajusza
5066 4| szép volt az én fiam, mint a Hermész-szobor. A Praxitelészé.~
5067 4| mint a Hermész-szobor. A Praxitelészé.~Gyönyörûen
5068 4| Fuvolázott, mikor éjjel a fehér és fényes csillagok
5069 4| fényes csillagok hunyorogtak a messze terjedõ kék éjszakába.
5070 4| Fuvolázott, ha feljött az égre a rózsaujjú hajnal, és fuvolázott,
5071 4| méla alkonyat. Fuvolázott a bárányainak, a kutyájának -
5072 4| Fuvolázott a bárányainak, a kutyájának - meg a síkon
5073 4| bárányainak, a kutyájának - meg a síkon lakozó kentaur leányoknak.~
5074 4| alsó testük olyan, mint a fehér arabs méneké. Szilaj
5075 4| csoportokban száguldozzák át a pusztákat éjjel, megkeresik
5076 4| pusztákat éjjel, megkeresik a pásztort, megcsókolják,
5077 4| hangon.~Az én fiam fújta a fuvoláját, és hallgatták
5078 4| fuvoláját, és hallgatták õt a fehér csillagok és a messze
5079 4| õt a fehér csillagok és a messze terjedõ éjjel, s
5080 4| messze terjedõ éjjel, s a hangjára a vad kentaur lányok
5081 4| terjedõ éjjel, s a hangjára a vad kentaur lányok messzirõl
5082 4| messzirõl köréje gyülekeztek. A sötétségbõl csendes, toppanó
5083 4| félelmetes, susogó dobogással. A fiam hallotta. És csak fújta
5084 4| hallotta. És csak fújta a peant és a nászdalt, úgy,
5085 4| És csak fújta a peant és a nászdalt, úgy, ahogy még
5086 4| sohasem.~Egyszerre megállott a háta mögött egy kentaur
5087 4| kentaur lány, megölelte a fiamat és megcsókolta. Vele
5088 4| Vele maradt, hallgatta a fuvolájának szavát, míg
5089 4| szavát, míg el nem jött a nyájas nap. De hiába sietett
5090 4| többé nem hallhatta meg a fuvolaszót, mert a fiam
5091 4| hallhatta meg a fuvolaszót, mert a fiam otthagyta a nyájat,
5092 4| fuvolaszót, mert a fiam otthagyta a nyájat, és elnyargalt a
5093 4| a nyájat, és elnyargalt a kentaur leány hátán a többi
5094 4| elnyargalt a kentaur leány hátán a többi vad, szerelmes lányok
5095 4| az alsó teste olyan, mint a fehér arabs lovaké s a hajuk
5096 4| mint a fehér arabs lovaké s a hajuk olyan, mint az õszi
5097 4| az õszi alkonyat színe és a válluk fehér, mint Aphrodité
5098 4| csillagának sugara...~Elment a végtelen pusztaságokba.
5099 4| Nem látta õt többé senki a pásztorok közül. Csak valami
5100 4| hallotta messzirõl szólni a fuvoláját egy este, s azt
5101 4| csak rövid ideig.~Elhívták a fiamat, hogy szeresse õket,
5102 4| Õ is ott nyargal velük a messze terjedõ kék éjszakában,
5103 4| fuvoláját, amikor hunyorgatnak a fehér és fényes csillagok...
5104 4| fehér és fényes csillagok... a fiam, aki szép volt, mint
5105 4| fiam, aki szép volt, mint a Hermész-szobor, Praxitelészé.~ ~
5106 4| A DOKTORNÉ~1.~Talán két év
5107 4| az emeletrõl.~Siettem. Õ a kissé mély földszintrõl
5108 4| megnézzem. Elment mellettem, s a szemeim közé nézett. Csinos,
5109 4| humoros hatást keltett. A járásában vagy a szájállásában
5110 4| keltett. A járásában vagy a szájállásában volt valami
5111 4| komolykodó, nagyképûsködõ. A kapu alatt, a lakók címtáblája
5112 4| nagyképûsködõ. A kapu alatt, a lakók címtáblája elõtt megállt,
5113 4| megállt, és valamit igazított a szoknyáján. Láttam, hogy
5114 4| szoknyáján. Láttam, hogy a címtáblán semmi keresnivalója
5115 4| mentem!~- Vizitelni volt a házban, nagyságos asszonyom? -
5116 4| kérdeztem az utcán.~- Nem, a házmesternél egy címet kerestem.
5117 4| Egy varrónõ címét, aki a házban lakott.~Nem hittem
5118 4| tartsák. Elmondta, hogy a családi neve Kenessey Gabi,
5119 4| családi neve Kenessey Gabi, és a felesége volt egy orvosnak,
5120 4| akarta elárulni. De amikor a válási okot kérdeztem, indulatosan
5121 4| indulatosan mondta:~- Rajtakaptam a gazembert!~Illendõen szörnyülködtem,
5122 4| jelöljön ki idõt és helyet a találkára, mert most sietõs
5123 4| Melyik kávéházba jár?~- A Centrálba - feleltem.~-
5124 4| Másnap türelmetlenül vártam a Centrálban; fél 8-ig vártam.
5125 4| mentem haza. Elrontotta a napomat a hiábavaló várakozás.~-
5126 4| haza. Elrontotta a napomat a hiábavaló várakozás.~- Lám,
5127 4| hiábavaló várakozás.~- Lám, itt a bosszú a nevetésért, a mulatságért -
5128 4| várakozás.~- Lám, itt a bosszú a nevetésért, a mulatságért -
5129 4| itt a bosszú a nevetésért, a mulatságért - mondtam magamban.
5130 4| mégiscsak nõ, és ha csinos, a reá való eredménytelen várakozás
5131 4| elfeledtem az egész ügyet, valaki a fülemnél megkopogtatta a
5132 4| a fülemnél megkopogtatta a kávéházablakot. Összerezzentem.
5133 4| Összerezzentem. Ott állt mosolyogva a nagy ablaküveg elõtt, ugyanabban
5134 4| ablaküveg elõtt, ugyanabban a kalapban, ugyanabban a kosztümben.
5135 4| ugyanabban a kalapban, ugyanabban a kosztümben. Bejött. Kávét
5136 4| táskáját, ahogy kinyitotta a kabátját, ahogy tíz perc
5137 4| perc múlva levetette és a pincérrel a fogasra akasztatta,
5138 4| levetette és a pincérrel a fogasra akasztatta, mindebben
5139 4| hangosan elnevettem magam. A szeme közé nevettem.~- Mit
5140 4| hangsúly nélkül, és csorogtak a könnyeim.~Nem haragudott
5141 4| lecsillapodom, azután csendesen a L’illustration egyik képét
5142 4| hogy nevessenek rajtam a férfiak. Nézze meg a jobb
5143 4| rajtam a férfiak. Nézze meg a jobb csuklómat. Itt golyó
5144 4| ki. Képzelheti, hogy az a szegény ember sokat sírt,
5145 4| vittem, hogy rám emelte a pisztolyt.~Megdöbbenve néztem
5146 4| pisztolyt.~Megdöbbenve néztem a finom kis csuklót, ahol
5147 4| finom kis csuklót, ahol a felhúzott ruha alatt egy
5148 4| hogy ez az egyetlen. A katonatiszt, akivel megszöktem
5149 4| akart lõni. Otthagytam azt a durva frátert. Azóta itt
5150 4| frátert. Azóta itt élek a nõvéremnél. Az uram két
5151 4| írt, hogy menjek vissza. A katonatiszt személyesen
5152 4| Itt maradok Budapesten a nõvéremnél. Tudja - folytatta
5153 4| nekem kell, azt nem adhatja a vidék. Kávéház, jó lapok,
5154 4| olcsó és nagy választék a divatcikkekben, szabadság,
5155 4| divatcikkekben, szabadság, a Duna-part, a színházak!...~-
5156 4| szabadság, a Duna-part, a színházak!...~- Teljesen
5157 4| annyira? - érdeklõdtem.~- A fõpostán van dolgom, egy
5158 4| múlva már útban voltunk. A kis asszony társasága határozottan
5159 4| Jó megjegyzései voltak a járókelõk ruháiról és fiziognómiájáról.
5160 4| lényegesen megváltoztatta a róla való véleményemet.
5161 4| És okos dolgokat mondott.~A posta fõkapuján bement,
5162 4| hirtelen gondoltam valamit, és a hátulsó kapuhoz kerültem
5163 4| hátulsó kapuhoz kerültem a mellékutcán. Bementem abba
5164 4| mellékutcán. Bementem abba a helyiségbe, ahol a poste-restante
5165 4| abba a helyiségbe, ahol a poste-restante leveleket
5166 4| poste-restante leveleket adják ki. A szimatom nem csalt. A doktorné
5167 4| ki. A szimatom nem csalt. A doktorné csakugyan ott volt.
5168 4| mondotta, anélkül, hogy a legkevésbé is zavarba jött
5169 4| zavarba jött volna -, ez a kedvenc mulatságaim egyike.
5170 4| fel valamelyik lapba, és a nõvéremmel elolvassuk a
5171 4| a nõvéremmel elolvassuk a válaszokat. Jókat mulatunk,
5172 4| némelyikre írunk. Persze a megismerkedés kizárva. Sokkal
5173 4| kötésébe belemenjek.~Beletette a sok levelet a tasakjába,
5174 4| Beletette a sok levelet a tasakjába, és gondosan megnézte,
5175 4| gondosan megnézte, hogy a csapózár jól mûködik-e.~-
5176 4| asszonyom - mondottam, és a torkomat újra csiklandozta
5177 4| torkomat újra csiklandozta a nevetés, mert õ fitos orrcimpáit
5178 4| hasonló apró asszony, mint a szélvész, suhogva rohant
5179 4| Halló, Mariska - kiabált a doktorné.~Mariska megállt.
5180 4| doktorné.~Mariska megállt. A két kis nõ kacagva összecsókolózott,
5181 4| alatt hadarva elintézték a beszélnivalókat.~Sejtelmem
5182 4| megértik egymást.~- Az igaz, a legjobb barátnõk vagyunk.~-
5183 4| szabad kérdeznem, mára mi a programja, nagyságos asszonyom?~-
5184 4| egy ékszerészhez, akinél a függõmet megcsináltatom.~-
5185 4| Hol van ez az ékszerész?~- A Sütõ utcában.~- És mi baja
5186 4| Sütõ utcában.~- És mi baja a függõjének?~Kikapcsolta
5187 4| Ki kellett tisztítani, és a zárókarikát, amely laza
5188 4| magát. Errõl szó sem lehet. A tisztelet, amelyet ilyen
5189 4| ismeretség után is érzek a személye iránt, megakadályozna
5190 4| volna reá egyébként ok. De a nevetésem oka kézenfekvõ.
5191 4| reális gondolkodása és az a mód, ahogy az életét berendezi.
5192 4| Annyira tökéletes és hibátlan a maga nemében, mint a felhõtlen,
5193 4| hibátlan a maga nemében, mint a felhõtlen, napfényes égbolt,
5194 4| trüsszentünk. Épp így megcsiklandoz a nevetés, valahányszor én
5195 4| Úgy látszik, bocsásson meg a föltevésért, nem érti.~-
5196 4| lakik itt ékszerész. Végre a kapu egyik sarkában megpillantottam
5197 4| elárulta, hogy J. M. Werner a II. lépcsõ II. emelet 6.
5198 4| miért viszi éppen hozzá a függõjét?~- Egy barátnõm
5199 4| egy hang sem, amely kirína a maga személyének tiszta,
5200 4| harmonikus akkordjaiból.~- Fõ a stílus - válaszolta a kis
5201 4| Fõ a stílus - válaszolta a kis nõ, de gépiesen.~Elkísértem
5202 4| gépiesen.~Elkísértem még a kesztyûséhez, egy antikváriumba,
5203 4| mennie vacsorázni, mert a nõvére várja, és elbúcsúzott.
5204 4| ígérte, hogy legközelebb újra a Centrálban ozsonnázik, és
5205 4| Centrálban ozsonnázik, és eltûnt a földalatti villamos kapujában.~
5206 4| ígéretét, nem jött be többé a Centrálba. Nem is nagyon
5207 4| találkoztam még vele.~Egyszer a Városligetben, egy õszi
5208 4| barátnõje társaságában. A második Mariska volt, akit
5209 4| volt, akit fölismertem, a harmadik egy hasonló apró,
5210 4| szintén elvált asszony volt. A fényképészbódéból jöttek
5211 4| készült. Azután bementek a lovardába, ahol, mint ki
5212 4| lehettem kétségben felõle, hogy a tervük teljes mértékben
5213 4| Második találkozásunkkor a doktorné egyedül, elgondolkozva
5214 4| óhajtottam újra hallani a beszédét, amelynek rokonszenves
5215 4| négy levelet keresett elõ a tasakjából, és így szólt:~-
5216 4| így szólt:~- Lássa ezeket a leveleket. Ezek miatt kell
5217 4| itthagynom Budapestet, ezt a drága, kedves várost, amelyrõl
5218 4| amelyrõl azt hittem, hogy a világ minden kincséért se
5219 4| tudnám itthagyni. Ezekbõl a levelekbõl látom t.i., hogy
5220 4| levelekbõl látom t.i., hogy a szegény uram mennyire szeret
5221 4| szeret még mindig. Azután a nõvére is könyörög, hogy
5222 4| hogy menjek vissza, mert a testvére egészen elbúsulja
5223 4| elbúsulja magát, iszik, a betegeit elhanyagolja. Még
5224 4| betegeit elhanyagolja. Még a ruházatát is. Tudja, ha
5225 4| nem akarom magam kitenni a lelkiismeretfurdalásoknak.
5226 4| Elgondolkodva nézegette magát a cukrászda kopott aranyrámájú
5227 4| tányérján elhozta, és folytatta a beszédet.~- Utazzék el holnap -
5228 4| csomó elintéznivalóm van.~- A fõpostán, a poste-restante
5229 4| elintéznivalóm van.~- A fõpostán, a poste-restante osztályban,
5230 4| osztályban, az ékszerésznél, a kesztyûsnél, ugye? - tréfálóztam.~-
5231 4| siessen az urához. Ennek a derék embernek sürgõs szüksége
5232 4| embernek sürgõs szüksége van a maga becses jelenlétére.~
5233 4| felelt. Jóízûen majszolta a krémeslepényt és vörös,
5234 4| nyelvecskéjével nyalogatta a szája szélét. Olyan rettenetes
5235 4| erõt rajtam, hogy kisiettem a cukrászdából.~Ez az apró,
5236 4| és korlátolt kis asszony a maga ellenállhatatlan kedvességével
5237 4| hasonlóval találkoztam. A fõváros, mint a gombát,
5238 4| találkoztam. A fõváros, mint a gombát, termeli e típust.
5239 4| De mindannyiszor felüdít a romlottságuk öntudatlanságának,
5240 4| bája.~Az utolsó találkozás a doktornéval nemrég a Nagykörúton
5241 4| találkozás a doktornéval nemrég a Nagykörúton ment végbe.
5242 4| orrcimpákkal figyelte szerteszét a kirakatokat, az embereket,
5243 4| kirakatokat, az embereket, a toaletteket. Mintha részeg
5244 4| Mintha részeg lett volna a fõvárosi zajtól és benyomásoktól.
5245 4| mulatságra, színházazásra. Ennek a kombinációnak, mert tényleg
5246 4| örültem, és továbbmentem. A legközelebbi sarkon, mikor
5247 4| visszanéztem, azt láttam, hogy a kis nõ egy kávéházba vonszolja
5248 4| szenvedõen átadtam magam a kacagásnak. Hamarosan azonban
5249 4| PALI~1.~Apám még a vasútnál is lelkemre kötötte:~-
5250 4| LAKÓTÁRS KERESTETIK.~CÍM A KAPUSNÁL.~ Harmadnap jelentkezett
5251 4| Mihály vagyok - mondta azzal a közömbösséggel, amely engem,
5252 4| közömbösséggel, amely engem, a vidéki fiút Budapesten az
5253 4| filozopter, õ ajánlotta föl a te-tu-t, és õ foglalta le
5254 4| te-tu-t, és õ foglalta le a szekrényben a felsõ polcokat.
5255 4| foglalta le a szekrényben a felsõ polcokat. Kipróbálta
5256 4| Kipróbálta az ágyakat, és ott is a jobbat választotta.~Mindez
5257 4| szimpatizáltam. Imponáló volt például a tájékozottsága.~- Budapesten
5258 4| nagy trafik van - mondta - a Váci utcában, legjobb azonban
5259 4| utcában, legjobb azonban a tizenhetes dohány. Igazi
5260 4| és simán beiratkozhatsz. A tyúkszemeid épek maradnak.~
5261 4| hosszat is elvárakoztak a lélegzetfojtó, bordatörõ
5262 4| lelki nyugalommal gombolja a nyakára.~Misi határozottan
5263 4| voltak kézelõi, rongyos a nyakkendõje, és tisztátlanok
5264 4| nyakkendõje, és tisztátlanok a cipõi, ez nem bántotta õt.
5265 4| Semmi érzékenység nem volt a fiúban. Például amikor egy
5266 4| megkínáltam, így szólt:~- Ezt a húst estére tedd el, vacsorára.
5267 4| mert akkor éhen maradunk.~A rétesbõl azonban mindjárt
5268 4| eszem. Azután leheveredett a kanapéra, és lassan csámcsogva
5269 4| és lassan csámcsogva ette a tésztát.~2.~Általában hozzászoktatott
5270 4| hozzászoktatott ahhoz, hogy a kanapé az övé. Eleinte tudniillik
5271 4| hazasietett, és okkupálta a fekvõhelyet. Késõbb pedig,
5272 4| haza, úgy tûnt föl, mintha a kanapé a számára volna fönntartva.
5273 4| tûnt föl, mintha a kanapé a számára volna fönntartva.
5274 4| lefeküdni, nagyon fáradt vagyok. A Menzában ma megint gyalázatos
5275 4| gyalázatos ebéd volt.~Állandóan a Menzában étkezett. Segély
5276 4| lumpolt az ismerõseitõl; a néhány napra hazautazóktól,
5277 4| néhány napra hazautazóktól, a fõvárosban mulató rokonokkal
5278 4| ebédelõktõl. Emellett szidta a kosztot, a kenyeret, a helyiséget.
5279 4| Emellett szidta a kosztot, a kenyeret, a helyiséget.
5280 4| szidta a kosztot, a kenyeret, a helyiséget. Ebédek után
5281 4| helyiséget. Ebédek után a Centrál Kávéházba ült be
5282 4| pincértábort.~Hogy honnan szerezte a pénzt, nem tudom. Õ maga
5283 4| szájjal reggelizni egyike a legkiválóbb ízléstelenségeknek -,
5284 4| miközben tele szájjal falta a vajaskenyeret, újat kent
5285 4| hozzá az ablakból kiszedte a mézes-üvegemet, mézet öntött
5286 4| mézes-üvegemet, mézet öntött a vajaskenyérre és kijelentette,
5287 4| és kijelentette, hogy ez a legjobb és legegészségesebb
5288 4| rendesen nem volt még otthon. A szegény öregasszony, aki
5289 4| életének szomorú folyását. A férje vesebaját, a temetést,
5290 4| folyását. A férje vesebaját, a temetést, a gyermekeinek
5291 4| férje vesebaját, a temetést, a gyermekeinek hálátlanságát.
5292 4| alkalommal hazajött, leheveredett a kanapéra és fütyült. Nem
5293 4| fütyült. Nem vett tudomást a szánalomra méltó tisztes
5294 4| Takarodjon ki!~Úgy látszik, a türelmes lakásadóasszonyt,
5295 4| szintén felbosszantotta a viselkedése:~- Kedves Krapek
5296 4| igaz, szükségem volna a pénzre. Azt tetszett mondani,
5297 4| Azt tetszett mondani, hogy a héten fizet. Legalább a
5298 4| a héten fizet. Legalább a múlt hónapot fizesse ki!~-
5299 4| kiment.~- Te tartozol ennek a szegény asszonynak, és emellett
5300 4| tartozni kétszeresen az. A fiú udvariatlansága kétszeresen
5301 4| kétszeresen visszatetszett.~- Ez a gyerek nem dolgozik, és
5302 4| gyerek nem dolgozik, és a körülményekhez képest elég
5303 4| okoskodtam, amikor hirtelen Misi a vállamra ütött.~- Pali -
5304 4| pofát azonban ne vágj, mert a pénzedet vissza fogod kapni
5305 4| szombaton.~Azzal zsebregyûrte a bankót, és az ablakban megvacsorázott
5306 4| ablakban megvacsorázott a sonkámból.~- Ne gondold -
5307 4| magamban úgy latolgattam a dolgokat, hogy inkább egye
5308 4| maradjon egészséges.~Misi ezen a napon fokozott respektust
5309 4| lefeküdt, telecigarettázta a szobát, azután kijelentette,
5310 4| dolgai vannak. Sok volt a tanulnivalóm, nem feküdtem
5311 4| fölkelt az ágyból, s elfújta a lámpát.~- Értsd meg, hogy
5312 4| õket.~Úgy tûnt fel, mintha a három „barát” egészen egyforma
5313 4| csatakiáltásokkal növelték a küzdelem érdekességét, és
5314 4| játszmákat. Telefüstölték a szobát, és hatalmas zajt
5315 4| amikor már újra nyakig voltak a kártyázásban, közben fel-felkiáltott.~-
5316 4| hazulról, mert nem bírtam a zajt és ellenszenves lármás
5317 4| hogy mennyire kellemetlen a vele való együttélés. A
5318 4| a vele való együttélés. A tíz koronáról azonban óvatosan
5319 4| Megpumpolni ne hagyd magad. A pénzt ne verd a fogadhoz,
5320 4| hagyd magad. A pénzt ne verd a fogadhoz, mert ez utálatos,
5321 4| azt se felejtsd el, hogy a balekot kinevetik.~5.~Aznap
5322 4| cilinderskatulyát vett elõ a szekrénybõl, az ablakpárkányra
5323 4| fölnyúlt az ablakba, levette a skatulyát és elvitte. Nem
5324 4| egy óra múlva visszatért a skatulyával.~- Hol voltál?~-
5325 4| gorombán, és kotorászni kezdett a szekrényben.~Ezen az estén
5326 4| volt rá kapható. Nem felelt a kérdéseimre.~- Krapek -
5327 4| szennyes fehérnemûit dobálta ki a szoba közepére. Soha nem
5328 4| magára hagyja gyermekét a filozófikus piszokban. Utólag
5329 4| el kell ismernem, hogy ez a következtetés nem volt egészen
5330 4| befolyásolni nehéz, akik a saját külön gusztusok szerint
5331 4| életüket.~Másnap ismétlõdött a manipuláció a cilinderskatulyával.
5332 4| ismétlõdött a manipuláció a cilinderskatulyával. Harmadnap
5333 4| ötödik napon így szólt Misi a háziasszonyhoz:~- A poloskák
5334 4| Misi a háziasszonyhoz:~- A poloskák miatt két éjjel
5335 4| Pedig maga azt mondta, hogy a lakásában nincsenek poloskák.~
5336 4| barátjával jött haza, megkínálta a sonkáimmal és almáimmal,
5337 4| nézni, hogyan rendezed be a poloskagyûjteményedet.~-
5338 4| ki Misi; vígan mozogtak a tûkön valamennyien. Aztán
5339 4| valamennyien. Aztán eloltotta a gyertyát, és hamarosan elaludt.~
5340 4| az õszi kabátját, behítta a háziasszonyt a szobába,
5341 4| behítta a háziasszonyt a szobába, és a következõ
5342 4| háziasszonyt a szobába, és a következõ kis beszédet tartotta:~-
5343 4| poloska. Azért vettem ki a lakást, mert reméltem, hogy
5344 4| asszony orra elé tartotta a gyûjteményt.) Ha én egy
5345 4| mind az éjjel fogtam. Ez a lakás egy poloskafészek.
5346 4| itt tovább nem maradok. És a lakáspénzt ki nem fizetem,
5347 4| macskát árult. Becsapott.~A szegény asszony olyan vörös
5348 4| asszony olyan vörös volt a méregtõl, mint a fõtt rák.
5349 4| vörös volt a méregtõl, mint a fõtt rák. Kiabált.~- Hát
5350 4| fizet, innen ki nem megy. A holmiját itt fogom tartani.~-
5351 4| holmiját itt fogom tartani.~- A holmim - mondta Misi - tessék.~
5352 4| tessék.~És kinyitotta a szekrényének az ajtaját.~
5353 4| szekrényének az ajtaját.~A szekrény üres volt. Misi,
5354 4| mint aki pompásan rendezte a tablót - nagy lépésekkel
5355 4| Végre összeakadtam vele a Kecskeméti utcában.~- Hol
5356 4| kérlek, sürgõsen add meg a pénzemet, mert ma nem fogok
5357 4| Misi.~- Amit kölcsönadtam. A tíz koronát.~- Te nekem
5358 4| senkinek.~Erre már kijöttem a béketûrésbõl, és lassan
5359 4| tanulhattam meg az életnek azt a nehéz tantárgyát, amelyben
5360 4| láttam azelõtt ilyennek. Ez a vidám, kemény, élénk fiú
5361 4| lépkedett lecsüggesztett fejjel. A két keze - mint két súlyos
5362 4| két súlyos vasnehezék - a felöltõ zsebeiben. A kabátja
5363 4| vasnehezék - a felöltõ zsebeiben. A kabátja nyitva. A gallér
5364 4| zsebeiben. A kabátja nyitva. A gallér félig, rendetlenül
5365 4| fölhajtva. Az egyik cipõjének a szalagja kibomolva.~Az egész
5366 4| kéz felülrõl nyomta volna a fejét. A szemei kidülledten,
5367 4| felülrõl nyomta volna a fejét. A szemei kidülledten, megkínzottan
5368 4| mi van velem... hát esz a fene. Hát nem látod rajtam,
5369 4| nem látod rajtam, hogy esz a fene.~Az utolsó szavakat
5370 4| megsajnáltam Sándort, bevittem a legközelebbi kávéházba,
5371 4| tíz perc alatt kifejtette a hatást az erõs puncs, és
5372 4| fogok, és csikorgatni fogom a fogamat, hogy ilyesmi megtörténhetett
5373 4| már, öregem, hogy nõ van a dologban.~- Igen - mondta
5374 4| fiú arca egészen eltorzult a fájdalomtól. Sürgettem:~-
5375 4| Azt tudod, ugye, hogy a nyáron négy hétig lenn voltam
5376 4| hétig lenn voltam Borszéken. A szüleim ott nyaraltak, és
5377 4| elsõ két nap ment minden.~A harmadik nap azonban a reggelinél
5378 4| A harmadik nap azonban a reggelinél föltûnt a láthatáron
5379 4| azonban a reggelinél föltûnt a láthatáron ez az asszony,
5380 4| láthatáron ez az asszony, a lánynevén nevezem, Anna.
5381 4| hangosan dobogni kezdett a szívem, amikor megláttam.
5382 4| magyarázzam neked: egy nõ, akire a legnagyobb mértékben diszponáltam
5383 4| könnyesnek tetszik. Rohantam a fürdõtitkárhoz. Kitudtam
5384 4| olcsóbb szobát vettek. A titkár még aznap délután
5385 4| kedves asszonyok voltak a barátnõjével. Még aznap
5386 4| sajátságos zamattal, ami a mélyrõl jõ, a mellbõl, vagy
5387 4| zamattal, ami a mélyrõl jõ, a mellbõl, vagy tudom is én
5388 4| Bolondultam utána. Már a közelléte megmámorosított.
5389 4| Értelmes nõ volt. Értette a szerelmet, érezte a vágyamat,
5390 4| Értette a szerelmet, érezte a vágyamat, és izgatták az
5391 4| nem szándékozik megcsalni. A legõrültebb flörtölések
5392 4| miért érdekelt engem ez a nõ. Mert sajátságos, veszedelmes,
5393 4| se láttam soha. Unikum. A harmadik hét végén már imádtam
5394 4| harmadik hét végén már imádtam a kétségbeesésig. A negyedik
5395 4| imádtam a kétségbeesésig. A negyedik hét végén, amikor
5396 4| jönnöm Pestre, csaknem sírtam a vágytól és a dühtõl. Mert
5397 4| csaknem sírtam a vágytól és a dühtõl. Mert hiába volt
5398 4| nagy vággyal, amit csak a reggeltõl estig szabadban
5399 4| nem lehetett fölfedezni a viszonyunkban, merõben testi
5400 4| fürdõben nem. Mégis elkérte a lakásom címét. Esetleg megesik -
5401 4| Elmúlt az augusztus. Azokon a meleg pesti éjszakákon,
5402 4| bandukoltam Budáról vagy a Ligetbõl - a magános utcákon
5403 4| Budáról vagy a Ligetbõl - a magános utcákon nemegyszer
5404 4| utcákon nemegyszer csengett a fülembe az Anna impertinens
5405 4| ilyenben fatalista vagyok. Ha a szerencse kedvezni fog,
5406 4| majd találkozunk. Elmúlt a szeptember is. Már csak
5407 4| ajtómon. Egy hordár lép a szobába. Anna küldte. Azt
5408 4| tíz órakor találkozzunk a Baross téren, a Keleti pályaudvar
5409 4| találkozzunk a Baross téren, a Keleti pályaudvar elõtt,
5410 4| eszeveszetten öltözködni kezdek. A sógoromnál lakom. Elkövetem
5411 4| sógoromnál lakom. Elkövetem azt a mulasztást, hogy nem csinálok
5412 4| cigaretta nélkül egyenesen a borbélyhoz. Ott rögtön megborotválnak.
5413 4| alatt siettetem és izgatom a borbélyt, aki természetszerûen
5414 4| magamban, mit csináljak. A sógorom már elment a hivatalba,
5415 4| csináljak. A sógorom már elment a hivatalba, a nõvéremtõl
5416 4| már elment a hivatalba, a nõvéremtõl nem akartam pénzt
5417 4| kellett volna mennem, és a nénémtõl elkérni ezt az
5418 4| tettem ehelyett? Nekiindultam a Váci utcának. Azt reméltem,
5419 4| találkozom, akitõl kölcsönkérem a pénzt, azután sietve kocsira
5420 4| kocsira ülök és kihajtok a pályaudvarhoz, és még ott
5421 4| voltam, tisztára megzavart ez a váratlan fordulat. Nézem
5422 4| Konflisra ülni, hazahajtani, és a nõvéremtõl pénzt kérni.
5423 4| az egyetemre, körüljártam a földszinti folyosókat, még
5424 4| földszinti folyosókat, még a questurába is benéztem.
5425 4| elindulni, tudniillik ez a rögeszme gyökerezett belém.
5426 4| egyetemrõl, végigmegyek a Kecskeméti utcán. Nézek,
5427 4| utcán. Nézek, meresztem a szemeimet, szimatolok egy
5428 4| ezt, futva visszaszaladok a Ferenciek terére a zálogházba.
5429 4| visszaszaladok a Ferenciek terére a zálogházba. Négy ember volt
5430 4| Négy ember volt elõttem a becsüsnél. Legalább öt percet
5431 4| vesztettem. Végre rám került a sor. A becsüs azt mondta,
5432 4| Végre rám került a sor. A becsüs azt mondta, negyvenkét
5433 4| erre feldühösödök, hogy a drága láncomért, amelyért
5434 4| nélkül kimegyek. Ez volt a második óriási hiba. Most
5435 4| lehetett volna rendezni a házasságtörést, de akkor
5436 4| lehetetlennek látszott, hogy ezt a csodálatos és ezerszer vágyott
5437 4| Nem tettem. Elindultam a Kossuth utcán föl a Keleti
5438 4| Elindultam a Kossuth utcán föl a Keleti pályaudvar felé.
5439 4| felé. Azt gondoltam, hogy a Rákóczi út elég hosszú,
5440 4| rogyadozva az izgalomtól a Baross térre. A pályaudvar
5441 4| izgalomtól a Baross térre. A pályaudvar elõtti tér üres
5442 4| megebédeltem, meg akartam menteni a napot, és meg akartam javítani
5443 4| és meg akartam javítani a közérzésemet, ami gyalázatos
5444 4| óra felé kerültem haza. A néném fogadott:~- Mi az -
5445 4| levelet kaptál. - És ideadta a leveleket.~- Csak lassan -
5446 4| magamban - csak lassan.~A szobámba mentem, és ott
5447 4| amilyeneket asszonyok rejtegetnek a kis kézi táskáikban.~Az
5448 4| elsõ:~Vártam fél tizenegyig a Baross téren, és egyig a
5449 4| a Baross téren, és egyig a Pannónia étteremben fogom
5450 4| étteremben fogom várni.~A második:~Kettõ húszkor indul
5451 4| második:~Kettõ húszkor indul a vonatom a Keletirõl, a váróteremben
5452 4| húszkor indul a vonatom a Keletirõl, a váróteremben
5453 4| indul a vonatom a Keletirõl, a váróteremben még talán találkozhatunk.~
5454 4| még talán találkozhatunk.~A harmadik:~Megyek haza, sajnos
5455 4| Háromszor is végigolvastam a leveleket. Nem vigasztaltam
5456 4| HAJNALI ELBESZÉLÉS~A történetet, ami itt következik,
5457 4| éjszakai embereket. Örökösen a részleteken nyargalnak,
5458 4| unalmasságig bonyolítják a nekünk, nappaliaknak egyszerû
5459 4| is, amikor együtt ültünk a kávéházban, elõbb háromnegyed
5460 4| óra hosszat bámult bele a konyakos pohárba, és csak
5461 4| csak azután szánta rá magát a beszédre.~- Egy rossz, nyugtalan,
5462 4| elmenekültem hazulról. A kávéházakat végigjártam
5463 4| s az esõ is bekergetett a lányokhoz. Álmosak és dohányfüstszagúak
5464 4| szemekkel úgy éreztem, hogy a hiába kergetett, a meghódíthatatlan
5465 4| hogy a hiába kergetett, a meghódíthatatlan csalfa
5466 4| szûzleány: az Álom, ölébe veszi a fejemet. A lányok tudták,
5467 4| ölébe veszi a fejemet. A lányok tudták, hogy az „
5468 4| nekem, hát rám se néztek. A túlfûtött, nehéz illatoktól
5469 4| már beérkezett valahonnan a hajnalnak egy szürkén ezüstös,
5470 4| ezüstös, derengõ sugara. A lámpák fáradtan pislogtak.
5471 4| lámpák fáradtan pislogtak. A szoba túlsó sarkában valami
5472 4| berúgott ember öntötte ki a lelkét Micinek, az okos
5473 4| mielõtt álomra hajtanád a kábult fejedet, imádkozol
5474 4| pedig már meghalt. Rázod a fejedet - nem lehet? - lehet
5475 4| nem lehet? - lehet biz’ a’. Ki gondolhatná el, hogy
5476 4| hogy aztán megcsókolja a homlokomat, itt a közepén,
5477 4| megcsókolja a homlokomat, itt a közepén, igen itt, és könnyezve
5478 4| és könnyezve simogassa a kopasz fejemet, így szólván:
5479 4| szólván: szegény barátom!~A beszélõ nagyokat és keserveseket
5480 4| meg, Mici, de majd csak a végén. Hát nézd, fiam, én
5481 4| csak Pistát szerette! Azzal a majomszeretettel, amellyel
5482 4| Énvelem nem törõdött. Én, a Béla, senki se voltam neki.
5483 4| igazságtalanságok esnek a földön. Buta egy dolog,
5484 4| csókolgatja. Édesanyánk a mi születésünkbe pusztult
5485 4| egy vénkisasszony gondozta a házat, de biz az nem szeretett
5486 4| nem szeretett senkit, csak a gyomrát. Kávézott mindig
5487 4| gyerek. Egyik olyan, mint a másik. Nagy komolyságú dolgok
5488 4| komolyságú dolgok kergetõztek a buksi nagy fejünkben. Én
5489 4| utazni járt. Sok pénzt hozott a termés. Félesztendeig se
5490 4| Azt hiszem, hogy szerette a szép lányokat. Mert pirosképû,
5491 4| Pista halva feküdt künn a temetõben. Megszúrta magát
5492 4| temetõben. Megszúrta magát a kertben valamivel, azután
5493 4| kertben valamivel, azután a nénink késõn hítt doktort.
5494 4| doktort. Nem is volt ott a környékben, mert hogy mi
5495 4| mert hogy mi künn laktunk a tanyánkon, fél mérföldnyire
5496 4| tanyánkon, fél mérföldnyire a várostól.~Mielõtt apa elé
5497 4| Mielõtt apa elé mentünk volna a vasútra, akit a néni hazasürgönyzött,
5498 4| mentünk volna a vasútra, akit a néni hazasürgönyzött, de
5499 4| hazasürgönyzött, de aki csak a temetés után harmadnapra
5500 4| Spanyolországban volt, nohát ezen a délután bevezetett a néni
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6303 |