Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 7
9 5
90 1
a 6303
á 1
aaa 1
abba 6
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
6303 a
2548 és
2102 az
1313 hogy
Csáth Géza
Csáth Géza novellái

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6303

     Nov.
3501 3| Nem volt már pulzusa, és a teste élettelen. Az éjjeliszekrényen 3502 3| azután vége volt. Lehajoltam, a szíve nem vert. Vonásai 3503 3| kiáltott Elek -, hozza ide, azt a rendõrségnek kell majd átadni.~ 3504 3| majd átadni.~Ida behozta a levelet. A címzés ez volt:~„ 3505 3| Ida behozta a levelet. A címzés ez volt:~„Herrn Oberleutnant 3506 3| csendesen. - Szegény Johanna, a privatdiner dobta ki!...~ 3507 3| magunktól, hogy körül ne nézzünk a lakásban. A hálószoba kissé 3508 3| körül ne nézzünk a lakásban. A hálószoba kissé szûk volt, 3509 3| rézágy és igen finom ágynemû. A tükörasztalon sok tégely 3510 3| reklámkiadványa) illusztrálta a tégelyek és üvegcsék rendeltetését. 3511 3| üvegcsék rendeltetését. A másik szoba volt a szalon 3512 3| rendeltetését. A másik szoba volt a szalon és az ebédlõ. A zongorán 3513 3| volt a szalon és az ebédlõ. A zongorán nyitva a kotta. 3514 3| ebédlõ. A zongorán nyitva a kotta. Megnéztük. Az induló, 3515 3| Czibulka alkotása volt, és a címe: „Erwachung des Löwen”. 3516 3| Erwachung des Löwen”. A címlapon egy óriási oroszlánfej. 3517 3| egy óriási oroszlánfej. A nevetés ingere miatt, amely 3518 3| venni, sietve elhagytuk a szobát. - Erwachung des 3519 3| Reggel, amikor kinyitottam a szemeimet, fölálltam az 3520 3| ágyamban, és kibámultam a zöld korlátháló fölött rendesen 3521 3| még nagymama nem kelt föl. A szomszéd szobában, a hálószobájában 3522 3| föl. A szomszéd szobában, a hálószobájában a tükörasztalon 3523 3| szobában, a hálószobájában a tükörasztalon erõlködve, 3524 3| akadályozni, hogy reggel legyen. A becsukott ablaktáblák rései 3525 3| innen lehet tudni, hogy a mécs hiába erõlködik.~Ilyenkor 3526 3| halkan szólítani szoktam a nagymamát, mert újra elaludni 3527 3| tudok. Nagymama csenget a dadának, a dada bejön, kiemel 3528 3| Nagymama csenget a dadának, a dada bejön, kiemel az ágyamból, 3529 3| hogy aludtam, és kivisz a világosságra. Mindig sokat 3530 3| ebben az érzésben - amint a hirtelen reggeli fény megcsiklandozott, 3531 3| fény megcsiklandozott, és a tisztára szellõzött, kitakarított 3532 3| legszívesebben - havasak voltak a háztetõk, és fehéren ragyogtak 3533 3| háztetõk, és fehéren ragyogtak a reggeli napfényben. Szánkák 3534 3| látni óhajtottam ezeket a kedves jármûveket. Megtette 3535 3| kedves jármûveket. Megtette a kívánságomat. Aztán rámhúzta 3536 3| kívánságomat. Aztán rámhúzta még a másik cipõt is, és a mosdószobába 3537 3| még a másik cipõt is, és a mosdószobába vezetett. Megmosta 3538 3| mosdószobába vezetett. Megmosta a kezemet szappannal, kefével. 3539 3| egy szivaccsal lelocsolta a hátamat. Amennyire vissza 3540 3| szisztémának ésszerûtlensége. A víz t.i. már kezeim leöblítése 3541 3| undorodva dugtam bele, de a dada, bár többször magyaráztam, 3542 3| nem akarta belátni ennek a beléje gyökeresedett szokásnak 3543 3| megfésült, és ellenõrizte a fogmosást, amire különben 3544 3| különben nem volt szükség. A szájvíz illatát szerettem, 3545 3| selymes hajamban végigsiklott a fésû, ez mindig kellemesen 3546 3| ingemet (sose tudtam megszokni a fodrait, különösen a csuklómat 3547 3| megszokni a fodrait, különösen a csuklómat bántották a kézelõk) 3548 3| különösen a csuklómat bántották a kézelõk) és a sötétkék bársonyruhámat 3549 3| bántották a kézelõk) és a sötétkék bársonyruhámat 3550 3| és kényszerített, hogy a tükör elõtt az illendõnél 3551 3| öltözködés, megbecsüljem a szépet, a mûvészetet, ami 3552 3| megbecsüljem a szépet, a mûvészetet, ami tulajdonképp 3553 3| férfiasabb dolgoktól.~Ezután a dada reggelit adott. De 3554 3| adott. De most már bejött a nagymama is. Megkóstolta 3555 3| nagymama is. Megkóstolta a kávémat, megkeverte, és 3556 3| kávémat, megkeverte, és a kalácsot apró kockákra aprította, 3557 3| aprította, nehogy baj legyen a lenyelésnél. ideig el 3558 3| szoktam kávézgatni, mert a délelõtt nem sok érdekeset 3559 3| sok érdekeset ígért.~2.~A nagymama olykor mesélt nekem 3560 3| ismertem, mert édesanyám a születésemkor halt meg, 3561 3| pedig fél évre követte. A nagymama nem mondta soha, 3562 3| magunkra hagyott bennünket a nagymamával. Szegény apuskám 3563 3| ismertem õket!...~Reggeli után a nagymama meg szokta csókolni 3564 3| nagymama meg szokta csókolni a fejem búbját, azután átküld 3565 3| ebédlõbe. Ilyenkor már dadámnak a konyhában van dolga, magamnak 3566 3| benne lenni. De mit tegyek, a szalonban még rosszabb. 3567 3| ül rájok. Legföljebb néha a nagyapa, ha eljön hozzánk. 3568 3| de mégse annyira, mint a nagymama. A nagyapának sok 3569 3| annyira, mint a nagymama. A nagyapának sok unokája van, 3570 3| nagyapának sok unokája van, a nagymamának csak egy: én.~ 3571 3| én.~Az ebédlõben leülök a szõnyegre, és a nagy képeskönyveimben 3572 3| ebédlõben leülök a szõnyegre, és a nagy képeskönyveimben lapozok, 3573 3| arcképalbumokat szedem elõ. Benne van a szüleim arcképe sokféle 3574 3| Az egyiken sírásra áll a szám; egy ingben ülök egy 3575 3| Egy harmadikon karika van a kezemben, és hajtó. Akkor 3576 3| miért érdemes élni? Ezt csak a felnõttek tudják, nem lehet 3577 3| Így gondolkodtam sokszor a félig lefüggönyzött ebédlõben. 3578 3| Nagy csend vett körül. A kis utcában órákon át nem 3579 3| nem ment kocsi. Nagymama a konyhában üldögélt, és beszélgetett 3580 3| üldögélt, és beszélgetett a szomszédasszonyokkal vagy 3581 3| szomszédasszonyokkal vagy a vincellérrel, aki bejött 3582 3| vincellérrel, aki bejött a szõlõbõl valamiért. Rendesen 3583 3| semmiért. Magával hozta a feleségét, Tecát, és hízelegtek 3584 3| feleségét, Tecát, és hízelegtek a nagymamának, pletykáltak, 3585 3| kezet csókoltak, és az lett a vége, hogy az éléskamrából 3586 3| éléskamrából Kati kihozta a szilvóriumot, és a vincellérpár 3587 3| kihozta a szilvóriumot, és a vincellérpár kapott belõle 3588 3| parasztok voltak, lopták a nagymamát, és kihasználták 3589 3| nagymamát, és kihasználták a szívét meg a rövidlátó 3590 3| kihasználták a szívét meg a rövidlátó szemeit. A termés 3591 3| meg a rövidlátó szemeit. A termés felét a saját zsebükre 3592 3| szemeit. A termés felét a saját zsebükre adták el. 3593 3| szilvaszedés elõtt, és megnézte a fákat, azután késõbb kijelentette, 3594 3| késõbb kijelentette, hogy a beszállított szilva nincsen 3595 3| Kedves ténsasszony - mondta a nagymamának - ezek lopnak. 3596 3| lopnak. Kergesse el õket.~A nagymama másnap ezzel fogadta 3597 3| ténsasszony. Ki volt az a gyalázatos, aki ilyent mert 3598 3| szerettem Teca nénit.~3.~Mondom, a csend szinte tûrhetlen volt. 3599 3| Ha valaki el van bújva a szobában, a szalonban, a 3600 3| el van bújva a szobában, a szalonban, a fekete zongora 3601 3| a szobában, a szalonban, a fekete zongora alatt vagy 3602 3| fekete zongora alatt vagy a szekrényben, valami rossz 3603 3| ismeretlen félelmes embert, a tolvajt, a gyilkost.~Semmi 3604 3| félelmes embert, a tolvajt, a gyilkost.~Semmi kétség: 3605 3| gyakran megtörténhetnek a világban. Hiszen mi, kisgyermekek, 3606 3| félénkek vagyunk, és annyi a veszedelmes, rossz, gonosz, 3607 3| különösen, ha szakálla van. És a szemekbõl is lehet látni 3608 3| mintha azt mondaná:~- Evvel a kis kölyökkel még lesz számolnivalóm!~ 3609 3| vörös, csúnya kezeit. Vagy a kését tapogatja talán meg, 3610 3| szokta hajtani. Igen, ez a kés ott van valahol. Mennyi 3611 3| ha ilyenkor találkozunk a rendõrrel. Õ a dadámmal 3612 3| találkozunk a rendõrrel. Õ a dadámmal szokott beszélgetni. 3613 3| de bizonyos, hogy ha õ a közelben van, akkor nem 3614 3| közelben van, akkor nem félek a vörös zsiványtól. Ilyenkor 3615 3| zsiványtól. Ilyenkor ez a gazember nem mer rám nézni 3616 3| hirtelen át szoktam fordulni a másik oldalára.~Persze a 3617 3| a másik oldalára.~Persze a rendõr bácsi még nem segít 3618 3| velünk, és bizonyos, hogyha a vörös rám tör a szobában, 3619 3| hogyha a vörös rám tör a szobában, segélykiáltásaimra 3620 3| kellene egyszer mondanom a rendõrnek, hogy ki ez a 3621 3| a rendõrnek, hogy ki ez a vörös. El kellene azt mondanom, 3622 3| gyerekeket gyilkol, és amikor a vérüket megissza, kárörömmel 3623 3| megissza, kárörömmel kacag a pusztulásukon. El kéne mondanom, 3624 3| padlómázakat és ilyenféléket - és a fiókokban a kitépett szíveket 3625 3| ilyenféléket - és a fiókokban a kitépett szíveket és gyermekek 3626 3| hosszasan, kérni akartam a rendõr bácsit, hogy tegye 3627 3| tegye ártalmatlanná, csukja a börtönbe, akasztassa föl 3628 3| akasztassa föl vagy szúrja át a kardjával, de mindig abbamaradt.~- 3629 3| tudok, és nem értem, amit a nagyok beszélgetnek. Nem 3630 3| Ilyenformán nem panaszoltam be a vöröst, és állandóan foglalkoztatott 3631 3| állandóan foglalkoztatott a kérdés: mi lesz velem. Sokszor 3632 3| Sokszor aggódva kémleltem a szalon sötét sarkait, sokszor 3633 3| hogyha fölnézek, megjelenik a vörös. Nemegyszer tisztán 3634 3| véltem, amint kikecmereg a szoba homályából, és szétálló 3635 3| sikoltottam ilyenkor, és ha a dada bejött, elmondtam, 3636 3| bejött, elmondtam, hogy a vörös benn van a másik szobában. 3637 3| elmondtam, hogy a vörös benn van a másik szobában. Ilyenkor 3638 3| másik szobában. Ilyenkor a dada bement, kinyitogatta 3639 3| dada bement, kinyitogatta a táblákat, bevezetett a szalonba, 3640 3| kinyitogatta a táblákat, bevezetett a szalonba, és végignézett 3641 3| Megnéztük mindenütt. Felemeltük a zongoratakarót, és kinyitottuk 3642 3| zongoratakarót, és kinyitottuk a szekrényeket. Egyszer kívánságomra 3643 3| Egyszer kívánságomra még a fiókokat is sorra vizsgáltuk, 3644 3| vizsgáltuk, mert kitelhetett a vöröstõl, hogy oda bújik. 3645 3| hallani. Borzasztóak ezek a rablók. Sose tudja az ember, 3646 3| közülük. Õk meghúzódnak a fogasok alatt, a ruhák között, 3647 3| meghúzódnak a fogasok alatt, a ruhák között, és lábukat 3648 3| becsúsznak az ágy alá, egészen a homályos, sötét sarokba, 3649 3| még akkor sem látja meg a rablót, legfeljebb ijesztõ, 3650 3| fényû szemeit, mint amilyen a Huszáré, a kutyánké, amikor 3651 3| mint amilyen a Huszáré, a kutyánké, amikor a mészáros 3652 3| Huszáré, a kutyánké, amikor a mészáros ingerli. Nem ismerek 3653 3| szemeire; vérben forognak, és a düh zöldes fátyola ereszkedik 3654 3| rájuk. Mondom, legfeljebb a rabló szemeinek a fényét 3655 3| legfeljebb a rabló szemeinek a fényét lehet egy pillanatra 3656 3| hogy csakugyan ott van-e a rabló, hanem egyszerûen 3657 3| hanem egyszerûen kiszaladok a szobából.~4.~Pont tizenkét 3658 3| behordja az ételeket. Ez a napnak a legkellemetlenebb 3659 3| az ételeket. Ez a napnak a legkellemetlenebb szaka. 3660 3| szeretem. Csak kettõt szeretek: a kolbászt és a palacsintát. 3661 3| szeretek: a kolbászt és a palacsintát. Ha mindennap 3662 3| csináltat. Azt mondja, hogy a kolbász nem étel, és hogy 3663 3| jóllakni, mert elrontom a gyomromat, és holtom napjáig 3664 3| beszélünk. Nem szeretek a nagymamától semmit se kérdezni; 3665 3| nincs vége az ebédnek, és ez a legrosszabb. Még azt sem 3666 3| hogy partlimat levegyem a nyakamról. Roppant rendszeretõ 3667 3| meghallanám, hogy férjét, a nagyapámat, aki már tíz 3668 3| aki már tíz esztendõvel a születésem elõtt meghalt, 3669 3| efféle szeszélyeivel kergette a másvilágra. Tulajdonképpen 3670 3| Tulajdonképpen nem haragszom a nagymamára, õ asszony, 3671 3| Ebéd után nagymama beül a szobájába, én a zsámolyára 3672 3| nagymama beül a szobájába, én a zsámolyára telepszem, vagy 3673 3| zsámolyára telepszem, vagy a gombolyítógép kerekeivel 3674 3| megengedi, hogy kinyissam a kanári ajtaját, vagy még 3675 3| vagy még ritkábban, hogy a fiókos szekrényében turkáljak. 3676 3| nyár van, akkor leakasztom a légycsapót az ajtó mögül, 3677 3| szórakoztató. Az ember leül a zsámolyra, és vár. A legyek 3678 3| leül a zsámolyra, és vár. A legyek halkan döngenek a 3679 3| A legyek halkan döngenek a szobában. A nagymama elszunnyad 3680 3| halkan döngenek a szobában. A nagymama elszunnyad a székében, 3681 3| szobában. A nagymama elszunnyad a székében, teljes csend van, 3682 3| teljes csend van, csak a legyek zenekara hallatszik. 3683 3| hallatszik. Ekkor valahonnan a konyhából berepül egy dongó. 3684 3| egy dongó. Keresztülsüvít a szobán, vastagon búg, zörög, 3685 3| az óriás.~Így hetvenkedik a dongó, és szilajul szálldogál 3686 3| Nekikoppan az ablaknak, fölmászik a keresztfáig, azzal huss... 3687 3| elrepül, körülkarikázza a szobát, megáll a plafonon 3688 3| körülkarikázza a szobát, megáll a plafonon egy sarokban, de 3689 3| akar, ez világos. Rászáll a nagymama szemüvegére, azután 3690 3| orrára, az állára, végigugrál a csipke vállgallér likacsai 3691 3| likacsai között, lebandukol a karján a kezére, az ujja 3692 3| között, lebandukol a karján a kezére, az ujja hegyére, 3693 3| percekig nem lehet látni, csak a hangját hallja az ember, 3694 3| bosszantóbb jellegûvé válik. A dongó kétségtelenül hasonlít 3695 3| dongó kétségtelenül hasonlít a fölfuvalkodott, elbizakodott 3696 3| emberekhez.~Ilyen ember a nagymama ügyvédje, a Kovacsics 3697 3| ember a nagymama ügyvédje, a Kovacsics bácsi. Vastag 3698 3| embernek szónokolna. Betölti a szobát a hangja, csoda, 3699 3| szónokolna. Betölti a szobát a hangja, csoda, hogy el nem 3700 3| hogy el nem repednek tõle a finom kis porcelánfigurák 3701 3| üvegszekrényben, és elárulja, hogy a hang gazdája, Kovacsics 3702 3| Kovacsics bácsi gyönyörködik a hangjában, büszkélkedik 3703 3| egy utálatos, nagy dongót.~A szegény kis legyeket sohase 3704 3| sohase bántom, csak ezeket a hangos, puffadt dongókat. 3705 3| puffadt dongókat. Érteni kell a dolgot. Eleinte belehevültem, 3706 3| ide és oda, beleszédültem a jobbra-balra való fejforgatásba, 3707 3| jobbra-balra való fejforgatásba, és a dongót csak ritkán sikerült 3708 3| Most azonban már tudom a módját, hogyan kell.~Becsukom 3709 3| és türelmesen várok, míg a dongó letelepszik valahová. 3710 3| odamegyek és elkergetem. Ha a plafonra ül, földobom a 3711 3| a plafonra ül, földobom a légycsapót. A dongó zizeg-zuzog, 3712 3| földobom a légycsapót. A dongó zizeg-zuzog, nagy 3713 3| nagy gyorsasággal repdes, a fejemre száll, a fülem körül 3714 3| repdes, a fejemre száll, a fülem körül bosszant... 3715 3| Ekkor odamegyek és rácsapok; a dongó leesik. Fölszedem, 3716 3| Fölszedem, és döglötten beteszem a légyfogó üvegbe. Hadd örüljön 3717 3| légyfogó üvegbe. Hadd örüljön a nagymama.~Nagymama t.i. 3718 3| az ecetes légyfogó üveg a legjobb. Cukrot tesz alája, 3719 3| és meg van nyugodva, hogy a legyek ellen mindent megtett. 3720 3| mindent megtett. Pedig ebbe a légyfogóba mindig csak csupa 3721 3| egészen jókedvre hangolja a nagymamát.~- A nagyapád 3722 3| hangolja a nagymamát.~- A nagyapád azt mondta, hogy 3723 3| Szeretném megmutatni neki ezeket a kövér dongókat, nem tudom, 3724 3| férhet hozzá kétség, hogy a Kati légyfogó papirosai, 3725 3| légyfogó papirosai, amiket a fûszerestõl kap ajándékba, 3726 3| mégis örülök neki, hogy a nagymama meg van gyõzõdve 3727 3| nagymama meg van gyõzõdve a saját igazságáról. Azt hiszem, 3728 3| van, mert amint tévednek a világ és a dolgok megítélésében, 3729 3| amint tévednek a világ és a dolgok megítélésében, lassankint 3730 3| véleményemet nem nyilvánítottam a nagymama elõtt, amiben az 3731 3| részesem volt. Hallgatni a legszebb. Mindig sajnálkozom 3732 3| és jól meg tudja ítélni a történteket, nincs szüksége 3733 3| hiszem, nem az az ember a boldog, aki gazdag - mint 3734 3| boldog, aki gazdag - mint a nagymama mondja - vagy akinek 3735 3| van - mint Margit mondja, a szomszéd kislánya -, hanem 3736 3| rendesen nemigen tudok, ha a dada mosdat is, és ha a 3737 3| a dada mosdat is, és ha a nagymama azt hiszi rólam, 3738 3| oktondi kisfiú vagyok, ha a felnõttek tudnak írni és 3739 3| és elmulatok egész nap a gondolataimmal. Azt hiszem, 3740 3| amikor elmentünk hozzá a nagymamával, van dolga a 3741 3| a nagymamával, van dolga a törvényszéknél, és sok emberrel 3742 3| teremtés, hogy ha mulatni akar, a kocsmába kell mennie tekézni 3743 3| arca van. Én bezzeg leülök a nagymama mellé a zsámolyra, 3744 3| leülök a nagymama mellé a zsámolyra, és késõ délutánig 3745 3| délutánig el tudom nézni a felhõket az égen. Ó, milyen 3746 3| égen. Ó, milyen gyönyörûek. A földön sehol nincsen olyan 3747 3| olyan szép valami, mint a felhõ. Az alakjuk mindig 3748 3| Különösen, ha lenyugszik a nap, szeretem nézni õket. 3749 3| pompás ünnepséget ülnek a felhõkben lakó boldog lények. 3750 3| amely már csaknem elérte a felhõket, olyan magasan 3751 3| repült. Egy pillanatra eltûnt a szemem elõl, azután én azt 3752 3| azután én azt gondoltam, hogy a fecske megérkezett abba 3753 3| fecske megérkezett abba a boldog országba, és ott 3754 3| fog maradni mindig.~Nem. A kismadár gyáván megijedt, 3755 3| kismadár gyáván megijedt, talán a nagy fénytõl, és visszaszállt 3756 3| és visszaszállt lefelé, a szürke, fénytelen felhõk 3757 3| felhõk közé, visszajött a háztetõ alá a fészekbe. 3758 3| visszajött a háztetõ alá a fészekbe. Majdnem sírva 3759 3| borzasztó, ha valaki már a boldogság küszöbén van, 3760 3| meggondolja magát, visszajön a szegény, piszkos eresz alá!~ 3761 3| bejön Kati - már elmosogatta a kevés edényt - kinyitja 3762 3| Kati - szokta mondani a nagymama -, Kati fiam, teríts 3763 3| kávéhoz.~Kati terít, behozza a friss kávét - mert minden 3764 3| frisset csinál - behozza a pereceket és zsemlyéket, 3765 3| pereceket és zsemlyéket, a cukortartót és a vizeskancsót. 3766 3| zsemlyéket, a cukortartót és a vizeskancsót. Nagymama fölkel 3767 3| vizeskancsót. Nagymama fölkel a karosszékbõl, összehajtja 3768 3| mondja - együk meg ezt a kis kávét.~Megesszük. Mit 3769 3| Nagymama nagyon szereti a kávét, és nekem is öröm, 3770 3| közben összevágja nekem a süteményt aprítani valónak, 3771 3| Anyád is nagyon szerette a kávét - mondta egyszer a 3772 3| a kávét - mondta egyszer a nagymama - és ez a legjobb 3773 3| egyszer a nagymama - és ez a legjobb ital. Kávéból meg 3774 3| mikor már nagyon beteg volt a szíve, megivott három-négy 3775 3| Betegségében egyetlen öröme volt a kávé meg a Jókai-regények. 3776 3| egyetlen öröme volt a kávé meg a Jókai-regények. Azokat olvasta 3777 3| ozsonnatájban temetés ment el a szomszéd nagy utcán. A tûzoltók 3778 3| el a szomszéd nagy utcán. A tûzoltók rézbandája szokta 3779 3| rézbandája szokta fújni a halotti marsot, recsegve, 3780 3| marsot, recsegve, ropogva, és a harsonáló erõs hangok behatoltak 3781 3| hangok behatoltak egészen a szobánkba. Kellemetlen, 3782 3| borzalmas. Mindig hideg fut a hátamon, ha hallom. Ha én 3783 3| nem ilyen zenét kívánnék, a cigányok muzsikáljanak a 3784 3| a cigányok muzsikáljanak a koporsóm fölött, halkan, 3785 3| fölött, halkan, tegyék a kis fésût a húrokra, amitõl 3786 3| halkan, tegyék a kis fésût a húrokra, amitõl ellágyul, 3787 3| ellágyul, elcsendesedik a hang, és a zene olyan, mint 3788 3| elcsendesedik a hang, és a zene olyan, mint egy álom. 3789 3| mint egy álom. Olyan, mint a halál.~Egyáltalán, ami csendes, 3790 3| bolondságnak és céltalannak a gyûlöletet. Azt hiszem, 3791 3| haragudni kezdenék , átmegyek a harmadik szobába.~7.~Ozsonna 3792 3| semmit sem csinálok. Megvárom a lámpagyújtást. Sétálok egyet 3793 3| lámpagyújtást. Sétálok egyet a dadával a kertben; õ mulattat. 3794 3| Sétálok egyet a dadával a kertben; õ mulattat. Levelekbõl 3795 3| Csigabiga, gyere ki!~Télen a kis szánkóba ülök, és párszor 3796 3| itt vagyunk Pesten.~Jár a szája a derék, kedves asszonynak, 3797 3| vagyunk Pesten.~Jár a szája a derék, kedves asszonynak, 3798 3| arról az országról, ami a felhõk között van, de észrevettem, 3799 3| akartam neki magyarázni, hogy a szelet a fák okozzák. Ha 3800 3| magyarázni, hogy a szelet a fák okozzák. Ha hûvös az 3801 3| kihozza az õszi kabátomat a házból, és rám adja. Ilyenkor 3802 3| egyszer, hogy mitõl van a szél. Azt mondta, hogy azt 3803 3| én - nézze, hogy mozognak a fák, azok okozzák a szelet. 3804 3| mozognak a fák, azok okozzák a szelet. Mintha a nagymama 3805 3| okozzák a szelet. Mintha a nagymama legyezi magát, 3806 3| Józsika.~Nem értette meg, hogy a fa éppúgy szellõt csinál, 3807 3| éppúgy szellõt csinál, mint a legyezõ.~8.~Este, ha a lámpát 3808 3| mint a legyezõ.~8.~Este, ha a lámpát meggyújtják, szívesen 3809 3| meggyújtják, szívesen vagyok a szobában. Úgy tetszik, hogy 3810 3| ér, mint az egész nappal. A lámpaláng enyhébb és kedvesebb, 3811 3| enyhébb és kedvesebb, mint a napfény, és az angyalok 3812 3| ilyenkor lassan leszállnak a földre. Sokszor hallottam, 3813 3| Sokszor hallottam, hogy a mennyország, ahol az Úristen 3814 3| angyalokkal. Nagymama és a dada is mondták, hogy mindenkinek 3815 3| is van , hiszen annyi a rossz ember a világon, és 3816 3| hiszen annyi a rossz ember a világon, és álmunkban, amikor 3817 3| aluszunk, és este, amikor a sötétség mindent betakar, 3818 3| megtámadhatnak, megölhetnek. A õrzõangyalok vigyáznak 3819 3| vigyáznak mindannyiunkra. Mikor a lámpákat meggyújtják, és 3820 3| meggyújtják, és kigyúlnak az égen a csillagok, már keresztülsuhannak 3821 3| csillagok, már keresztülsuhannak a hálószobán, szinte hallani 3822 3| hálószobán, szinte hallani a szárnyukat, és mosolyogva 3823 3| és mosolyogva megáldják a fejünket. Eltávoztatják 3824 3| ördögöket, és ha fütyül a szél, ha esik az esõ, és 3825 3| járkálnak, tõrt szorongatva a kezükben, õk intézik, hogy 3826 3| kezükben, õk intézik, hogy a kutyák éberek legyenek, 3827 3| ugassanak minden gyanús neszre. A angyalom nélkül én már 3828 3| magamra hagy, rögtön csöngetek a dadának, és megkérem, hogy 3829 3| maradjon benn, szedje elõ a régi, bekötött képes újságokat, 3830 3| képes újságokat, és nézzük a képeket.~Vacsora után hamar 3831 3| ember lehessen - mondja a nagymama.~Nem is bánom. 3832 3| nagymama.~Nem is bánom. A dada levetkõztet. Az ágy 3833 3| egyforma, és egyforma már a természete szerint is, minden 3834 3| hajós lenni, vagy még inkább a felhõk országába szeretnék 3835 3| lakni. Szeretnék bolyongani a nagy felhõmezõkön, ahol 3836 3| fele álom, és így nincs ok a zúgolódásra. Elvégre nem 3837 3| akik jók, kedvesek, mint a dada és a nagymama, de akikhez 3838 3| kedvesek, mint a dada és a nagymama, de akikhez tulajdonképpen 3839 3| PISTA~Bródy Sándornak~Pista a legtehetségesebb és legnagyobb 3840 3| alkalmam nyílt megfigyelni. A regényekben olvastam különb 3841 3| olvastam különb fickókról is. A színpadi hõsszerelmes szerepek 3842 3| játszani velem. Megtanított a golyózás minden titkára. 3843 3| titkára. Nem riadt vissza a fáradtságtól, ha arról volt 3844 3| És emberismerõ.~Tudott a parasztok nyelvén, és ha 3845 3| kliensekkel tárgyalt, ragyogtak a szemei, és hivatalos pátosz 3846 3| hivatalos pátosz jelentkezett a mozdulataiban. Az apámtól 3847 3| mozdulataiban. Az apámtól meg a törvényszéki emberektõl 3848 3| Olykor órákig elbúvárkodott a törvénykönyvekben, és ilyenkor 3849 3| nem törte le annak idején a derekát, és nem kényszerítette 3850 3| derekát, és nem kényszerítette a tanulásra. Párszor elbeszélte 3851 3| Párszor elbeszélte azokat a válogatott ravaszságokat, 3852 3| élhessen, de amelyeknek a vége mégiscsak az lett, 3853 3| mégiscsak az lett, hogy a második gimnáziumból ki 3854 3| kellett venni. Így került a törvényszékre díjnoknak 3855 3| számtalan bonyodalmat okozott a háznál. Két szobalányra 3856 3| miatta kellett elküldeni. A lányok a falujokba mentek 3857 3| kellett elküldeni. A lányok a falujokba mentek lebetegedni, 3858 3| falujokba mentek lebetegedni, a háztartásban zökkenések 3859 3| aki az irodában, méghozzá a hivatalos órák alatt, és 3860 3| mellett oly ügyesen intézte a dolgokat, hogy senki se 3861 3| hódított meg minden nõt, aki a keze ügyébe esett. A fiókja 3862 3| aki a keze ügyébe esett. A fiókja tele volt cukrokkal, 3863 3| nélkül hallgattam ezeket a dolgokat, nem értettem, 3864 3| hogy lehet ennyit fáradozni a nõk miatt.~Pista állandóan 3865 3| rendesen nagyon jóban volt. A többiekkel szakítófélben, 3866 3| házasodott, és összevetjük ezt a tényt egy vallomással, mely 3867 3| éves korában ismerte meg a szerelem misztériumait, 3868 3| volt.~Voltak közöttük - már a kisvárosi készlethez képest - 3869 3| egy évig is, amíg azután a végre elment a találka 3870 3| azután a végre elment a találka helyére. Pista minden 3871 3| parasztasszonyoktól vette bérbe a szobákat, akik ilyenkor 3872 3| ilyenkor vacsorákat fõztek a szerelmeskedõknek. Pista 3873 3| szerelmeskedõknek. Pista ilyenkor a rendes liternél még valamivel 3874 3| és általában nem kímélte a pénzt. Sokszor kijelentette:~- 3875 3| kijelentette:~- Vigyázok a pénzre, nem dobálom szét, 3876 3| nem dobálom szét, de erre a dologra nem sajnálom, hadd 3877 3| Hiába állt ki Pista este a kapuba, hiába fütyülte el 3878 3| kapuba, hiába fütyülte el a legszebb nótákat, Zsófi 3879 3| neki Pista nem kell. Rágta a dolog kitûnõ barátomat, 3880 3| el learatni - kárpótolták a szomorúságért. Zsófi azonban 3881 3| íróasztala mellett. Még a Tek. Kir. TörvényszékT” 3882 3| se volt kedve kicifrázni a keresetek felzetén. Pedig 3883 3| Nem állította el. Kiment a konyhába, mosdótálat kért, 3884 3| de aztán újra visszakapta a régi csattanós színét.~ 3885 3| ügyességgel csinálta. Elfogta a legyet, kicsit megnyomta 3886 3| megnyomorította, és beletette a bal kezében levõ apró papírstanicliba. 3887 3| Összeolvastuk õket, mint a pénzestekercseket szokás. 3888 3| légy muzsikált bennük.~Ez a mulatság most elmaradt. 3889 3| amikor egy napon megszûnt a barátom rosszkedve. Szombat 3890 3| Emlékszik még, Józsika, a Zsófira, akirõl meséltem, 3891 3| Nincs még egy ilyen lány a világon. Persze, hogy rátartós 3892 3| Igazi százforintost kértem a sógoromtól, és megmutattam 3893 3| megmutattam neki: Ez lesz a tied! Azt mondta mindig, 3894 3| bolondultam. Mondtam magamban: a kutya teremtését, éppen 3895 3| pirosak az ajkai, mint ez a piros ceruza. Az arca pedig 3896 3| Mióta megismerkedtünk - a mai napig számítva - tizenöt 3897 3| beszélhessek vele, mikor a kútra mén, utána jártam, 3898 3| Táncolt velem, megitta a boromat, de azontúl semmi.~- 3899 3| megfogtam az utcán. Rám jött a dühösség. Mit, mondtam neki, 3900 3| Nem, mondta, és lesütötte a szép szemeit. Odaugrottam, 3901 3| vágtam. Eltakarta az arcát és a falnak dõlt, annyira megszédült. 3902 3| Csak támasztotta tovább a falat, de nem sírt. Erre 3903 3| Délután eljött, elszökött a régi helyérõl. Elvezettem 3904 3| régi helyérõl. Elvezettem a Panna nénihez, annál aludt. 3905 3| Azt mondtam magamban: várt a Pista, várjon a Zsófi is! 3906 3| magamban: várt a Pista, várjon a Zsófi is! Ma délelõtt azután 3907 3| azután elmentem, és elvettem a szüzességét.~- Soha ilyen 3908 3| ölelni, csókolni! Megérte a fáradtságot. Csak áldom 3909 3| szabad elveszteni az embernek a kedvét és türelmét. A lányok 3910 3| embernek a kedvét és türelmét. A lányok csak akkor adják 3911 3| nekik.~Pista megsimogatta a fejemet, rendbe hozta az 3912 3| hivatalos nyelven, berekesztette a munkát:~- A mai délelõttre 3913 3| berekesztette a munkát:~- A mai délelõttre rendelt szent 3914 3| nyilvánítom!~Azután félrevágta a fején a kalapját, rágyújtott 3915 3| Azután félrevágta a fején a kalapját, rágyújtott egy 3916 3| egy Portoricóra (melyet a legjobb szivarnak tartott), 3917 3| gyakran fejtegette elõttem azt a nagyszerû tanulságot, amelyet 3918 3| tanulságot, amelyet speciálisan a Zsófi esetébõl vont le, 3919 3| Rézágyak. Óriási rendetlenség. A rendetlenségbõl itt-ott 3920 3| gyereklábszár. Áldor Balázsnak, a híres szobrásznak a gyerekei. 3921 3| Balázsnak, a híres szobrásznak a gyerekei. Késõn érõ, de 3922 3| arcú, okos szemû gyerekek.~A nyolcéves Bandi az asztal 3923 3| órát húzgál föl, s mikor a rugó már egész feszes, megereszti. 3924 3| átlag kétszer viszi véghez a fent említett viharos zajt. 3925 3| teniszrakettel ütögeti a mennyezethez babájának leszakadt 3926 3| babájának leszakadt fejét. A tizenegy éves Rolli az ágy 3927 3| nyújtógyakorlatokat, amelyeket a Beketow-cirkuszban a magas 3928 3| amelyeket a Beketow-cirkuszban a magas trapézon látott. Kissé 3929 3| Lihegve és izzadva csinálja a bukfenceket, mialatt az 3930 3| Úgy-e Anii, nem így csinálta a Beketowban az az ember?... 3931 3| fáradhatatlanul rakettezi fölfelé a babafejet.~Idõnként erõsen 3932 3| már fél órája ütögetem a Médi fejét és csak kétszer 3933 3| Bandi azzal felel, hogy a csörgõ rugóját nekiereszti.~ 3934 3| rugóját nekiereszti.~2.~Ez a helyzet, amikor beront Balázs, 3935 3| helyzet, amikor beront Balázs, a legnagyobb fiú, teli torokkal, 3936 3| gyerekek, megtaláltam apát a lexikonban! Megtaláltam 3937 3| lexikonban! Megtaláltam apát a lexikonban! (Hadarva olvasni 3938 3| 1869. május 7-én...~Rolli (a korán érett gyermek öntudatosságával): 3939 3| Ne olvasd, majd nézzük a könyvet. Megint felültetsz 3940 3| Ülj le, és lejjebb tartsd a könyvet.~(Leülnek az ágyra. 3941 3| homlokráncoló figyelembe merül a három gyerek.)~Ani (fölkiált): 3942 3| Ani: Igen.~Rolli: Mi az a medaille d’honneur?~Ani: 3943 3| amilyent bicikliversenyen nyert a Károly; láttad Károly érmét?~ 3944 3| Igen.~Balázs: Apának adták a szobráért. Az õ szobra volt 3945 3| szobráért. Az õ szobra volt a legszebb az egész kiállításon.~ 3946 3| kiállításon.~Rolli: Hát a legszebb képnél is szebb 3947 3| határozottan): Persze, a legszebb volt minden közt.~ 3948 3| minden közt.~Rolli: Mi az a Le Figaro?~Ani: Az egy nagy 3949 3| Ani: Az egy nagy újság, a madmazell sokszor olvassa.~( 3950 3| kapott az elsõ mûvéért, a „Siratók”-ért.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~ 3951 3| az amatõr?~Balázs: Akik a szobrokat megveszik.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~ 3952 3| Rolli: Nézd, a végén meg azt mondja, hogy: 3953 3| hogy: ma kétségtelenül õ a legnagyobb magyar szobrász, 3954 3| már újra visszaeresztette a rugót).~Rolli (fölháborodva): 3955 3| és te zörögsz. (Elönti a fiúi büszkeség. Odamegy 3956 3| Odamegy Bandihoz, átfogja a hóna alatt, és kicipeli 3957 3| hóna alatt, és kicipeli a szobából, közben üti a hátát 3958 3| kicipeli a szobából, közben üti a hátát és befogja a száját; 3959 3| közben üti a hátát és befogja a száját; mert Bandi - már 3960 3| Rolli (jajgat): Jaj, ez a Bandi. Jaj megrúgott, de 3961 3| kidobják, bezárják az ajtót; a három gyerek újra nekiül 3962 3| három gyerek újra nekiül a lexikonnak. Odakünn Bandi 3963 3| Bandi rugdossa az ajtót.)~3.~A cikk ismét elolvastatik. 3964 3| hogy nekünk sose mutatja a szobrait.~Ani: A mama azt 3965 3| mutatja a szobrait.~Ani: A mama azt mondta, hogy apa 3966 3| mert apa nem szereti, ha a mûteremben van valaki.~Rolli: 3967 3| csinálni. Le kell nézni a testérõl... mert apa 3968 3| csupa meztelen nõt mintáz a szobraiban, én ezt hallottam, 3969 3| Ani, ne légy buta, hiszen a szobrok mind meztelenek.~ 3970 3| meztelenek.~Rolli: Nem láttad a Kálvin téren is azokat a 3971 3| a Kálvin téren is azokat a nõket, az Andrássy út végén 3972 3| rajta.~Ani: De nézd meg a Köröndön a szobrokat. Mind 3973 3| De nézd meg a Köröndön a szobrokat. Mind férfiak, 3974 3| itt hová vezetné azokat a meztelen nõket. Mit szólnának 3975 3| meztelen nõket. Mit szólnának a cselédek.~Ani: No, azt a 3976 3| a cselédek.~Ani: No, azt a mama sem engedné meg!~Rolli: 3977 3| dolgozhatna olyan sokat a papa, mert mindig vizitbe 3978 3| mindig vizitbe jönnek.~Ani: A mama mondta is neki: maga 3979 3| itthon, ha vizitek vannak, és a papa azt mondta: nekem a 3980 3| a papa azt mondta: nekem a mûteremben van dolgom, a 3981 3| a mûteremben van dolgom, a vizitek fogadását, azt magára 3982 3| Rengeteg sok dolga van a papának.~Ani: És nagyon 3983 3| Múltkor hallottam, amikor a mama mondta Behr néninek: 3984 3| miféle nõkre költi Balázs azt a rengeteg pénzt, és a mama 3985 3| azt a rengeteg pénzt, és a mama akkor sírt. És Behr 3986 3| volt itthon az urad. És a mama azt mondta, - már öt 3987 3| már öt éjszakája, és hogy a papa akkor is reggel a mûterembõl 3988 3| hogy a papa akkor is reggel a mûterembõl küldött haza 3989 3| pénzért. Én ott hallottam a zongora alatt, mert mindig 3990 3| alatt, mert mindig szoktam a zongora alá bújni, amikor 3991 3| fontoskodva elkezd beszélni. A többiek félig kíváncsian, 3992 3| és én már ott voltam ám a zongora alatt. És azt mondja 3993 3| zongora alatt. És azt mondja a mamának: az urad szeretõje 3994 3| tizennyolc éves leány. - A mama aszongya: Jézus Mária. 3995 3| aszongya: Látta Franci õket a Stefánia úton gummirádlison 3996 3| gummirádlison és ismeri Franci a leányt, mert zeneakadémiai 3997 3| mert zeneakadémiai lány. - A mama még mindig aszongya: 3998 3| hát erre költi Balázs azt a sok pénzt! ... És milyen? - 3999 3| És milyen? - kérdezte a mama. A Behr néni azt mondja: 4000 3| milyen? - kérdezte a mama. A Behr néni azt mondja: vörös...


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6303

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License