Nov.

 1   1|              míg fölgyullad a láng. Mikor ez megtörtént, meggyújtotta
 2   1|            lányok a beleket mosták. Mikor elkészültek, Maris odavitte
 3   1|             a levegõt, mérföldekre.~Mikor apával hazautaztunk a tébolydából,
 4   1|    amelyeket ki-ki maga gondolt ki. Mikor ebbe már belefáradtak, megcsókolták
 5   1|         ketten szerettük Jolánt, és mikor még hetedikesek voltunk,
 6   1|             mióta az eszemet tudom. Mikor megesküdtem boldogult férjemmel,
 7   1|             fázós augusztusi napon. Mikor beléptünk a Májkó szobájába,
 8   1| bölcsészetet hallgató lírai költõ.)~Mikor cigarettázva visszajött,
 9   1|       nagymama szereti emlegetni:~- Mikor én lány voltam, bizony gyertya
10   1|        kutyák vagy a gyerekek.~- És mikor keleten szürkülni kezd már
11   1|          zöld tömeg feküdt elõttem.~Mikor elvégeztem rémes munkámat -
12   1|       harmadikba akart belekezdeni, mikor megint meglátta a szõke
13   1|             nem is gondolkozhatott. Mikor reggel megitta a kávéját,
14   1|            alkohol változtatta meg.~Mikor meglátott, összerezzent.
15   1|            az ember ígéretekre vár. Mikor azután a szabad, langyos
16   1|           javulnak. Úgy vigyázz rá!~Mikor apa ezeket nekem mondta,
17   1|        elégnek a kályhában. Másnap, mikor a szolgáló kikotorja a hamut,
18   1|           együtt a távolba hátrált. Mikor már olyan messze volt, hogy
19   1|            aki az ágyam szélén ült. Mikor fölnyitottam a szemeimet,
20   2|         tegnap érkeztem Amerikából. Mikor leszálltam a vonatról, az
21   2|             aki nagy nyomorban élt, mikor hazajöttem, nem tudta eltemettetni.
22   2|           az ölelésnek is beillett. Mikor már eleget nézett, kihúzta
23   2|          egy levelet adott át neki.~Mikor pedig hazaérkezett, így
24   2|      áldozatoktól sem, és Gyurinak, mikor zálogba a bicskámat kérte,
25   3|             kristályszelencémet, és mikor a gyémántos csepp lefutott
26   3|             de igazi rózsaszín ült. Mikor a vonat elindult velem,
27   3|            nem volt az. A varázsló, mikor odaadtam neki, megkóstolta,
28   3|              Még aznap útra keltem. Mikor hosszú, hetekig tartó, fárasztó
29   3|         város felé. Késõ este volt, mikor Szindbádhoz eljutottam.
30   3|         nézte, vajon tudna-e sírni. Mikor megkérdeztem, hogy miért
31   3|           Meddig ástunk, nem tudom. Mikor a gödör elkészült, esteledett;
32   3|            hogy ezekben a boltokban mikor jártak vevõk. A Witman fiúk
33   3|          meg az órák lassú múlását.~Mikor végre a toronyóra lassan
34   3|            hozzá elmenni. Eleinte - mikor másfél év elõtt szanatóriumba
35   3|              hogy az elsõ nap este, mikor idehoztak, sírtam az ágyban,
36   3|       Órákig elbeszélgetett Idával. Mikor emiatt megróttam, kijelentette,
37   3|          vagy elégedetlen, Johanna, mikor az élet szenvedés. És miért
38   3|   Tizenhetedikén mégis megérkezett. Mikor este hazamentünk, már láttuk
39   3|        anélkül soha. Szegény anyád, mikor már nagyon beteg volt a
40   3|           vigyáznak mindannyiunkra. Mikor a lámpákat meggyújtják,
41   3|            késõbb ügyvédi irodákba. Mikor hozzánk jött, és barátom
42   3|             hogy beszélhessek vele, mikor a kútra mén, utána jártam,
43   3|            ócska órát húzgál föl, s mikor a rugó már egész feszes,
44   3|       bámulatukat kivívtam. Késõbb, mikor tapasztalataim e részleteit
45   4|            aki feleségét megölte.~- Mikor volt ez a kivégzés? - kérdeztem
46   4|           megismételte a kérdést:~- Mikor volt, mikor? - kérdezte
47   4|            a kérdést:~- Mikor volt, mikor? - kérdezte dallamosan.~-
48   4|           laktunk Marianovicsékkal. Mikor behurcolkodtunk az Üllõi
49   4|             és lepihentünk. Másnap, mikor tizenegykor jöttem az iskolából,
50   4|         kimegy a konyhából.~Persze, mikor másnap reggel Marianovicsné
51   4|             gyáva vagyok. De azért, mikor kis idõ múlva újra hallani
52   4|           már mindenkinek kínálták. Mikor a szolgabíróéknál egy vacsorán
53   4|         szaglálta az árjegyzékeket.~Mikor látogatást tettem náluk,
54   4|             volt, csöndesen dalolt.~Mikor Szókratészhez ért, bolondos
55   4|             az én fiam. Fuvolázott, mikor éjjel a fehér és fényes
56   4|                Mindennap?~- Igen.~- Mikor?~- Öt és hét között.~- No
57   4|          látta volna azt az embert, mikor még együtt éltünk. Mintha
58   4|              A legközelebbi sarkon, mikor visszanéztem, azt láttam,
59   4|              hanem vaktában sietek. Mikor fölöltözöm, elrohanok reggeli
60   5|         évig be volt zárva, azután, mikor kiengedték, mindjárt pályázott.
61   5|      mindjárt pályázott. Állítólag, mikor a városba érkezett, egészen
62   5|             az úr. Számon tartotta, mikor jön látogatóba az ifiúr.
63   5|            tudott ellentmondani, és mikor a nõ újra és újra hasonló
64   5|         vele bírni.~Cserébe reggel, mikor a sógor továbbutazott, ezt
65   5|     browninggal lassan ellépkedett. Mikor pedig a kanyarodóhoz ért,
66   5|           készített neki. Asztalos, mikor meglátta benne Erna bokáit,
67   5|          házasságának történetét.~- Mikor letelepedtem a városban,
68   5|         elöntötte a szemét a könny, mikor a férjérõl beszélt.~- Sándor -
69   5|          Csegeytõl. Õ mindig látta, mikor jön, megy. Ismerte az életrendjét.
70   5|       szerelmes volt Csegey Irmába.~Mikor befordultunk a fõtérrõl