Nov.
1 1| gyermek feküdt. Szederjes kék arccal.~Az én kis bolondom
2 1| szemei körül a gyönyörû kék gyûrûk. Melegség és tûz
3 1| mellett, s nézte a sárga, kék, táncoló lángnyelveket,
4 1| úszó kávéházakról is, a kék cigarettafüstrõl, amely
5 1| megálltunk a zöld mezõ és kék ég boldogságában. És amint
6 1| folytattuk az utunkat a mezõben a kék erdõ felé. Lassan, kézenfogva
7 1| egymást.~Jaj, egyszerre a kék erdõnél voltunk.~A hegedû-
8 1| elsietett.~Sokáig álltam ott a kék erdõ szélén, és néztem utána
9 1| alakját, az atillájának kék színû posztóját, melyre
10 1| végén megláttam derengeni a kék blúzát. A sötétben gubbasztó
11 1| ravatalon nyugalmasan néz a kék, tiszta égre.~Most erõvel
12 1| kezdtek. Künn a tavon hajnali kék, õszi párák ültek. Hideg
13 1| tövére, és ott alacsony kék nyelvecskével pislákol.~
14 1| azután rágyújt. Gyönyörû, kék füstkarikákat bocsát; mindenkinek
15 1| Közvetlenül az ablakok elõtt kék szegfûket fedeztem fel.
16 1| el akar kapni a mélységes kék folyóvíz sodra.~Finom por
17 1| leány ránézett gyönyörû kék szemeivel, de erre a fiú
18 1| ahol a tenger partjain kék köd ül - azért kék, mert
19 1| partjain kék köd ül - azért kék, mert a szárazföldi por
20 1| tüzes feketék. És ez ott, a kék köd vidékén igen különös.
21 1| melynek vörös sugarai a kék ködöt ibolyaszínûvé változtatták -,
22 1| A KÉK CSÓNAK~Chloe miatt már augusztusban
23 1| kívánok azután tovább élni. A kék csónak pedig - mindig a
24 1| csónak pedig - mindig a kék csónakban ültem - csendesen
25 1| Amikor beültem esténkint a kék csónakba és a nyugati szellõben
26 1| nap benne ültem. Karcsú, kék bordái úgy tûntek fel, mint
27 1| akikkel érintkeztem. A kék csónakon ülve folyton a
28 1| fenekén hanyattfekve néztem a kék égen suhanó elefántcsont-
29 1| magas nyárfák. A szivarom kék füstje olyan lassan gomolygott
30 1| a dal kísérte utunkat.~A kék csónakba vittem Chloét.
31 1| Chloe az ölembe üljön. A kék csónak csendesen úszott
32 1| símogatta végig az arcomat. A kék csónak a túlsó partokhoz
33 1| víg voltam, fütyültem. A kék csónakban ekkor nyithatta
34 1| Az ég fényes, csillogó, kék színben ragyogott. Idõnként
35 1| udvar fölött nyíló kicsiny, kék négyszögön. Hallgatózott.~
36 1| tavaszi ég, mely végtelenül kék meg csillogó fehér. Azután
37 1| pálcára támaszkodva, jóságos kék szemekkel. Az esti levegõ
38 1| volt. Reám nézett mély, kék szemeivel, és megállt az
39 1| nemsokára üvegesek lesznek a kék szemei.~- És a finom, nõies,
40 2| ember volt. Középtermettel, kék szemekkel és szépen ápolt
41 3| fekete foltjait fénytelen, kék derengés aprózta el és lyuggatta
42 3| õszibarackok mosolyogtak, a nagy, kék és sárga szõlõfürtök kövéren
43 3| arcomat, bölcs, nyugodt, kék szemeivel. Azután elõvette
44 3| a fejek. A folyosó végén kék üvegû mécs égett, arra vezette
45 3| szívük gyûlölettel a szõke, kék szemû, lusta és kövér anyjuk
46 3| kérdeztem Fülöpöt.~- Ragyogó kék és zöld, és némelyiknek
47 3| atlaszselyem nadrágjában és kék bársony zekéjében szemlesütve
48 3| csukott hintó indult el. Kék katonazubbonyt láttam az
49 3| bácsi volt az érdeklõdõ. Kék szemeiben annyi igazi szánakozást,
50 3| továbbgördülnek. A lámpásaik kék, lila, sárga, piros fénye
51 4| petõfigallérja alatt fehérbabos kék piktornyakkendõ díszlett.
52 4| hunyorogtak a messze terjedõ kék éjszakába. Fuvolázott, ha
53 4| nyargal velük a messze terjedõ kék éjszakában, és fújja fuvoláját,
54 4| egy gumilabda. Szõke haj, kék szemek, tudod, olyan lilába
55 4| tudod, olyan lilába átmenõ kék, amelyik este mindig könnyesnek
56 5| Ebben a pillanatban a Rozi kék szemei ránéztek. Fájdalmasan,
|