Nov.
1 1| gondolata se egyiknek is, amelyet a másik kettő ne tudott
2 1| az a finom, sajátos szag, amelyet csak igen öreg asszonyok
3 1| A nyár utolsó báljára, amelyet a fürdõn szeptember elsõ
4 1| régi, de kedves valcerbe, amelyet gyermekkorom óta nem hallottam
5 1| amit akarunk. Akár teát, amelyet nagymama fõz a nagy réz
6 1| ismeretlen, édes illatot, amelyet szagolva az ember azt hiszi,
7 1| és fokozza a fájdalmat, amelyet a muzsika szerteszét fölkeltett...
8 1| fehértestû, meztelen leány, amelyet el akar kapni a mélységes
9 1| hívó és fenyegetõ hang, amelyet majd végtelen messzeségben,
10 1| mondathangsúly címû fejezetre, amelyet eddig nem tudott kitûnõre,
11 1| néhány pszichofizikai dolog, amelyet sehol se olvastam. Nagyon
12 1| a sok szellemi energia, amelyet az elmúlás csendes õrülete
13 1| tarkómon. A pezsgõ cseppjei, amelyet vacsora után ittam, az agyamba
14 1| azt írta, hogy a verset, amelyet előre kifizettek, sürgősen
15 1| olvassa fel, én teát iszom, amelyet õ fõzött.~Anyám gyengéden
16 1| Eszter.~- Ez az a történet, amelyet kisgyermek koromban is legjobban
17 1| emlékszel, édesanyám, s amelyet Esztivel akkor is olvastunk -
18 1| szemérõl fekete szemüvege, amelyet azért viselt, hogy mások
19 2| kedvenc játéka: a betegjáték, amelyet öccseivel annyiszor játszott,
20 2| egy sakkparti lefolyását, amelyet aznap nyert meg a kaszinóban.
21 2| opera tartalmát mondta el, amelyet még jogászkorában látott,
22 2| Sajnáljon, és sajnálása, amelyet elõre is nyugtázok, ismét
23 2| remek szerszámot. A bicskát, amelyet zsebünkben hordhatunk, onnan
24 2| ama húsz krajcárokból, amelyet vasárnap reggel szoktam
25 3| Jó paripámra gondoltam, amelyet ezer aranyért vettem, s
26 3| ezer aranyért vettem, s amelyet mindörökre elhagytam.~Az
27 3| utamat a kis kápolna felé, amelyet kétszáz év elõtt építtetett
28 3| széles háta látszott belõle, amelyet kötött hálóköntös takart.
29 3| újonnan fellépett téves eszme, amelyet illúziók és hallucinációk
30 3| és kezdetleges ismeret, amelyet a látásunkkal, hallásunkkal,
31 3| az életnek ama igazságát, amelyet valamennyien magunkban hordunk,
32 3| érzékek útján. Egy kockáról, amelyet csak láttam, de meg nem
33 3| épséged fönntartására - amelyet legjobb ügyes orvosra bízni -
34 3| soha. Johanna egyénisége, amelyet még nem ismertünk, csak
35 3| megkínáltuk, babrált a boáján, amelyet ilyenkor - Isten tudja,
36 3| tisztességesen, és a rang, a szerep, amelyet egy penzió tulajdonosnõje
37 3| kotta. Megnéztük. Az induló, amelyet annyit hallottunk, Alfréd
38 3| a nagyszerû tanulságot, amelyet speciálisan a Zsófi esetébõl
39 3| számára a „szervíz” kifejezés, amelyet Kati olyan áhítattal szokott
40 3| érzéshez hasonlítottam ezt, amelyet a hajós érezhet, amikor
41 3| arra a három esztendõre, amelyet a császár szolgálatában
42 3| taposott, elvénült erõ, amelyet az emberek, a sietõ, dolgozó
43 4| visszavonta a pallosjogot, amelyet, ha jól emlékszem, Zápolya
44 4| egész dolog a krónikában, amelyet már nem tudom hol, olvastam.~
45 4| undort és az ellenszenvet, amelyet csúnyaságukkal, kedélytelenségükkel
46 4| kiszellõzték a sok szivarfüstöt, amelyet Marianovics okozott, és
47 4| Barnabás bácsi gyerekkorát, amelyet megnyomorított, megrontott
48 4| sem lehet. A tisztelet, amelyet ilyen rövid ismeretség után
49 5| azért a megelégedettségért, amelyet számára a saját mûvészetének,
50 5| szeressék!~Ez a mondat, amelyet gondolatban többször meg
51 5| kántor orgonálását. A dal, amelyet énekelt, gyönyörû volt,
52 5| felejtem el soha életemben, s amelyet neki bátyja mesélt. Azt
53 5| Jégszfinx-et fogom olvasni, amelyet apa ajándéknak ígért. Örömömben,
54 5| Nem esett abba a hibába, amelyet a talmi grande dame-oknál
55 5| elismerõ oklevelet kell átadni, amelyet mindenki aláír.~- Így legalább
|