Nov.

 1   1|               és megsimogatta:~- No, te is fölkeltél már, kocám,
 2   1|  kétségbeesve rákiáltott:~- Richard! Te gaz, gonosz állat, menj
 3   1|         megszólította:~- Jó reggelt, te szép barna lány.~A lány
 4   1|           nem jössz, elvesztem. Csak te segíthetsz rajtam.”~És Jolán
 5   1|        Zoltánhoz. Ezt mondta neki:~- Te, Zoltán, nem vagy hibásabb,
 6   1|             a Jolán bátyja.~- Félsz, te gyalázatos, aki gyalázatossá
 7   1|        efféle beszélgetések estek:~- Te, Katalin, most nem tudom,
 8   1|              ne haragudj, Mariskám - te! Érted?~Mariska egy szót
 9   1|             mentegetõzött Mariska.~- Te így szoktad, azt mondod,
10   1|             az? - kérdeztem.~- Igaz, te ezt nem tudod. Persze, akkor
11   1|         nemcsak a mesében van így. A te édesanyád is egészen így
12   1|       csendes és meghatott hangon -, te megtettél értem mindent,
13   2|   kétségbeesett, rekedt hangocska.~- Te megint képzelõdöl - felelte
14   2|            Hát kérlek, nem az, amire te gondolsz - kezdte az albíróné
15   2|       Megcsókolt, ugyan ne mondd, és te mit tettél?~- Semmit, és
16   2|            nem csináltál lármát. S a te urad féltékeny ember, emlékezhetsz,
17   2|        végigolvasta, azt kérdezte: - Te, mi az a nagy Galeotto?~
18   2|             múlva Gyuri hozta elõ.~- Te, Péter, a bicskaügyet rendbe
19   2|              neked negyven krajcárt. Te már két hónapja tartozol
20   3|        Grófkisasszony - mondottam -, te mindent tudsz, amit akarsz,
21   3|               mondtam neki -, hiszen te nem tudsz szeretni.~Mozdulatlan
22   3| Grófkisasszony - mondottam -, hiszen te senkit sem szeretsz. Apádat
23   3|              hogy annyit kerestelek? Te elbújtál, és azt akartad,
24   3|             mintha én fiad lennék, s te nekem kislányom.~Fölvillanó
25   3|      nyelével, és több zaj nem lesz. Te világítasz a tolvajlámpával,
26   3|    elmosolyodott.~- Azt mondja, hogy te igazi jó barátom vagy.~-
27   3|             tudja, csak a fõorvos és te. A segédorvosnak se mondtam
28   3|                Jó - mondtam - szóval te, Fülöp, egy boldog ember
29   3|              Királyunknak, amint ezt te is jól tudod.~Azt gondolom,
30   3|             Azt mondják, Tecám, hogy te lopsz. Meglopsz engem. Ugye,
31   3|              kutya teremtését, éppen te kellesz. Mert szép ám. Olyan
32   3|            már Párizsba ment...~Ani: Te, Balázs, mi az az egyéniség?~
33   3|            apáról olvasunk itten, és te zörögsz. (Elönti a fiúi
34   3|        mûteremben van valaki.~Rolli: Te, Balázs, igaz, hogy apánál
35   3|      ellenkezõ irányban tartok, mint te.~- Az mindegy - mondotta
36   4|           felriadt.~- Mi, mit akarsz te, mit akarsz?~- Söpörni,
37   4|             Söpörni, bácsikám! Bácsi te, engedj söpörni!~Az öreg
38   4|           lány komolyan hallgatta.~- Te! - szólt csendesen - lehet,
39   4|       szerényen köszönt és kiment.~- Te tartozol ennek a szegény
40   4|             én szobámba! No megállj, te vén utálatos banya!~Érthetetlen
41   4|            még remekebb példány vagy te - mondottam ez alkalommal
42   4|       kölcsönadtam. A tíz koronát.~- Te nekem sohse adtál semmiféle
43   4|               Ekkora gazembert, mint te, még nem láttam. Örülök,
44   4|              mert ekkora Palit, mint te vagy, cirkuszban kéne mutogatni.~
45   4|              kis lányom, úgy van az. Te szereted az apádat, azt
46   4|              mondta egyszer nekem:~- Te Béla, ne haragudj énrám,
47   4|            halt meg.~Édes Mici fiam, te okos lány vagy, öregem.
48   4| Tolcsvay-birtok, gazember. Egészben, te kis kutya. Egészben a tied
49   5|             múlva rukkolt csak ki:~- Te, a szobába be ne engedj
50   5|            Már hét óra is elmúlt, és te még meg se vagy mosdva!~
51   5|             azt mondja, azért mondod te is. Láttad már utcán?~-