Nov.
1 1| öreg nõt. Ki nem állhatta õket.~- Fösvények, és nem tisztelik
2 1| tehetetlen vággyal ölelte õket vékony, fehér keze, és ragyogó
3 1| megtisztítsák és kifényesítsék õket, nyírott, színes papíros
4 1| pillanatban megismertem õket.~- A Vass fiúk!~Együtt mentünk
5 1| esztendeje - nem láttam õket. Külföldön tanultak. Nagyon
6 1| házban lakik, észre nem veszi õket, és akkor már elhelyezkednek
7 1| Húnyt szemekkel is láttam õket. Igen, jól láttam a vágyaimat:
8 1| siettek. Dühösen kinevette õket.~Harsona:~Kenyeret, kenyeret!~
9 1| gallér és kézelõ. Kicserélte õket a régivel, sietõsen beült
10 2| asszonyok ilyenkor így szapulták õket:~- Nézd a jegyespárt.~De
11 2| hazudni, és sose csípi rajta õket senki. Ilyen Gyuri volt
12 3| tegnapelõtti alkonyat temette õket - senki se tudta volna megmondani.~
13 3| Kifogyhatatlanul érdekelte õket a fájdalom misztériuma.
14 3| A bagoly régen érdekelte õket. A feje olyan, mint két
15 3| azt felelte, hogy szereti õket, de ha másszor jönnek, hozzanak
16 3| puha, szõke nõ - kikergette õket. Kissé félt a fiaitól, nagyon
17 3| fiaitól, nagyon távol érezte õket magától.~A fiúk az utcára
18 3| takarítónõ ébresztette fel õket, aki mindig pontosan fél
19 3| Ha unatkozom, nézhetem õket, amint repülnek, kergetõznek.
20 3| Felicián úr. Én ritkán láttam õket együtt, noha egyenként sûrûn
21 3| hercegecskék körül volt. Õket mosdatta reggel, fésülte
22 3| dühösködött. - Honnan szedi össze õket!...~Teljesen értettem a
23 3| anyuskám, sohase ismertem õket!...~Reggeli után a nagymama
24 3| ezek lopnak. Kergesse el õket.~A nagymama másnap ezzel
25 3| lenyugszik a nap, szeretem nézni õket. Ilyenkor aranyos fényben
26 3| gyûlt össze. Összeolvastuk õket, mint a pénzestekercseket
27 3| valaki igazán nagyon kívánja õket. De akkor azután muszáj
28 3| néni aszongya: Látta Franci õket a Stefánia úton gummirádlison
29 3| elõttem. Jól szemügyre vettem õket, és szokásomhoz híven az
30 3| csúnya szavakkal szidta õket. Hogy a szavak csúnyák voltak-e,
31 3| társaságtól elvonulva szoktam õket, rendesen reggeli imádkozás
32 3| mulatságomra, egészen sikerült õket megtévesztenem. Azt hitték
33 3| emlékeztettek.~Alaposan megnézhettem õket. Gracián nem törõdött velem,
34 4| négy ilyen délután láttam õket elindulni és visszajönni.
35 4| Terkát, meg se szólították õket, hanem egyszerûen megszöktek.
36 4| majd fertõtleníteni fogják õket. Ily módon egész zavartalanul
37 4| hogy hamarosan otthagytam õket. Csodálatos, hogy az efféle
38 4| pásztorok továbbhajtják õket, s mire a másik pásztor
39 4| a fiamat, hogy szeresse õket, fuvolázzon nekik, mert
40 4| Barátaim - mutatta be õket.~Úgy tûnt fel, mintha a
41 4| szurkálva egy dugóra tûzdelte õket. Fölültem az ágyamban. Misi
42 4| szólt Misi, és megmutatta õket mintegy lekenyerezõen.~-
43 4| mentem, és ott olvastam el õket, és aztán sírtam, barátom,
44 5| megvetették, és kicsit tisztelték õket. Ha vasárnap a nagymisén
45 5| használhatatlan lett volna. Ez hozta õket itt össze, távol a nagy
46 5| izgatta és nem érdekelte õket az, amit játszottak. Különösen
47 5| nem éreznek. A bor megóvta õket attól a rettenetes gondolattól,
48 5| ambíciókat, ez kényszerítette rá õket az ivásra, arra, hogy nyomorultul
49 5| következõ héten meglátogatta õket Jóska sógora, egy kõfaragó
50 5| miért csipkedte véresre õket ugyanekkor. Az egész nõt
51 5| a stólát, felöltözteti õket a sekrestyés. Azután elõvesznek
|