Nov.
1 1| CSÖND~Leírom ide, doktor úr, hogy mirõl van szó. Az
2 1| aludni. Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni.~ ~
3 1| kérem. Tavaly volt itt egy úr, azt mondta, hogy ilyen
4 1| olvas valaki, vagy az ifjú úr tanul a szobájában, mindez
5 1| Megkérdeztem a pincért:~- Ki az az úr?~- Orvos, valamikor sebész
6 1| Mert mi a fõ, kolléga úr? Miért kínlódik az ember?
7 1| alatt? Nem is sejti, kolléga úr? Egyszerû pedig ez is.~Hiszen
8 1| találmányom, nemde, kolléga úr? Határozottan érdemes volt
9 1| éltesse, kedves kolléga úr!~ ~
10 1| maradtunk. Egy öreg méltóságos úr valamely minisztériumból,
11 2| Szóval, esedezem, igazgató úr, méltóztassék megnézetni,
12 2| Kérem szépen, doktor úr - szólott az igazgató -
13 2| lefizetni, mennyi is, doktor úr? - ugyebár, egy hullamacerálás
14 2| szólt:~- Tessék, méltóságos úr, köszönöm a szívességét,
15 2| asszonyom!~- Jó reggelt, doktor úr!~- No, mi baj?~Ennél az
16 2| mosolyog.~- A torkom, doktor úr, nagyon bedagadt reggel.~-
17 3| délben ugyanis a Király úr, nemkülönben a Királyasszony
18 3| odanézünk, Zách Felicián zászlós úr ront be az ajtón. Jól ismered
19 3| hírében állott ez a Zách úr, hát mindenki igen megrémült.
20 3| kardokkal nekitámadtak. Zách úr maga irtózatos erõvel csapott
21 3| szobából berohant Cselényi úr, a testõrök parancsnoka;
22 3| keze erõsen vérzik. Zách úr kardja elérte az ujjait,
23 3| kiadta a parancsot, hogy Zách úr vejét, a leányát és a fiait
24 3| mondják, hogy Kázmér herceg úr, a Királyasszony öccse volt
25 3| akarta megbosszulni Felicián úr. Én ritkán láttam õket együtt,
26 3| fésülte és öltöztette, Kázmér úr késõn kelt, mert Cornelius
27 3| hosszasan kérdezõsködött Kázmér úr állapotáról, és õrködött,
28 3| hiszen az apja, Felicián úr, annyi bosszúságot okozott
29 3| többi leányok is, ha Kázmér úr atlaszselyem nadrágjában
30 3| kellett lenni, hogy Zách úr leánya maga adta oda magát
31 3| szörnyû halálát. (Cselényi úr most egész napon a Záchokat
32 3| sûrûn fogok álmodni Zách úr leányával, minthogy õ tetszett
33 3| Tudja meg a nagyságos úr, hogy õ csak egyszer, hat
34 3| Hagyja õt békével a nagyságos úr, õ úgyse...~- Ekkor már
35 4| Maurer Constant prépost úr, akkor az asszony szeretni
36 4| esztendejében átjött Marianovics úr. Elmondta édesapámnak az
37 4| párszor elmondta Marianovics úr: hogy megél a jég hátán
38 4| adni.~- Ne higgye, Kovács úr - mondta apámnak -, hogy
39 4| Dicsekedett, hogy mostanában nagy úr, tizenegy órakor kel, és
40 4| semmit.~Valóban, Marianovics úr soha komoly lépést se tehetett,
41 4| ezeket a nyögéseket. Teljesen úr voltam a testén, de nem
42 4| majd ad magának a százados úr! Erre csak szépen, erre!~
43 4| viselkedése:~- Kedves Krapek úr - mondotta -, igaz, szükségem
44 4| Kiabált.~- Hát tudja meg az úr, hogy amíg nem fizet, innen
45 5| messze Csehországból, hogy az Úr méltó tiszteletben részesüljön
46 5| tetszik. Örült, ha ránézett az úr. Számon tartotta, mikor
47 5| után még két-három fiatal úr jutott hasonló sorsra. Erna
48 5| volt a kedves Péteri tanító úr, félkor jött be, elbeszélgetett
49 5| Nov. 23.~Ma a tisztelendõ úr kijelentette, hogy mindenkinek
|