Nov.
1 1| utóbbi idõben csak Richter Zoltán, a Jolán második unokatestvére
2 1| Ezt mondta neki:~- Te, Zoltán, nem vagy hibásabb, mint
3 1| választ akarok.~Richter Zoltán pedig azt felelte, hogy
4 4| Bélával, a dúsgazdag Gecsõ Zoltán fiával. Nagyon megörültünk
5 5| DÍSZOKLEVÉL~1.~Egy napon Zoltán, az unokatestvérem a tízpercben
6 5| vannak.~- Jani - mondta Zoltán izgatottan - Jani, figyelj
7 5| Megmondom, mirõl van szó - Zoltán mélyen elpirult. - Csegey
8 5| való közremûködést, melyet Zoltán Csegey kedvéért estére szervezett.~
9 5| volt, ó, sokkal jobb volt.~Zoltán már rendezkedett. Irult-pirult,
10 5| jobban megnéztem Csegeyt a Zoltán látcsövével, láttam, hogy
11 5| nagyon szépen játszott. Mint Zoltán megjegyezte, „igazi Éva
12 5| szólsz hozzá? - kérdezte Zoltán, amikor hazafelé baktattunk.~-
13 5| és nagyon sajnáltam, hogy Zoltán már szereti Csegeyt, tehát
14 5| tehát én nem szerethetem.~3.~Zoltán nem hagyta ennyiben a dolgot.
15 5| megismerkedünk vele - mondta Zoltán.~Bámultam a fiút. Én nem
16 5| így õ maga is, függenek.~Zoltán engem szemelt ki a díszoklevél
17 5| Vállalkoztam rá, és miután Zoltán gyûjtés útján arany- és
18 5| az elmázolás. A középre Zoltán szövegét írtam:~„Csegey
19 5| hívni magához, ki tudja...~Zoltán viszont beszédet tanult.
20 5| jelenteni a küldöttséget. Zoltán azt mondta, hogy nem. Azzal
21 5| sötétzöld vászontokba helyezve Zoltán belsõ zsebében pihent. Mindannyian
22 5| utca, ahol Csegey lakott. Zoltán megnézte az óráját.~- Még
23 5| menni.~Rövid vita támadt Zoltán kijelentése körül. Bíró
24 5| hogy a díva otthon van. Zoltán levetette a téli kesztyûit
25 5| egyikünk se tudta a járást, Zoltán becsukta és csengetett.
26 5| Vártunk vagy két percet. Ekkor Zoltán újra erõsen megrántotta
27 5| menjünk - mondta végre Zoltán, és benyitott.~A sötét kapualjban
28 5| Csegey kisasszony? - kérdezte Zoltán.~- Nincs itthon, kérem.~-
29 5| helyezte az eljövetelt. Zoltán védte Csegeyt és kijelentette,
30 5| akar bennünket fogadni, de Zoltán ezt kizártnak tartotta.~-
|