Nov.
1 1| A KÁLYHA~A diák begyújtott a kályhába.
2 1| lángokat. Szeneket rakott a kályha torkába, s nézte, mint emésztik
3 1| zöld bõr karosszékben, a kályha mellett, s nézte a sárga,
4 1| Sokszor még ott is evett a kályha mellett.~Nem tudott tõle
5 1| mondogatta is napközben, amikor a kályha már munkában állott:~- Ez
6 1| állott:~- Ez biz’ derék kályha.~És a kályha még meg is
7 1| biz’ derék kályha.~És a kályha még meg is vörösödött a
8 1| szeretettel vizsgálta a kályha vasbordáit, és nézte, nézte
9 1| is. Rátette a tetejére. A kályha mohón kiszívta belõle a
10 1| szobában nyugtalanul. A kályha, amikor ezt látta, már nem
11 1| diákot.~A fiú végre odaült a kályha mellé. Gyöngéden megsimogatta
12 1| hogy jól meghallhassa a kályha azt, amit ezután mond.~Csakugyan
13 1| élénken ugráltak föl, az öreg kályha helyeslõleg megroppant,
14 1| melegítenek, sokkal jobban...~A kályha irígykedés nélkül hallgatta
15 1| lány, szeret-e, szeret-e?~A kályha nem felelt. A lángnyelvek
16 1| A szeme szinte kigyúlt a kályha izzó fényén, a hajszálai
17 1| kezdettek - elnyomta az álom.~A kályha még tovább is ébren maradt,
18 1| diák délfelé ébredt föl, a kályha fekete torka csúnyán, haragosan
19 1| a halántékát, és leült a kályha mellé. Fojtott, reszketõ
20 1| egy gazdag urat... - A kályha mérgesen ropogott, bizonyosan
21 1| és folytak a könnyei. A kályha tüze pirosra festette ezeket
22 1| fényes, vidám gyermekeit, a kályha forró, táncoló lakóit.~Azután
23 1| ül a széken. Barátja, a kályha is kihûlt. S az ablak mögött
24 1| pillanatra bocsánatot kért, és a kályha mellett levõ spanyolfal
25 4| érdektelen szemei tüzet loptak a kályha lángjaitól.~Azt azonban
26 5| fürdõszobába, ott állok a kályha mellett, és megvárom, míg
27 5| tovább melegszem. A kis kályha búg és dübörög, és a plafonon
28 5| vagy mosdva!~Ott álltam a kályha mellett fél hat óta, és
|