1-500 | 501-602
Nov.
1 1| és megsimogatta:~- No, te is fölkeltél már, kocám, abbahagytad
2 1| Megölelték õt már mások is, de sohasem érezte az ölelést -
3 1| húskötelek. A lélegzete is majd elállott, kiáltani
4 1| tudná. Elpusztítna, úgy is kellene. Nem megmondta édesszülém,
5 1| kellett elaltatni a kicsit is. Hempergõzött a gyerekkel
6 1| imént elaltatott.~- Nekem is lesz... nagy baj is a... -
7 1| Nekem is lesz... nagy baj is a... - vigasztalta magát;
8 1| az ágyamban. Még vérzett is a fejemen a bõr, ahogy Richard
9 1| tûz. És kopasz lesz a feje is, mert a haja elég. Kopasz!
10 1| hogy a vasúti kocsik sarkai is tele vannak azzal az iszonyatos
11 1| mozdulni. De Richard nem is törõdött velem. Zihálva
12 1| húgaimat az udvaron. Nem is haboztam hát egy pillanatig
13 1| olyan gondolata se egyiknek is, amelyet a másik kettő ne
14 1| kis kastély. Az őzikéket is bevitték magukkal a hálószobájukba,
15 1| hálószobájukba, s a baglyoknak is ott adtak helyet egy erős
16 1| szépséges leány. (Még lélegzetet is egyszerre vettek.)~Így folyt
17 1| lovagot pillantott meg. (Nem is volt még lovag talán, csak
18 1| következő pillanatban már ő is átölelte az apródot, és
19 1| leány éjszakái továbbra is nyugodtak és álomtalanok
20 1| vöröshajú lány szerelmének is. A lovag bizony nem jött
21 1| ezek a lányok! Már nem is alhatik az ember miattok
22 1| azon a napon. És azon túl is. A testvérei pedig hiába
23 1| annak szinte a lélegzete is elállott. A barna és vöröshajú
24 1| se.~És elmúlt az a nyár is, mint a többi. S a lovag
25 1| pedig a barackfák negyedszer is kivirágoztak, a három lány
26 1| alatt megértették, hogy nem is jön többé.~Éjjel pedig,
27 1| városban, és ezt hirdettük is.~Koltai Jolán a legszebb
28 1| Többször lerajzoltuk Jolánt, én is, Pali is, és ha ezt a két
29 1| lerajzoltuk Jolánt, én is, Pali is, és ha ezt a két szelíd
30 1| rajzoltuk az arcára, a kép nem is hasonlított.~Mi mind a ketten
31 1| hetedikesek voltunk, akkor is naponta elsétáltunk az ablakuk
32 1| korzóra Jolán, és azután is hetekig hiába vártuk. A
33 1| Palival tízpercekben és máskor is. De mindössze csak annyit
34 1| járt. Még, tudom, szidták is az öreg Koltait, hogy fösvénységbõl
35 1| nem vitte sehova. Különben is olyan ember volt mindig,
36 1| elvei diktálták neki azt is, hogy leánya udvarlóit egyenkint
37 1| segített neki a felesége is. Olyan egyforma gondolkodású
38 1| tõlük.~Nem hiába az anyja is vénlány korában ment férjhez:
39 1| Kiállhatatlan velök szóba is állni!...~Elég az hozzá,
40 1| legközelebbi vonattal már jött is. Nagyon szerette a húgát,
41 1| ne felelj rá. Elõször azt is meg akarnám mondani, hogy
42 1| gondolkozott errõl, de igazán is így lehetett.)~Hogy tovább
43 1| Hogy tovább mi történt, azt is mind a nagymamától hallottam.~
44 1| született meg a gyereke is, és a bátyjával együtt nevelték,
45 1| övéké lett volna.~- Ilyenek is történnek! - fejezte be
46 1| ment az utcán, sokan utána is fordultak. A mozdulatai
47 1| fényben úszó kávéházakról is, a kék cigarettafüstrõl,
48 1| posztón. Sokszor még ott is evett a kályha mellett.~
49 1| Este befûtünk, még reggel is langyos! Pedig vaskályha.~
50 1| szobát.~Többször mondogatta is napközben, amikor a kályha
51 1| kályha.~És a kályha még meg is vörösödött a dicsérettõl.~
52 1| vörösödött a dicsérettõl.~Késõbb is hû maradt a diák az õ meleg
53 1| juttatott belõle barátjának is. Rátette a tetejére. A kályha
54 1| búslakodott a mellõzésért - nem is melegített úgy, mint azelõtt.
55 1| álom.~A kályha még tovább is ébren maradt, de a lángok
56 1| benne táncukat, végre õk is lefeküdtek a hamvadó parazsak
57 1| széken. Barátja, a kályha is kihûlt. S az ablak mögött
58 1| mindennemû szeszt, sõt a rumot is kiszörpöli, ha a kezébe
59 1| férjemmel, Pintérrel, akkor is csak nehezen ivott ki egy
60 1| beszélhetnek, nem igaz. Különben is, majd én elmegyek, és utánanézek.~
61 1| délután, és mást ugyan nem is iszok én egész nap.~Ami
62 1| Ezen a nyáron már magam is kíváncsi lettem Májkóra,
63 1| Mariska. Ha a jövõ héten nem is megyek, de azután bizonyosan.~
64 1| most nem tudom, hány gyerek is van Lujzáéknál?~- Öt van,
65 1| babaruhát varrni. Férjhez alig is tudtalak adni, mert olyan
66 1| megvan mind. És ha nincs is, nem baj, mert én már kilencvenöt
67 1| valahol Pesten már gyereke is van. A mama elmondta azután,
68 1| rövid ideig, és szégyellte is a dolgot a mama elõtt.~Lassan
69 1| nálunk, még kislány koromban, is. És az esküvõmön ott égett
70 1| sokáig hallgattunk. Katalin is, amikor elmosogatott, bejött,
71 1| egyéb leányismerõseim között is - akiket közösen jellemez,
72 1| kuzinom: Judit, a fejét rá is hajtotta. Ezt Iréntõl tudom,
73 1| sok dícséretet (ez magában is bosszantó), továbbá hallottam
74 1| hátukon, és könyökig a karjuk is libabõrös lesz.~... És megtudtam,
75 1| kellett a blúza vállait is, mert napról napra fogyott
76 1| szólt egy szót se. A cigány is a legcsendesebb nótákat
77 1| és akkorra megérkezett õ is. Majdnem fölkiáltottam,
78 1| hiszem, hogy vékony ajkait is kifestette.~Többször benéztem
79 1| ez az ember utolsó óráit is. Kiélvezi a szeptemberi
80 1| báli ruháit és fehérnemûit is aznap délután még otthon
81 1| illetlent nem tett (nem is képes ilyenre igazi úriember!),
82 1| készültek a vasúttal, és el is mentek. Csak négy vagy öt
83 1| százados egyszer valóban elõ is adta, hogy „Hogyan kell
84 1| játszott... hogy önkéntelenül is Baudelaire egyik sora jutott
85 1| feje alól a másik könyöke is. Õ maga meg levágódik a
86 1| varázsbotocskát, fölpattan õ is, hunyorgatja egy ideig a
87 1| füstös kis kanócban, akkor is mindent észrevesz, tud maga
88 1| sóhajt egyet, talán haragszik is. Legalább erre vall, hogy
89 1| kamrában már kora délután is sötét van - no ilyenkor
90 1| mondtam, hogy a kamrába is be kellett volna vezetnünk
91 1| bõröndöket. Az az ostoba gyertya is hozzá úgy csöpög, mintha
92 1| gyertyáról. Vagy egyébkor is, mert a nagymama szereti
93 1| mellett varrtunk. Tudtuk is mi, hogy mi az a lámpa...
94 1| hét hét alatt, éjjel. Azt is csak faggyúgyertya mellett.~
95 1| szögleteibe. Fáj a feje is bizonyára. Ilyenkor a kisasszony
96 1| vele. (Aki ezt szívesen is teszi.) A kisasszony szekrényén
97 1| újra fölugorva - eközben is a gyertya világít neki.
98 1| lebben be a leány, és nevet is - a gyertyaláng meghajol,
99 1| õt fogom látni utoljára is.~Valahol idegen városban
100 1| szívem bolondul ver és fáj is. A fejemen pedig hideg veríték
101 1| utána nemsokára a szemeim is kinyílnak.~Magára hagyom
102 1| nyelvecskével pislákol.~Végre azt is megunja. Elszomorodva kilobban,
103 1| tölteni az idõt. Régen neki is szentimentális hajlamai
104 1| egyszer életükben imádkozniok is kell; bár semmi hasznuk
105 1| zsarnokot. És ez sikerült is neki.~De egy napon megérkezett
106 1| burgonya.~Ilyenkor apa és anya is, mintha jobban örülnének.
107 1| jobban örülnének. És õk is, legalább azt hiszem, szeretnék,
108 1| néha a csésze szélén túl is, a nagymama meg leteszi
109 1| mindenkinek hármat; nekem is, Etinek is, Dezsõnek is,
110 1| hármat; nekem is, Etinek is, Dezsõnek is, és ha kérjük,
111 1| is, Etinek is, Dezsõnek is, és ha kérjük, nagymamának
112 1| nagymamának és anyának is. Azután újságot olvas. Anya
113 1| mondja, hallgatom a muzsikát is; mert mindkettõt jól ismerem.
114 1| lehet jól aludni. Meg kár is, amikor olyan szép minden.
115 1| vigyáz, nehogy egyikünk is többet igyék, mint a másik.~
116 1| bemegy a szobájába, és õ is vetkõzni kezd. Künn nyílik
117 1| perc múlva pedig a mécsest is hozza. Ezt is apáék szobájába
118 1| a mécsest is hozza. Ezt is apáék szobájába viszi az
119 1| valóban eltûnt a Homokember is. De mégse árnyék az, hanem
120 1| hogy elaludjunk, s aludni is kell, mert õ akarja.~Ha
121 1| szombat este a Homokember is jókedvûbb, mint máskor.
122 1| Valószínûleg az ásításhoz is van valami köze.~... Apáék
123 1| Elfújja a gyertyát aztán, és õ is ágyba fekszik. Most már
124 1| tulajdonképpen ház nem is látszott, csak kerítés.
125 1| És ott laknak a rablók is.~- Kicsodák? - kérdeztem.~-
126 1| mindannyian, a lányok és a fiúk is úgy érzik, hogy a cimbalom
127 1| tearózsa a hajában, a tearózsa is egészen elfonnyadt. És a
128 1| homlokán, meleg homlokán is egy apró, sötétvörös vércsepp
129 1| arcú, egyforma arcú fiúnak is, akik az elébb ismeretlenül,
130 1| bár ha csak ráemlékszem is a dologra, reszketõ félelem
131 1| se hittem a dolgot, végre is az ember nem hisz el meséket,
132 1| leánnyal.~Egy másik könyvet is áttanult, és éppen a harmadikba
133 1| sem, sõt, a franciás fûzõ is végképpen kiment a divatból. (
134 1| bámult maga elé. A reggel is ott érte, amint a titokzatos
135 1| gondolkozott. De utoljára is határozott, mert másképp
136 1| igen különös. De egyébként is, mindenesetre különös.~Ez
137 1| magához -, hiszen én egy óráig is kibírom egyik oldalamon.~
138 1| érnem, ha az életem bánja is - mondta a fiú többször,
139 1| értem utól, és az életem is bánja!~És a hátára feküdt.~
140 1| lett. És naponként többször is gyerekes vidámsággal sétált
141 1| természetben, hogy a halálról nem is gondolkozhatott. Mikor reggel
142 1| tette miatt. Hiszen máskor is leszakított már virágot,
143 1| véletlen volt az egész: hogyan is gondolhatna egy reszketõ
144 1| beteg száráról. S a levelek is.~Ebben nincs is semmi csodálatos.
145 1| levelek is.~Ebben nincs is semmi csodálatos. És abban
146 1| leglényegtelenebb beszélgetéseknél is, amelyeket a kávéházi vendégekkel
147 1| jelentéktelen dolgokról is nagy érdeklõdéssel beszélt.
148 1| hozattam abszintet magamnak is, amire elmúlt a zavara.
149 1| Tíz perc múlva már benne is volt a mondanivalójában.~...
150 1| Hallgasson ide. Hát elõször is, nem az idõ múlik, hanem -
151 1| régi dolog. Ezt már Kant is tudta. Idõ nincsen. De van
152 1| köszönhetjük az V. szimfóniát is, a Beethoven sorsszimfóniáját -
153 1| kész ember van. De innen is van fejlõdés. Lesz idõ,
154 1| hogy lesz egy olyan idõ is, amikor ezen az idõszakon
155 1| akkor kétségtelenül helyének is kell lennie a centrumban.
156 1| Miért három nap alatt? Nem is sejti, kolléga úr? Egyszerû
157 1| kolléga úr? Egyszerû pedig ez is.~Hiszen nincs többé idõ!
158 1| jelentkeztek, s azokkal különben is elõbb kell végeznem, mert
159 1| rajta gondolkodni.~De addig is, míg a sebészi beavatkozás
160 1| levelei két-három napig el is maradtak, nem aggódtam.
161 1| arcát nyitott szemekkel is.~És a szeptember mégis elérkezett.
162 1| éreztem az arcomat. Emiatt nem is néztem reá fel, hanem megvártam,
163 1| lidérctüzek. Húnyt szemekkel is láttam õket. Igen, jól láttam
164 1| bõrét, amely mezítelenül is rózsaszínû, vértelt volt,
165 1| Nietzschét, megtette azt is, hogy mielőtt az apja és
166 1| Kísértetek című színpadi művét is elolvasta, annyira vitte,
167 1| egy különös, s ma már nem is szokatlan fajtájában élt.
168 1| megpróbálta írni a fönt is említett liliomos költeményét.
169 1| ugyanezt ajánlotta a lánynak is. Különösen hosszan beszélt
170 1| valóban többet érhet. El is ment ebédelni a költõvel
171 1| Irén egy kirakatban meg is igazította egyenesre a Rembrandt-kalapját,
172 1| rásütött a papírra) a költõ be is fejezte a liliomokkal kezdõdõ
173 1| ama dalt, amelynek zenéjét is a költõ írta, s amelynek
174 1| vacsora utánra egy kis bockot is.~ ~
175 1| lehetett valaha más idõ is.~A pásztorsíp és fuvolák,
176 1| tanulni!~Sok szép asszony is járt arra, akik könnyû,
177 1| ritkulni kezdett. A házak is...~Klarinétok, pásztorsípok,
178 1| még csintalan gyermekeknek is visz, ha nem éppen rosszak.
179 1| kártyáztak, és nagyapáék is átjöttek. Aranykrajcárokkal
180 1| nélküle el nem aludtam. Most is tudom, mik voltak az esetek.
181 1| gyönyörûen nevetett. Neki is nagyon tetszettek Andersen
182 1| Észrevettem, hogy ennek más oka is lehetett, mint hogy Eszti
183 1| õhozzá. Emiatt azután nem is zaklattam többé a piros
184 1| azért, mert a könyv akkor is a vánkosom alatt volt. A
185 1| fejcsillag maradt meg, az is koromfeketére égve... Itt
186 1| hajának a finom szagát, és azt is, hogy reggel friss hideg
187 1| bácsi sohase jött, és le is mondtam a reményrõl, hogy
188 1| õszinteségben van, és nem is a hazugságban, hanem másutt,
189 1| visszatértem Andersen bácsihoz is. Azt lehetne hinni, hogy
190 1| gondolkozásomban. Talán nem is volt jó így. Édesapám azt
191 1| Margit néni érvei. Nagyon is igazság híján valónak találtam
192 1| elhoztam magammal a fõvárosba is. Már nagyon elkopott a kötése,
193 1| nézett. A vörös Eszti volt. Õ is rögtön megismert. Kezet
194 1| hogy kitartom Esztit. Hozzá is fogtam a levél megírásához,
195 1| felesége legyen; és több is lett, amennyire a továbbjutást
196 1| jutott Eszti, aki ma este is bizonyára várt reám. Bár
197 1| skatulyámat, és írtam neki is, hogy ne haragudjon, amiért
198 1| elbeszélgetett velem, de mindez nem is hasonlítható az otthoni
199 1| azután behozattuk a lámpást is. Most a Bodza anyóka történetének
200 1| amelyet kisgyermek koromban is legjobban szerettem, emlékszel,
201 1| s amelyet Esztivel akkor is olvastunk - mondtam.~- Szép
202 1| Rettenthetetlen ólomkatona meséje is tetszett.~- Igen - mondtam
203 1| Eszti szemeibe nézett.~- Nem is azért gondoltam Esztire -
204 1| anyókát és a szép Katerinát is. Szeretem Esztit is. Valójában
205 1| Katerinát is. Szeretem Esztit is. Valójában örülök annak,
206 1| és karjait és a könnyeit is mind - mondtam gépiesen
207 1| van így. A te édesanyád is egészen így tenne, fiacskám... -
208 1| elhervad, elhervad a másik is... Úgy ám. No, Isten veled.~
209 1| hátrahúzódott, és Andersen bácsi is, miközben távozott, mindig
210 1| lesz nyújtózkodva, s maga is jól látta ezt. Nem volt
211 1| utoljára - még saját magán is, ami már a legnagyobb kockázat,
212 1| mondta a varázsló. - Különben is csak az kellene még, hogy
213 1| kellett venni a pápaszemét is. De nem maradhatott ottan,
214 1| akinek eszébe jutott, mondott is valamit rá. Például:~- Szegénynek
215 1| gallérért és kézelõért. Addig is átvizsgálta a szemfedõt,
216 1| feleségül venni, és meg is tenném, ha apám a koporsót
217 2| volna az ember, hogy nem is magyar, pedig tiszta kiejtéssel
218 2| orvosnövendékek tanuljanak. Azt is megtudtam, hogy csak akkor
219 2| vagy esetleg már össze is állítva, nem vonakodom,
220 2| kezeimhez lefizetni, mennyi is, doktor úr? - ugyebár, egy
221 2| hogy csontvázat még nem is látott. Körülnézte elölrõl-hátulról,
222 2| nem találkozott; mondta is Gyuri, aki a II. számú anatómiába
223 2| könnyezik a szeme, és õ maga is kötelességszerûen elérzékenyült:~-
224 2| csak ennek a ténykedésnek is, mint minden másnak (hivatalosnak
225 2| már jóval kisebb.~Maga is kezdte belátni, hogy a helyzet
226 2| homlokát, hanem az arcát is. Ezt azonban nem lehetett
227 2| de úgy, hogy az ölelésnek is beillett. Mikor már eleget
228 2| egy idegen férfi.~Mások is beszélték, hogy ez a Hamvay
229 2| gondolt rá, hogy majd õt is.~És íme, egyszerûen és gyorsan
230 2| Dehogy nincs, van; nem is tudom, hogy mondjam el neked...~-
231 2| érdekesekké válunk, s van is jogunk hozzá.~- Hát kérlek,
232 2| Másfelõl megint az urad téged is kérdõre vonhat, hogy miért
233 2| doktort, mint ahogy kellett is volna... Hiszen, ha nem
234 2| karonfogva jártak, hanem össze is bújtak. Az ismerõs asszonyok
235 2| a Held leány!), már azt is megcsókolta az a huncut
236 2| nagy Galeotto városunkban is felütötte tanyáját. Egy
237 2| albíró.~Az albíró kétszer is hangosan végigolvasta a
238 2| ide, fiam, hadd látom én is...~És õ is hangosan olvasni
239 2| hadd látom én is...~És õ is hangosan olvasni kezdte.
240 2| nem lepett meg. Különben is, valahányszor az élet komiszul -
241 2| sajnálása, amelyet elõre is nyugtázok, ismét vigasztalást
242 2| végre pedig étkezéseinknél is alkalmazhatjuk.~Õszintén
243 2| bicskákkal. Álmomban beszéltem is róluk, de mindig csak bicskákról
244 2| szót használtam. De nem is tudtam volna másképp cselekedni.
245 2| de gyenge tollammal nem is vállalkozhatom e csodabirodalom
246 2| ravaszok, anélkül, hogy magok is tudnának errõl. Nyílt arccal
247 2| Gyuri volt az én Gyurim is, amint mindjárt ki fog derülni.~
248 2| hogy ezért az árért szebbet is lehetett volna kapni!~Egy
249 2| haladéktalanul átnyújtottam. Mit is tehettem volna; azzal a
250 2| a bicska. Egyszer sírtam is, annyira bántott a dolog.
251 3| mindentudókká teszi a nõket, és azt is tudod, hogy csak miattad
252 3| Hirtelen gonoszul kétszer is igent intett a fejével.~-
253 3| napsugarak utolsó rezzenései is eltûntek már a horizontról,
254 3| úgyhogy láthattam az arcát is. Jobb kezében kis kézitükröt
255 3| tudom, fogsz-e tudni valaha is?~Újra elõvette a kis tükrét,
256 3| lépést, de mindjárt meg is állottam. A kerítés keresztfáján
257 3| azt hiszem, még gyermeket is szeretnék tõle, de hidegek
258 3| országutakat, és bementem a városba is. A korzón sétálók között
259 3| haragszom rád, mert, mint magam is tudom, nem szeretsz, és
260 3| tudom, nem szeretsz, és nem is fogsz szeretni.~Nyakamba
261 3| mondanod arról, hogy én valaha is sírjak miattad.~Alázatosan
262 3| szívérõl. Azt írta, hogy maga is belátja ezt, s szívesen
263 3| szabályszerû vizsgálatokat is. Különbözõ folyadékokból
264 3| mondotta -, hogy terád is átragadt az öreg hercegnõ
265 3| ismerik magukat és egymást is, hogysem hosszabb ideig
266 3| mert így neveztem azután is -, el fogunk pusztulni mind
267 3| anélkül, hogy csak egyszer is éreztük volna az õszinte,
268 3| nehéz órák szenvedéseiben is, és jóllehet az utolsó pillanatig
269 3| saját boldogtalanságunk árán is. De a grófkisasszony maga
270 3| hármas árnyékot vet. Nekem is hármas árnyékom volt, a
271 3| árnyékom volt, a kisasszonynak is; de a kis koporsónak nem
272 3| bizonyos fokon túl sohase is szerette. Férfiaknál sokkal
273 3| igazolja, menti, sõt értékessé is teszi az ilyen erõs, bár
274 3| bocsátanunk, mert végre is két szép és erõs fiút hozott
275 3| padláslyukakon át ki, a háztetõre is a magas tûzfalakig, a sajátságos
276 3| szombaton este. Az iskolába is velök ment, ha iratkozni
277 3| fáradtságába került: kacérkodott is vele. A hivatalnok kísérgette,
278 3| Nemegyszer megkínozták egymást is, közös megbeszélés szerint,
279 3| azonban a kis emeletes házban is haladt elõre, mint mindenütt
280 3| holnapra és holnaputánra is.~Egy szeptemberi estén kipirulva,
281 3| vannak elrejtve. Száz évnél is tovább él... Bagoly kellett,
282 3| de megígérte, hogy máskor is eljön. Megkérdezte a lány
283 3| asszonyokat. Otthon, az ágyban is még a lég asszonyairól beszélgettek.
284 3| asszonyairól beszélgettek. Be is jöttek. Nesz nélkül siklottak
285 3| mindazok között, akiket valaha is láttak. Irén azt felelte,
286 3| kalandjaikat, még a bagoly kínzását is.~- Csak ezért érdemes élni -
287 3| gyûrûje van.~- Az ujján is hord három gyûrût.~Este
288 3| iránt, szerették volna õt is megkínozni.~- Én betöröm
289 3| és ezért a szobájába nem is ment. Az ebédlõ tisztogatása
290 3| többet a feleségérõl. Nem is érdeklõdött iránta, nem
291 3| érdeklõdtem.~- Sok mindent. Most is szól hozzám.~- És mit beszél?~
292 3| jutott, hogy a felesége is, én is egyaránt elmulasztottuk
293 3| hogy a felesége is, én is egyaránt elmulasztottuk
294 3| asszonynak. Kérlek téged is, hogy ne mondd neki.~- Nem,
295 3| nehezen menne. Õ mondta is, hogy ne váljak el a feleségemtõl,
296 3| szomorúságot senkinek, õ így is mindig velem marad. Tisztán,
297 3| mondta mosolyogva -, ezt is õ küldte. A legyek döngenek,
298 3| hinnéd, és az orvos nem is tudja, tele van villamossággal.
299 3| van villamossággal. Ezt is õ bocsátja szét itten, hogy
300 3| mosolyogva szólt:~- Most is azt mondja, hogy ezt ne
301 3| a villámhárítón? Azokat is õ küldte ide. Ha unatkozom,
302 3| Szórakozhatom. És velük is üzeneteket küld.~Kinéztem.
303 3| némelyiknek aranyszínû tollai is vannak.~- Jó - mondtam -
304 3| titkát, hanem a segédorvos is, akinek a fõorvos elmondotta.
305 3| fejét, ki ott mindjárt meg is halt. (Tegnap temették.)
306 3| melynek következtében õ is kiszenvedett. (Temetése
307 3| volt. És sokkal erõsebb is lehetett a hercegnél. (Õt
308 3| Királyunknak, amint ezt te is jól tudod.~Azt gondolom,
309 3| Valóban a többi leányok is, ha Kázmér úr atlaszselyem
310 3| megcsókolták volna százszor is.~Úgy kellett lenni, hogy
311 3| arra gondoltam, de többször is, hogy idõvel szégyenbe fog
312 3| a nyakának ezt a részét is, és ha jól hallottam, a
313 3| Záchokat fogdossa össze, és ma is nyolc kivégzés volt a sáncokban.
314 3| sáncokban. Emiatt este nem is igen mertünk kijárni a palotából,
315 3| állítják róla, hogy a sorvadást is tudja gyógyítani.~+++ Isten
316 3| azoknak ez elég, és sok is. Õk gonoszak, de haragudni
317 3| fogalmaival.~Több hasonló dolog is jelentkezik a nap sorvasztó
318 3| fáradtságérzés - ezekrõl is le kell mondani. A szemek
319 3| Hiszen a szûkmarkú isten is csak azért ajándékozott
320 3| hallottuk a játékát. Néha dúdolt is hozzá. Nagyszerûen mulattunk.
321 3| azt hiszem, könnyezett is. Azután elmondta, mennyire
322 3| jövedelmezõbb vállalkozásba is fektetheted! Miért vagy
323 3| hazaérkezését, de nem jött és nem is írt. A lány panaszkodott,
324 3| Ida elmondta, hogy orvos is járt nála. Elek nyavalyásnak
325 3| vágytól és fájdalomtól most is alig tud a lábán állni,
326 3| konferálta Elek. - Addig is, hogy Ida a teát zavartalanul
327 3| rámhúzta még a másik cipõt is, és a mosdószobába vezetett.
328 3| találtam, de egyszersmind bajt is hozott rám, mert hiúvá tett,
329 3| most már bejött a nagymama is. Megkóstolta a kávémat,
330 3| apám gyerekkori arcképe is. Magyar nadrágban, csizmában
331 3| Benn vannak az én arcképeim is. Születésem óta minden fél
332 3| bácsi hatvanéves korára is hûtlen férj volt, és Teca
333 3| szakálla van. És a szemekbõl is lehet látni az elvetemült,
334 3| nagyok beszélgetnek. Nem is érdekel. De azért megérzem,
335 3| kívánságomra még a fiókokat is sorra vizsgáltuk, mert kitelhetett
336 3| mindennap ez lenne ebédre is, vacsorára is, uzsonnára
337 3| lenne ebédre is, vacsorára is, uzsonnára is: akkor se
338 3| vacsorára is, uzsonnára is: akkor se unnám meg, de
339 3| vannak rossz tulajdonságai is, arról nem tehet.~Ebéd után
340 3| hogy el fog fáradni. El is fárad. Egy negyedóra alatt
341 3| szorul. Én például, ha gyenge is vagyok, és fölöltözni magam
342 3| tudok, ha a dada mosdat is, és ha a nagymama azt hiszi
343 3| boldog országba, és ott is fog maradni mindig.~Nem.
344 3| kis kávét.~Megesszük. Mit is tudnánk csinálni egész nap.
345 3| szereti a kávét, és nekem is öröm, hogy õ olyan élvezettel
346 3| elüldögélünk jó félórát.~- Anyád is nagyon szerette a kávét -
347 3| megivott három-négy pohárral is. Betegségében egyetlen öröme
348 3| angyalokkal. Nagymama és a dada is mondták, hogy mindenkinek
349 3| álmában és este. Szükség is van rá, hiszen annyi a rossz
350 3| rég nem élnék. És még így is folyton félek. Ha nagymama
351 3| mondja a nagymama.~Nem is bánom. A dada levetkõztet.
352 3| már a természete szerint is, minden körülmények között.
353 3| olvastam különb fickókról is. A színpadi hõsszerelmes
354 3| Némelyikkel elbajlódott egy évig is, amíg azután a nõ végre
355 3| elbeszélgetett vele, de akkor is sietett, nem akart hosszan
356 3| komolyabb lett az ügy. Úgy is volt. Pista egészen elhanyagolt
357 3| de nem bántam. Bal kézzel is adtam neki még egy jó nagy
358 3| a Pista, várjon a Zsófi is! Ma délelõtt azután elmentem,
359 3| ezt nem tettem volna, ma is ott volnék, ahol egy év
360 3| fütyörészve távozott.~4.~Késõbb is gyakran fejtegette elõttem
361 3| régebbi és ezutáni sikerének is pszichológiai alapja volt.
362 3| Ne olvasd hangosan, én is akarom olvasni.~Ani: Ne
363 3| Ani (fölkiált): Apa jogász is volt!...~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
364 3| Rolli: Hát a legszebb képnél is szebb volt az apa szobra?~
365 3| elmenjünk megnézni. Mama is ritkán megy el, mert apa
366 3| hogy apánál meztelen nõk is vannak?~Ani: Ugyan, hogy
367 3| hallottam, és egyet láttam is, de csak az apa egyik szobrának
368 3| Nem láttad a Kálvin téren is azokat a nõket, az Andrássy
369 3| jönnek.~Ani: A mama mondta is neki: maga soha sincs itthon,
370 3| éjszakája, és hogy a papa akkor is reggel a mûterembõl küldött
371 3| Becsületszavamra.~Rolli: Nekem is add becsületszavadat!~Ani (
372 3| bejön): Olvassátok el nekem is a papát.~Ani: De nyugodt
373 3| gyerekeket. Eközben bejön a mama is. Korán hervadó, 33-35 éves
374 3| éves asszony. Még öt éve is nagyon szép lehetett. Azóta
375 3| tengerpart homokját még csak nem is lehet vele egy napon említeni.
376 3| már igen kis mennyiségben is kellemetlenné teszi a járást,
377 3| mai eszemmel már felelni is tudok. - Mert ez a mesterségük;
378 3| belül más érdekes dolgokat is láttam. A telek szélén,
379 3| kellemes hûvös volt, három rigó is fütyült a közelemben. Visszafütyültem
380 3| otthon, hogy ezentúl Katit is fehérbe és feketébe öltöztessék.
381 3| beláttam az adott helyzetben is eme erkölcsi szabály jóságát
382 3| hamarosan szerencsésen ki is fáradtam.~Körülbelül az
383 3| megmaradt kevés könnyeimtõl is megszabaduljak. Csakugyan
384 3| nevetni. De még csak nem is mosolygott; rám nézett szeretettel,
385 3| aranyak lelése miatt. De akkor is meggondolandó.~6.~Most már
386 3| 6.~Most már a boltokat is nyitogatják. És az apró
387 3| szövetkezeti orvosok, nem is éppen jó télikabátban. Szerte
388 3| friss és hamvas üdeségében is hasonlatos volt számomra
389 3| sötétség sem, mert a sötétben is megmaradnak és élnek, mint
390 3| álom, valószínû, hogy nincs is semmi komoly ok sajnálkozni
391 3| hajolt le megszagolni egyet is. Mintha azt mondta volna:~-
392 3| esztendõ. És már láttam is, hogy Gracián megállott.
393 3| égbolt végtelen távolságaiba is néztek, mintegy tükörbe
394 3| Ennek a két lánynak a teste is, látásra olyan forrónak
395 3| Magas, fekete hajú asszonyok is tûntek föl, elefántcsontszínûek,
396 3| bársonyosak, nyúlánkságuk mellett is testesek. A karjukkal többnyire
397 3| követtem.~21.~A sötétség is folyton növekedett, a látóhatár
398 4| suttogta Margit. Rajtam is végigfutott a hideg. Átéreztem
399 4| ügyefogyott szervírozásban is, de rögtön kívántam hallani,
400 4| a legszebb lõcsei lányt is, mert gazdag vagyok. És
401 4| szerencsétlenségükért és bánatukért. Schmith is azt akarta, hogy most már,
402 4| urak voltak. A királyok is, a fõispánok is, a városbírók
403 4| királyok is, a fõispánok is, a városbírók is. Érti?~-
404 4| fõispánok is, a városbírók is. Érti?~- Értem - felelte
405 4| képzelni. Ez vigasztalta Évát is. Hiú leány létére rajongott
406 4| a húszéves lányok akkor is megérezték. Schmith nem
407 4| megérezték. Schmith nem is takarékoskodott. De persze
408 4| megelégedéssel várta a halált is. Azt mondhatnám, hogy örült
409 4| elbocsátásának történetét. Most is fülembe csengenek érces
410 4| mint én, megél a jég hátán is. Magamat nem féltem; de
411 4| sanyarú helyzetét, ami végre is nem érdektelen dolog. Én
412 4| hogy megél a jég hátán is, sok bort ivott, és a legfinomabb
413 4| napjáig bánom, hogy magam is nem léptem doktrinér pályára,
414 4| késleltette a dunctolást. Apám ki is jelentette, amikor este
415 4| Nagyon csúnyult szegény. Nem is lehetett ezt észre nem venni.
416 4| hetenként talán 20-25 forintot is) - csak egyszer tehette
417 4| irodában mûködött), maga is bízott benne. Azonban, bár
418 4| kijelentette:~- Ha a föld alól is, de néhány száz forintot
419 4| leány, ha még olyan szépség is, férjhez nem mehet.~Mint
420 4| dolgot, ehhez szerencse is kell. Elvégre száz és száz
421 4| kacér szót, vagy távolról is tisztességtelen kifejezést
422 4| apróhirdetés-ügyletekrõl akkor is hallgatott. Anyám pedig,
423 4| papa, ha könnyelmû férj is volt, mindig tudott pénzt
424 4| keresni. Azt hiszem, szimatja is volt, esetleg olykor-olykor
425 4| mert perekben a hamis eskü is döntõ lehet. Viszont azonban
426 4| céljából. Sõt a családom is, mintha kezdett volna érdeklõdni
427 4| szamár Marianovicsot. Végre is, ha egy kicsit utána nézne,
428 4| Hiszen az elsõ võlegénye is - isten nyugtassa - beteg
429 4| Az apáddal?~- Igen, vele is mindig hadilábon állok,
430 4| legkevésbé az, hogy én magam is szocialista vagyok.~- Nem
431 4| szocialista vagyok.~- Nem is illendõ dolog egy ötszáz
432 4| Most azonban más okaim is vannak, hogy elmenjek hazulról.~-
433 4| gyáva. Sok bajom volt emiatt is az apámmal, aki azt képzelte,
434 4| természet adta joga enni is; ha nincs ennivalója - lopni.
435 4| voltam, s amint számítottam is, beleütköztem a rablóba.
436 4| Nem olvastam meg, de most is, mintha egymás után hallanám
437 4| életének fõ motívuma maga is megérdemli az érdeklõdést.
438 4| ambíció a történelemben is gyakran elõfordul; erre
439 4| közbevetései voltak: „Hogy is mondja csak az én atyai
440 4| látogatást tettem náluk, engem is az ostoba kutya-bolondériájával
441 4| nyafogta az asszony -, én is ezt szeretném legjobban.~-
442 4| rám uszította a feleségét is, és együtt szidtak és csipkedtek.
443 4| elõttem és a felesége elõtt is, hát hamarosan behívatta
444 4| káröröm, ezt az iskolában is tanultam, de nincs különösebb
445 4| támogatásául bátorkodik ezt is fölhozni.~A kutya egyelõre
446 4| kutyától. Barnabás még azt is az elõnyére magyarázta,
447 4| Egy parasztkutya hetekig is elbírja az éhséget, szomjúságot
448 4| rendkívüli erõfeszítésekre is képes!~Egy német könyvbõl
449 4| rémültünk, és önkéntelenül is újra székekre álltunk. Hoppy
450 4| ki a gazdája. A szakkönyv is ezt ajánlja.~Az inas azonban
451 4| mondotta neki többször is Barnabás -, jöjjön! - De
452 4| kutyát visszatartsa, de nem is merte. A dognak tetszett
453 4| tiszta faj. A közjegyzõ is azt mondta, hogy tiszta
454 4| olyan morcos volt napokig is, hogy abba kellett hagyni.
455 4| mondta volna:~- Mi állatok is visszaadjuk olykor az embereknek
456 4| mindegy nekik. Még alszanak is munka közben. A seprõ meg
457 4| nyári éjjel történt. Akkor is söpört. A hold zöldessárgára
458 4| mennyiségû bor volt benne is, és megölelte.~- Hogy hívnak?~-
459 4| és elkomolyodott.~- Nekem is volt egy leányom - motyogta -
460 4| leányom - motyogta - Azt is Zenóbiának hívták. Elment
461 4| könnyezve beszélt tovább.~- Nem is tudom, ki a férje. Milyen
462 4| lett. Talán már gyerekei is vannak. Vagy tán nem is
463 4| is vannak. Vagy tán nem is él. Mégis, úgy hiszem, él,
464 4| egészséges szép kis lány volt. Én is meg az anyja is egészségesek
465 4| volt. Én is meg az anyja is egészségesek voltunk.~A
466 4| Szókratészt meg Zenóbiát is.~Nemsokára azonban a porfelhõ
467 4| fuvoláját egy este, s azt is csak rövid ideig.~Elhívták
468 4| senki úgy nem fuvolázott.~Õ is ott nyargal velük a messze
469 4| Elvégre akármilyen komikus is egy apró elvált asszony,
470 4| nevet? - kérdezte, és már õ is mosolygott.~- Eszembe jutott
471 4| anélkül, hogy a legkevésbé is zavarba jött volna -, ez
472 4| megforrasztani. Miközben ezt én is konstatáltam, újra hangosan
473 4| ilyen rövid ismeretség után is érzek a személye iránt,
474 4| megakadályozna ebben még akkor is, ha volna reá egyébként
475 4| elégedve. Persze, maga ezt is nevetségesnek találja.~-
476 4| be többé a Centrálba. Nem is nagyon vártam.~Mindössze
477 4| mindig. Azután a nõvére is könyörög, hogy menjek vissza,
478 4| elhanyagolja. Még a ruházatát is. Tudja, ha látta volna azt
479 4| toprongyos - és énmiattam. Vissza is megyek. Holnap vagy holnapután
480 4| komolyan -, és még másutt is, sok helyen.~- Hagyja ezeket -
481 4| PALI~1.~Apám még a vasútnál is lelkemre kötötte:~- Keress
482 4| Kipróbálta az ágyakat, és ott is a jobbat választotta.~Mindez
483 4| döngették, és két óra hosszat is elvárakoztak a lélegzetfojtó,
484 4| hogy fogát nem mossa, nincs is fogkeféje, és gallérját,
485 4| hogy semmi kifogása, ha én is eszem. Azután leheveredett
486 4| Késõbb pedig, ha utánam is érkezett haza, úgy tûnt
487 4| hallgassam, és még fizessek is pontosan. Fizetek, amikor
488 4| cilinderskatulyával. Harmadnap is. Negyednap is. Az ötödik
489 4| Harmadnap is. Negyednap is. Az ötödik napon így szólt
490 4| ördög! - mondotta -, neked is most kell fölébredni.~-
491 4| semmiféle pénzt. De nem is kértem. Van nekem elég. (
492 4| hogy megismerhettelek.~- Én is örülök - mondta Misi -,
493 4| édesanyámnak, és még azt is megteszem, hogy politizálok
494 4| barátnõjével. Még aznap annak is akadt udvarlója, és így
495 4| jõ, a mellbõl, vagy tudom is én honnan. Bizonyosan ismersz
496 4| Vágytam rá minden áron. Nem is volt nehéz megértetnem magam
497 4| legõrültebb flörtölések után is nyomban víg volt, dalolt.
498 4| Errõl szó sem volt, nem is lehetett. De vágytunk egymásra
499 4| ad az emberbe. És ebben is volt valami szép. Semmi
500 4| találkozunk. Elmúlt a szeptember is. Már csak ritkán gondoltam
1-500 | 501-602 |