Nov.
1 1| éjszakának vége volt... és messze, a fekete háztömegeken túl:
2 1| Mariska. Pedig vasúton nincs messze a szülõvárosa, ahol Májkó -
3 1| suttogtak.~Még a hajnal messze volt. Nagyon messze volt.
4 1| hajnal messze volt. Nagyon messze volt. És anyácskám hiába
5 1| eljössz velünk, ugye? Nincs messze...~A fõtér felõl a templomnak
6 1| hangjára és az éjszakában messze imbolygó halvány árnyak
7 1| látott. Egy leányfejet, messze, benn a tengerben. Csábító,
8 1| Azonban a leányfej éppen olyan messze volt, mint az elõbb. Csalogatva,
9 1| teliholdat. Az étteremben, messze hegedû szólott, és én megesküdtem
10 1| az a hervadó asszony, aki messze az országúton valahol gyászruhában
11 1| várakozás perzselõ vágyai messze szállottak tõlem. A nádasban
12 1| fehértestû leányait, akik messze a nádasban gázoltak hosszú,
13 1| hátrált. Mikor már olyan messze volt, hogy szinte egészen
14 1| falakkal együtt most ismét messze hátrahúzódott, és Andersen
15 3| kisasszony arcán. A bokrokból, a messze feketéllõ tölgyfaerdõbõl
16 3| itt nem állok meg, még ma messze el akarok érni, jó távolra
17 4| csillagok hunyorogtak a messze terjedõ kék éjszakába. Fuvolázott,
18 4| õt a fehér csillagok és a messze terjedõ éjjel, s a hangjára
19 4| Õ is ott nyargal velük a messze terjedõ kék éjszakában,
20 5| muzsikusokra, akik eljöttek messze Csehországból, hogy az Úr
21 5| bánta õ most Balázst, aki messze, valahol az Andrássy út
22 5| az idõ azonban borzasztó messze van! Ó, de milyen messze.~
23 5| messze van! Ó, de milyen messze.~Nov. 22.~Ma szekundára
24 5| Bíró Feri ott lakott nem messze Csegeytõl. Õ mindig látta,
|