Nov.

 1   1|          füleimben egy békanyálszagú hang vartyog, és gerincoszlopomban
 2   1|          homlokomra.~S e pillanatban hang üti meg a fülemet. Egy hang,
 3   1|          hang üti meg a fülemet. Egy hang, amely gyereksíráshoz és
 4   1|              nyögéséhez hasonló. Egy hang, amelyre meghûl a velõ a
 5   1|            fut végig.~Hallgatózom.~A hang ismétlõdik. Erõsebben és
 6   1|          panaszos, hívó és fenyegetõ hang, amelyet majd végtelen messzeségben,
 7   1|        éjszakába az elmúlásról.~És a hang nem szûnik. Rövid szüneteket
 8   1|             Megállok. Hallgatózom. A hang egyszer távolabbról, másszor
 9   1|       keresztül a szobákon. Mintha a hang a konyhából jönne. Valóban,
10   1|           pokolian nyávogó, vartyogó hang.~Sietve keresni kezdtem,
11   1|            alig hallhatóan két magas hang szól.~ ~
12   2|         amikor egy gyenge, elfojtott hang szólította:~- János, János.~
13   3|        hangját akarták hallani. Ez a hang, ez a csontig ható, rémes
14   3|             ez a csontig ható, rémes hang, minden képzelõerõt felülmúlt,
15   3|             bécsies kiejtésû, sörízû hang beszélt benn a szobában.
16   3| üvegszekrényben, és elárulja, hogy a hang gazdája, Kovacsics bácsi
17   3|            ellágyul, elcsendesedik a hang, és a zene olyan, mint egy
18   3|     fogyasztottam, amikor egy borízû hang szólított, és a vállaimon
19   3|         Ekkor a hátam megett egy nõi hang szólított.~- Hová való vagy,
20   4|   beleütköztem a rablóba. Egy állati hang szaladt ki belõle. Éreztem,
21   4|            Igen, azt, hogy nincs egy hang sem, amely kirína a maga
22   4|          hangja volt, csengõ és lágy hang, valami sajátságos zamattal,
23   5|     futkosást, tevést-vevést. De egy hang se kérdezte, hogy ki az.~-
24   5|          úgymint arc, termet, modor, hang, öltözködés a fontos, hanem