Nov.

 1   1|          fog ütni öklével édesapánk szomorú arcára, hogy a hajuknál
 2   1|      tördelte a kezét. Igen, nagyon szomorú volt! Azután az ablakhoz
 3   1|      mindkettõt jól ismerem. Nagyon szomorú zene, csak apa és anya szeretik.
 4   1|        emiatt könnyes a szeme a két szomorú arcú, egyforma arcú fiúnak
 5   1|          mély szemeivel rám nézett. Szomorú voltam, dúltnak, kicsinek
 6   1|      bogarak százai megszólaltatták szomorú hegedûiket. Ez a dal kísérte
 7   1|             akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt
 8   1|             jól látta ezt. Nem volt szomorú miatta.~Megpróbált persze
 9   2|           hamarosan meguntam. Ugye, szomorú dolog, asszonyom? Merthogy
10   3|           színûek voltak, és arcára szomorú, márványos fehérség helyett
11   3|        Sápadt volt, mint a mész, és szomorú, mint a halál. Most ágyban
12   3|  kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésbõl
13   3|          stb.~Szántam Johannát. Egy szomorú - bár nem tragikus - nõi
14   3| megváltoztam, hogy elrepült az idõ! Szomorú elgondolni! Mi történt velem,
15   3|        Huszár szemeire, kedves, hû, szomorú szemeire; vérben forognak,
16   3|       Sokszor sírt anyád, ha valami szomorú dolog történt vagy valaki
17   3|           kezdtem magam, elhagyott, szomorú helyzetemben, és heves sírásra
18   3|       amelyek mind elmúltak. Azután szomorú megadással burkolóznak újra
19   4|            leányoknak.~Szép, szõke, szomorú lányok ezek, az alsó testük
20   4|       bajait és igénytelen életének szomorú folyását. A férje vesebaját,
21   4|      eloltották. Mici vigasztalta a szomorú mese hõsét.~- Na, ne ess
22   5|              Szukop és a többiek. A szomorú alkalomra való tekintettel