Nov.

 1   1|         megijeszteni az embert. (Mosolygott a mama.) Nem járja ez, Mariska.
 2   1|        megdermedt a vér.~A leány mosolygott:~- Én a halál vagyok - mondta -,
 3   1|         az opálszínû hullámokon. Mosolygott, és a szeme villáma beleütött
 4   1|    Nagyszélû szürke kalapja alól mosolygott ilyenkor, mintha csak ezt
 5   1|         arcát. Õ kényszeredetten mosolygott piros, finom rajzú ajkaival,
 6   1|         fenekén. Fölállott, reám mosolygott, nem mertem ránézni, csak
 7   3|         és komolytalan rosszaság mosolygott. Néma ajkai mozdulatlan
 8   3|    elõször láttam. - Megrezzent, mosolygott, és egy széket tett ki az
 9   3|     Ébredéskor napsugaras reggel mosolygott reájuk; könnyen ugrottak
10   3|        valamit mondani.~Boldogan mosolygott reám, és szorongatta a kezemet.~-
11   3|       köré csavart, elõrehajolt, mosolygott, nevetett, és hamar kiment.~
12   3|      való lakásadónõ szerepében. Mosolygott, kacagott, hódított, affektált,
13   3|      soványodva, szánalmas volt. Mosolygott, erõltetve és sokat nevetett,
14   3|   megmerevedtek. Kényszeredetten mosolygott. - Tizenegykor jött meg,
15   3|       köszöntöttem. Barátságosan mosolygott reám, és biccentett a fejével.
16   3|      nevetni. De még csak nem is mosolygott; rám nézett szeretettel,
17   4|       vállaira tette. Janka néni mosolygott, és arcán a hideg veríték
18   4|            kérdezte, és már õ is mosolygott.~- Eszembe jutott valami,
19   5|          akart ugrani a bõrébõl, mosolygott, hangosan nevetett, a tükörben
20   5| kiszólással szerepelt. Irén mama mosolygott. Az arcán nyoma sem volt
21   5|         Mindig fölnézett ránk és mosolygott. A közönség kissé bosszankodott,