Nov.

 1   1|          mentegetõzve - nem ment el annyi idõ óta. Holott igazában
 2   1|         foszló, porladozó alakjának annyi szépálmú leányfejecskében?~
 3   2|   noteszeket, amelyek egy kisfiúnak annyi szép és felejthetetlen mulatságot
 4   3|          tükrös teremben veszett el annyi idõ észrevétlenül. Felöltözött,
 5   3|            udvar közepén állott, és annyi esztendeje meghozta rügyeit,
 6   3|             kisebbik.~- Ez az, amit annyi fáradsággal kerestünk -
 7   3|     harmincöt éves korában, és mint annyi neuraszténiás, mohó, sápadt
 8   3|        hiszen az apja, Felicián úr, annyi bosszúságot okozott Királyunknak,
 9   3|         apró dolgai fölött, amelyek annyi kiabálással, gonddal és
10   3| gyámoltalanok, félénkek vagyunk, és annyi a veszedelmes, rossz, gonosz,
11   3|            gonoszságokat. Miért van annyi rossz ember!?~Különösen
12   3|           Szükség is van rá, hiszen annyi a rossz ember a világon,
13   3|        mindig odavágott, és kétszer annyi ideig tudott a víz alatt
14   3|            érdeklõdõ. Kék szemeiben annyi igazi szánakozást, s fehér,
15   3|            s fehér, nagy bajuszában annyi jóságot láttam, hogy teljes
16   4|            meg fogja csalni. Hiszen annyi a szép férfi, annyi a kedves,
17   4|          Hiszen annyi a szép férfi, annyi a kedves, meleg hangú, forró
18   5|            tiszta. Olyan, amilyenre annyi esztendõn keresztül homályos
19   5|     kacagásának a szépségével, mint annyi nõ, aki tudja, hogy a nevetése
20   5|    gondoltam semmire. Minden vágyam annyi volt, hogy életem végéig
21   5|             vagyunk áldozatok, mint annyi ember, aki miután megunta