Nov.

 1   1|   röfögött és turkált a koca, amelynek ma leendett a tora.~Odament
 2   1| rövidre leégett gyertyácska - amelynek üszkös kanócában fekete
 3   1|  Beethoven sorsszimfóniáját - amelynek haláltáncszerû témájában
 4   1|  elégítette ki mohó étvágyát, amelynek határt szabni nem akart.
 5   1| fülében egy új vers csengett, amelynek két első sora így hangzott:~
 6   1|    szeretné hallani ama dalt, amelynek zenéjét is a költõ írta,
 7   1|    zenéjét is a költõ írta, s amelynek a címe volt: „Mámoros alkonyat”.
 8   1|     száját egy olyan csókkal, amelynek hatása alatt valamikor ugyancsak
 9   2|       jogászkorában látott, s amelynek, mint mondta, zenéjére semmit
10   3|     Hatalmas terembe léptünk, amelynek tükörfalai voltak. A grófkisasszony
11   3|     eszükkel munkához látnak, amelynek fáradsága csak szégyent
12   3|     szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos
13   3|       játékokat eszeltünk ki, amelynek poénja az volt, hogy Márkó
14   3|    azt a néhány orgonabokrot, amelynek aljában három vagy négy
15   4|   óriási, kõkockás csarnokon, amelynek kandallójából a legfinomabb
16   4|     Üllõi úti bérkaszárnyába, amelynek elsõ emeletére talán sohase
17   4| gyönyörû kis vidéki ház után, amelynek összes szobáiban és egész
18   4|       egy kalapács, egy fúró, amelynek rég elveszett fogója helyett
19   4|      újra hallani a beszédét, amelynek rokonszenves és kellemes
20   5|  fejlõdött beszélgetésünkbõl, amelynek a vége az lett, hogy megígértem
21   5|       össze egy babérkoszorú, amelynek levelei feketék voltak és