Nov.
1 4| úton belém ütközött Huszár Sándor. Sándor sajátságos állapotban
2 4| ütközött Huszár Sándor. Sándor sajátságos állapotban volt.
3 4| bámulták az aszfaltot.~- Sándor - kiáltottam rá -, Sándor,
4 4| Sándor - kiáltottam rá -, Sándor, mi lelt!~Megállt, rámnézett,
5 4| Mi van velem - motyogta Sándor -, mi van velem... hát esz
6 4| hatást az erõs puncs, és Sándor beszélni kezdett.~- Barátom -
7 4| dologban.~- Igen - mondta Sándor - mi lenne más. Nõ - és
8 4| Sürgettem:~- Beszélj, beszélj, Sándor.~- Azt tudod, ugye, hogy
9 4| ütöttem az asztalt. Ide nézz.~Sándor három levelet szedett elõ.
10 5| üljek. Telt-múlt az idõ. Sándor megházasodott. Elküldte
11 5| várost.~- Az ebédnél - mondta Sándor - találkozni fogsz az anyósommal,
12 5| hamarabb, mennyire várt Sándor, és mennyire óhajtottak
13 5| Rögtön tisztában voltam, hogy Sándor házasságának a rugója nem
14 5| igazsága mellett. - Figyeltem Sándor feleségét. Nem féltékeny-e
15 5| elutaztam.~Jó három hónap múlva Sándor hivatalos ügyben a fõvárosba
16 5| asszonyt. Ekkor mesélte el Sándor a házasságának történetét.~-
17 5| volt.)~- Igen - folytatta Sándor. - Nem volt más kibúvó.
18 5| gyakran. Átlag kéthetenként...~Sándor elhallgatott.~Némán szívtuk
19 5| mikor a férjérõl beszélt.~- Sándor - mondtam halkan, meghatottan -,
20 5| lehetõséget képzelek - válaszolta Sándor -, ha Irén mama, mint fiatal
|