Nov.

 1   1|         tüzet, s a lámpavilágnál írt soká. Idõnként fölkelt, nagyokat
 2   1|          bajmolódik az a Katalin oly soká avval a nyavalyás csirkepecsenyével.~
 3   1|              Nagyot lobban a láng és soká táncol. - Végre megállapodik.
 4   1|            Elszomorodva kilobban, és soká, ünnepélyesen füstöl.~ ~
 5   1|       látogassam meg. Teát fõzött és soká nyugodtan beszélgettünk
 6   1|          magánosan hazamenni. Olykor soká elálldogáltam az utcán,
 7   3|             kínált, kihallgatott, és soká vizsgálta az arcomat, bölcs,
 8   3| szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel
 9   3|             A hintó elrobogott. Elek soká fogadkozott, de becsületszavát
10   3|            lesütött szemekkel néztem soká egy képre, mert úgy éreztem,
11   3|       lefoglalják a teret.~4.~De nem soká, mert a köd lassan ritkul,
12   3|             mozdulatában megmeredve.~Soká állott így kissé elõrehajolva,
13   3|             ha valamit vízbe dobnak.~Soká álltam ott meredten a bánattól
14   4|              hozzá Terkát, nem élnek soká együtt.~Marianovicsné tagadta
15   4|      betegségem - hála Istennek - jó soká tartott. Hat hétig nem volt
16   4|      jóvoltából reá sütöttek. De nem soká tartott az öröme. Hoppy
17   5|            szeretem az ilyet.~De nem soká tudott ellentmondani, és
18   5|     Csodálatos, hogy az ember milyen soká vakon aláírja, amit az apja
19   5|        erõsen megrántotta a csengõt. Soká csilingelt. Panaszosan,