Nov.

 1   1|    fekete hajú asszonyokat és az édes hangú lányokat, hogy vele
 2   1|         visszament a bálterembe. Édes szép dolgokat mondott a
 3   1|      testüket átöleli a báró, az édes beszédû, elegáns, szõke
 4   1|          szellõ elállott. Enyhe, édes léghullámok mozogtak a magas
 5   1|     bocsátják azt az ismeretlen, édes illatot, amelyet szagolva
 6   1|       gyönyörû nyár volt. Friss, édes leányok lézengtek az erdõ
 7   1|          nem szívhatta magába az édes, hideg, langyos levegõt.
 8   1|         szoknyát viselt, fiatal, édes arca meg nem öregedett,
 9   1|         leányka könnyes arcát és édes aranyszemeit. Kis idõ múlva
10   1| szegényke a nagy erõlködésben.~- Édes szerelmesem - mondta a varázsló
11   3|    nagyot lélegzettem. Gyönyörű, édes, illatos, csodás délután
12   3|         A ha... hangja, barátom, édes hangja van. A harmadik elemiben
13   3|          elhagyta a szobát. Csak édes arcának emléke és bájos
14   3|           Persze, hogy nem igaz, édes ténsasszony. Ki volt az
15   4|           híjják magukkal epedõ, édes hangon.~Az én fiam fújta
16   4|         valami ellenállhatatlan, édes komikum rejtõzött számomra.
17   4|        fekete lánynak.~- Bizony, édes kis lányom, úgy van az.
18   4|         hogy nem Pista halt meg.~Édes Mici fiam, te okos lány
19   4|          a homlokomon, és mondd: édes testvérem, sajnállak téged!...~