Nov.

 1   1|     teste pár pillanat alatt már csaknem merev volt. Kinyújtottuk.
 2   1|       csillogás volt. Csendesen, csaknem suttogva beszélt, amint
 3   2|      magát, és az izgatottságtól csaknem hadarva, beszédbe fogott.
 4   3|         a testem egészen könnyû, csaknem súlytalan lett volna. A
 5   3|       Nem dobhat ki - válaszolta csaknem dühösen. - Ha beüzennék
 6   3|    láttam egy fecskét, amely már csaknem elérte a felhõket, olyan
 7   3|    maradt.~Egy alkalommal Pistát csaknem ábrándozva találtam az íróasztala
 8   3|         kávéházi ablakból nézve, csaknem mosolygásra ingerel.~Lassan
 9   3|        de hátraszegte nyakát, és csaknem kacagott a szabadság öröme
10   3|   megállani, hogy üdvözöljön, és csaknem fitymálva szólt.~- Visszafelé
11   3|       egymásba gabalyodva hevert csaknem gúlát képezve. Csillogó
12   3| megcsúszott, csetlett-botlott és csaknem elesett. Már-már elvesztettem
13   4|        ritka hûségérõl. Barnabás csaknem a könnyekig elérzékenyült,
14   4|       fél 8-ig vártam. Nem jött. Csaknem dühösen mentem haza. Elrontotta
15   4| nyugodnom.~Harmadnap, amikor már csaknem elfeledtem az egész ügyet,
16   4|          min mulatnak, és emiatt csaknem bosszankodni kezdtem.~Éjjel
17   4|    vissza kellett jönnöm Pestre, csaknem sírtam a vágytól és a dühtõl.
18   5|   sötétben maradtunk. Egyenként, csaknem lábujjhegyen osontunk ki