Nov.

 1   1|   félsz, hogy az lõ le téged, ugye! - így az apja.~- Nem akarom
 2   1|     meglátod, eljössz velünk, ugye? Nincs messze...~A fõtér
 3   1|       miért örül? Az életért. Ugye, nevetséges, aminek egyszer
 4   1|    egy alacsonyabb fokán áll. Ugye, a leendõ embernek az embrionális
 5   1|   Fiatal barátom - szólott -, ugye, megismersz engem? Tudod,
 6   1|      megismersz engem? Tudod, ugye, hogy én szeretlek? Amint
 7   1| ritkán olvashatni ilyesmirõl, ugye?~- Igen - suttogtam.~- Hát
 8   2| bicskámat hamarosan meguntam. Ugye, szomorú dolog, asszonyom?
 9   2|   ügyesen megszereznek.~...De ugye, megbocsát ezért a közönséges
10   3|     te lopsz. Meglopsz engem. Ugye, nem igaz, Tecám? Ugye,
11   3|        Ugye, nem igaz, Tecám? Ugye, nem igaz?~Teca nem állhatott
12   3| gyöngéden megsimogatja): Este ugye megint maga jön be a cipõmért?...~
13   4|   legdrágább és legszebb faj, ugye édesem! - szólt a feleségéhez
14   4|  ékszerésznél, a kesztyûsnél, ugye? - tréfálóztam.~- Igen -
15   4| beszélj, Sándor.~- Azt tudod, ugye, hogy a nyáron négy hétig
16   4|     tied lesz!...~Ezt mondta.~Ugye nem csodálkozol, kedvesem,
17   4|       se örültem a birtoknak.~Ugye nem csodálkozol azon se,