Nov.

 1   1|       fog olvasni. Jó lakásadó asszonyom zavart meg az emlékezésemben:
 2   2|      Kezét csókolom, nagyságos asszonyom!~- Jó reggelt, doktor úr!~-
 3   2|  fulladozott, kedves nagyságos asszonyom, hiszen az arca nem lázas!~
 4   2|        Igen tisztelt nagyságos asszonyom!~Köszönöm vigasztaló sorait.
 5   2| meguntam. Ugye, szomorú dolog, asszonyom? Merthogy nem tudunk élni
 6   2|  életlen.~Becsületemre mondom, asszonyom, hogy a bicska éles volt,
 7   2|       azzal a mozdulattal - ó, asszonyom, mennyire látom magam! -,
 8   2|      elherdáltam. Így történt, asszonyom, hogy igen korán bele tudtam
 9   4|      szerint betörte, Mihályné asszonyom túrós réteseitõl hárman
10   4|       volt a házban, nagyságos asszonyom? - kérdeztem az utcán.~-
11   4|       jutott valami, nagyságos asszonyom... - mondottam, de az utolsó
12   4|    Önön nevetségest, nagyságos asszonyom, hát hogy gondol ilyet?... -
13   4|       Bocsásson meg, nagyságos asszonyom - mondottam, és a torkomat
14   4|      mi a programja, nagyságos asszonyom?~- Megkérem magát, kísérjen